Gazdaság

Sötéten látják a magyar gazdaság jövőjét Londonban

A Financial Times-nak nyilatkozó elemző szerint ritka, hogy egy IMF-tárgyalás elakadjon.

Eladási nyomás alá kerülhetnek a magyar befektetési eszközök, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU elhalasztotta a költségvetési felülvizsgálat lezárását, ragaszkodva ahhoz a véleményéhez, hogy a kormánynak át kell gondolnia javaslatait – írta internetes kiadásában a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap helyzetértékelése szerint jóllehet Magyarország számára nem sürgetően szükséges az IMF-finanszírozás, a tárgyalások kudarca azonban idegességet okozhat az ország adósságállománya miatt egyébként is aggódó befektetők körében.

A várakozások alapján a tárgyalások e hét elején értek volna véget, de a megbeszéléseket kezdettől fogva az IMF és a kormányilletékesek súlyos nézeteltéréseiről szóló sajtóbeszámolók kísérték – írta a Financial Times.

A Fidesz-kormány, amely áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelme után “vonakodva beleegyezett” a hazai össztermék 3,8 százalékának megfelelő idei államháztartási hiánycél teljesítésébe, abban reménykedett, hogy 2011-re nagyobb költségvetési mozgástérhez juthat. Az IMF azonban “nyers hangvételben” tudatta Magyarországgal, hogy változatlanul a 3 százalék alatti jövő évi hiánycél a megfelelő biztosítéka a szükséges konszolidációs folyamatnak és az adósságpálya fenntarthatóságának, és e hiánycélt tartani kell – áll a Financial Times írásában.

A lap szerint a valutaalap kiemelte a kormány egyes javaslatainak rövid távú mivoltát, és jelezte, hogy további, nem torzító jellegű, tartós reformokra van szükség, különösen 2011-ben.

Az IMF emellett szót emelt a pénzügyi szektorra kiróni tervezett 200 milliárd forintos adó mérete és szerkezete ellen, úgy ítélve meg, hogy az illeték összege magas, és az adó valószínűleg kedvezőtlen hatással lesz a hitelezésre és a növekedésre.

Peter Attard Montalto, a Nomura pénzügyi csoport elemzője a Financial Timesnak azt mondta: nagyon ritkán fordul elő, hogy a tárgyalások így elakadjanak, mivel az egyes országok “általában nagyon igyekeznek azon, hogy e küldöttségek megelégedésére szolgáljanak”. A szakértő szerint most erőteljesen negatív, kockázatoktól szabaduló, deviza-, részvény-, adósság- és kamatpiaci eladási hullámmal jellemzett időszak következik. Ez emelheti az állami hitelfelvétel költségeit, és növelheti a sok esetben devizában eladósodott magyarok terheit – áll a Financial Times cikkében.

A lap felidézi, hogy az EU-bizottság – bár elismerte a kormány elkötelezettségét a szerkezeti reformok mellett – azon a véleményen volt, hogy egyes törvénytervezetek jelenlegi formájukban ellentmondanak az EU-jogszabályoknak.

Az unió aggodalmának adott hangot a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos magyar hozzáállás miatt is, miután Fidesz-illetékesek lemondásra szólították fel az MNB elnökét, és a kormány terveket jelentett be a bankelnök fizetésének csökkentésére – írta a londoni gazdasági lap.

A Financial Times hozzátette: az IMF és a magyar kormány egyaránt jelezte, hogy kapcsolatban marad egymással a még fennálló nézeteltérések áthidalása végett.

A cikk szerint jóllehet az előző kormány a finanszírozási kondíciók javulásával tavaly leállította a lehívásokat a 2008-ban összeállított 20 milliárd eurós IMF-EU-világbanki készenléti keretből, elemzők ugyanakkor a folytatódó IMF-támogatást fontos biztonsági hálónak tekintik, mivel Magyarország adósságrátája közelíti a hazai össztermék 80 százalékát.

A Financial Times felidézi, hogy a befektetők körében már a múlt hónapban idegességet keltett, amikor Fidesz-illetékesek Görögországéhoz hasonlították Magyarország költségvetési helyzetét.

A kormány gyorsan visszakozott, és jelezte, hogy újabb, elővigyázatossági jellegű, kétéves IMF-EU-keretről szeretne megállapodásra jutni, erről azonban a kérdéses költségvetési ügyek miatt nem esett szó a múlt héten – írta a londoni napilap.

Elemzők találgatásai szerint a kormány, amelynek egyébként “példátlan kétharmados többsége van” a parlamentben, az októberi helyhatósági választások utánig el akarja halasztani a népszerűtlen kiadási és bevételi intézkedéseket – áll a Financial Times cikkében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik