1. Bevezetés – Ismétlés
1.1 Coase-tétel
Coase-tétel, tranzakciós költségek elmélete
1.2. Ösztönző rendszer
alapmodell – kereslet törvénye alapján: magasabb ár, magasabb lehetőségköltség – fogyasztás csökken
mikroökonómiai (általános egyensúlyi) modell: költségvetési egyenes + preferenciarendszer (közömbösségi görbék) módosítása – helyettesítési + jövedelmi hatás
Jogász vs. közgazdász megközelítés közötti különbség: utólagos korrekció vs. ösztönző rendszer – példa: letiltott csekk „pénzt vagy életet” után
1.3. Jogrendszer
stilizált – nem magyar (de nem is amerikai)
polgárjog részei: tulajdon (személyiségi), szerződési (társasági és családjog, versenyszabályozás), kártérítési jog (büntetőjog).
1.4. Posner-törvény
A jogrend a hatékonyság irányába fejlődik: hatékony döntés – annak a javára dönt, aki többet nyer ezzel
Akinek nagyobb a tét erőteljesebben lép fel – a bírósági inkább az ő javára dönt; ezeket a szabályokat bírósági eljárás nélkül is gyakrabban hajtják végre (nagy valószínűséggel úgyis ez lenne a döntés (vö. Becker lobby-modellje)
2. Tulajdonjog
2.1 Dinamikus megközelítés
ösztönzés – megérje fejleszteni, járadék (Schumpeter vállalkozójának motivációja)
2.2 Statikus megközelítés
közös tulajdonú javak – kizárás lehetősége
3. Szerződési jog (kötelmi jog)
prompt ügyletek vs. kötelem – befektetés
3.1 Szerződési joggal szembeni közgazdasági elvárások
szabad piac a szerződés megkötése előtt vs. kétoldalú monopólium utána – Pareto-hatékonyság: ex ante vs. ex post
3.1.1 Nem kooperatív eredményt változtassa kooperatívvá
Kooperáció – kikényszeríthetőség
Kérdés: 10 egységet befektet-e? – Ha nem biztosított a kooperáció nincs befektetés – kikényszeríthetőség mind a befektetőnek fontos, mind az eladónak (ha ez nincs befektető sincs)
Jogi kötelem (kikényszeríthetőség) – új egyensúly: Befektet / kooperál
Nem jogi ösztönzők – jóhír, reputáció (ha a vállalat nem érdekelt benne? ha személy a saját közösségén kívül?) ismétlődő játék (egyszer vége), normák, stb.
3.1.2 A „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális
optimális szerződésszegés: Ckötelezett > Ujogosult
kötelezett egyéni döntése: Ckötelezett > kártérítés
elmaradt (elvárt) haszon alapján megállapított kártérítés: Ujogosult = kártérítés
3.1.3 Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)
bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól – mennyi legyen ennek értéke: p * MU(előkészület) >(1 – p) * MC(előkészület)
Kérdés: a kártérítés megállapításakor azt az értéket vegyük-e figyelembe, amely „minden előkészület” után lett volna? (vö. elmaradt haszon alapján) – túlzott bizalmat kelt, az előkészület mértéke szupraoptimális
Példa 1: távirat tőzsdére vételi utasítással – elkeveredik
Példa 2: megismételhetetlen Himalájában készült fotók egy filmen
jogi megoldások: előreláthatóság
közgazdaságtan: Coase szétválaszthatatlanság esete
3.1.4 Tranzakciós költségek csökkentése
Coase vs. Hobbes (3. óra)
Szerződési költség
tökéletes szerződés: minden lehetséges jövőbeli állapotot felölel, minden esetre tartalmaz megoldást – bíróságnak ezt csak végre kell hajtatni – De: előre nem látható események? kis eséllyel bekövetkező események?
költsége? kockázatok allokálása ex ante – haszna? elkerült vita a kármegosztásról ex post
C (kockázatallokáció) > p * C (kármegosztás) –> szerződés ne szabályozza
C (kockázatallokáció) szabályozza a szerződés
A döntésre hat: mi kerül be a szerződésbe? – vö. diszpozitív (hézagpótló) szabályozás + szokások (pl. nyelvértelmezés)
Pl. ex ante TrC = 20; ex post TrC = 25; De C: a költség, ha a kár azt a felet terheli CA = 60; CB = 20 – hatékony diszpozitív szabály: terhelje B-t (TrC megtakarítás: 5)
Hipotetikus megállapodás: úgy egészítse ki a szerződést, ahogyan azt a felek is megtették volna ex ante (ha vállalják a TrC-t). ki (i) láthatta előre? (ii) előzhette volna meg? (iii) ki biztosíthatta volna magát olcsóbban? (vö. túlzott bizalom esete)
Bontley v. Wisconsin (1889) – állami építész tervei szerint épített épületszárny (Capitolium) összeomlik
Feltételezett szerződés – jogtalan gazdagodás
orvos – beteg: vérátömlesztés vallási tilalma
3.1.5 Piaci kudarcok – szerződési kudarcok kiküszöbölése
3.1.6 Hosszú távú kapcsolatok biztosítása
Ismétlés: Williamson tábla – idioszinkretikus költségek megtérülése.
Családjog – hosszú távú szerződés + speciális piaci viszonyok: (i) nő előbb teljesít (gyerek vs. magas jövedelem); (ii) gyorsabban veszít piaci értékéből; DE: szerződés csak két fél individuális döntése, amiből bármikor kiléphetnek – no fault szabályok? Vagy valami újat hoz létre, ami a két fél akaratától függetlenül is védendő: vö. társadalmi kötelezettségek
3.2 Kártérítés lehetséges formái és ösztönző hatásai
Elmaradt haszon alapján – károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e
Kárnagyság alapján – károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz)
Lehetőségköltség alapján – károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja)
Teljesítési kötelezettség
Példa: A eladja lakását B-nek 10-ért, jelentkezik C ígér: 11,5-öt
Elosztási hatás
Tranzakciós költség – szerződés (A és B között elsüllyedt költség) + illeték + bírósági eljárás díja (kártérítés megállapítására) + bírósági eljárás díja (teljesítési kötelezettség kikényszerítésére)
Teljesítési kötelezettség: illeték 10-ről + bíróság (teljesítésért) vs. bíróság (kártérítésért)
B-nek megéri? – haszna vs. fizetendő illeték (TF: szerződés költsége csak a vevőt)
3.3 Szerződés regulációja (kogens szabályok)
3.3.1 Szerződésképtelenség
Példa: gyerek talál értéktárgyat, eladja – kereskedő továbbadja többszöröséért
tranzakciós költség: ki védje a nem racionális szereplő érdekét? – a vele szerződést kötő félnél a legkisebb a TrC.
3.3.2 Mentesítés a szerződés alól
Kényszer, fenyegetés vs. „végső ajánlat között”
kooperációs többlet elmaradása (kiinduló érték – vö. határpárok) maradnak vs. rombolás – „végső ajánlat” = határpárok kinyilvánítása
vö. Domenico v. Alaska Packers’ Ass. (DE. mi van, ha cserébe napi fél órával több munkát ígér?)
Lehetetlenülés – akadály nem szerződéskötés előtt, hanem teljesítés előtt (alatt)
fizikai (jogi) vs. gazdasági – csak a kötelezett tönkremenetele révén, túl magas költségen
jogi: alapvető feltevések közül valamelyik megváltozik vs. közgazdaságtan: előreláthatóság (p csökkentése), elkerülés (pl. más munkák hátrébb sorolása), biztosítás (diverzifikálás)
Cél meghiúsulása – Példa: Krell v. Henry (1903) koronázási menet vs. hajóflotta
ki viseli olcsóbban a kárt? – bérbeadó újra kiadhatja
3.3.3 Információs problémák
Kölcsönös tévedés a tényekről – Sherwood v. Walker (1887) – meddő tehén terhes – biztos, hogy ahhoz jut, aki többre értékeli? – Ki tudta volna olcsóbban felismerni a tényt?
4. Kártérítési jog
klasszikus: kár + ok + mulasztás (társadalmi kötelesség!) – mulasztás nem mindig kell
szándékos károkozás: büntetőjog
Pigou-adó utólag
4.1 Tulajdoni vagy kártérítési szabály
Tranzakciós költség: szerződés vagy kártérítés bírósági megállapítása esetén alacsonyabb – tulajdoni (szerződési) jog vs. kártérítési jog
4.2 Kártérítés közgazdasági elemzése
4.2.1 Káresemények társadalmi költsége
E(SC) = wx + p(x)L
ahol w: óvintézkedés egységköltsége (állandó MC); x: óvintézkedés nagysága; p: káresemény valószínűsége (x csökkenő függvénye); L: kár nagysága (TF: adott)
Fig. 8.3 – óvintézkedések optimális szintje = E(SC) minimuma: w’ = –p’(x*)A
(határköltség = a káresemény valószínűségének „határcsökkenése” szorozva kár nagyságával)
Várható érték szabály – Hand-szabály: elővigyázatlanság –> B
4.3 Felelősségtelepítés típusai
Elemzési keret
két szereplő: károkozó, áldozat
két kérdés: x: óvatosság; A: cselekvés –> pL csökkenő függvénye x-nek, de növekvő A-nak (példa – autó: sebesség + vezetés hossza); x-et könnyebben mérheti a bíróság!
4.3.1 Egyoldalú megoldások
Teljes felelősség (strict liability)
károkozó fizessen – nem vizsgál mulasztást! (példa: autóbaleset)
károkozó: x-et és A-t is optimálisan állítja be, értsd E(SC) minimuma
áldozat: x = 0; A-t nem hatékony (túl nagy) mennyiség – károkozó úgyis fizet
Felelősség hiánya (no liability)
károkozó nem fizet – kár teljesen az áldozaton
áldozat: x-et és A-t is optimálisan állítja be, értsd E(SC) minimuma
károkozó: x = 0; A-t nem hatékony (túl nagy) mennyiség – kárt úgyis áldozat viseli
4.3.2 Megosztott felelősség, közrehatás
vizsgál mulasztást is: x hibás, elővigyázatlan (gondatlanság) – TF: x*: várható érték szabály szerint
Fig. 8.4
Egyszerű gondatlanság (simple negligence)
ha károkozó elővigyázatlan –> károkozó felelős
ha károkozó elővigyázatos –> károkozó nem felelős
károkozó x-et x*-ban (Fig. 8.4); DE: ha x = x* nem számít mennyit vezet (aktivitás szintje!)
áldozat – ő viseli a végső kárviselő, EZÉRT arra ösztönzött, hogy x-et és A-t is hatékony szinten állítsa be
Teljes felelősség a közrehatás vizsgálatával (strict liability with a defence of contributory negligence)
ha áldozat elővigyázatos –> károkozó mindig felelős
ha áldozat hibás –> károkozó soha nem felelős
áldozat x-et x*-ban (Fig. 8.4); DE: ha x = x* nem számít mennyit „vezet”
károkozó – ő viseli a végső kárviselő, EZÉRT arra ösztönzött, hogy x-et és A-t is hatékony szinten állítsa be
4.4 Büntető kártérítés (punitive demage) – büntetőjog
opportunista szerződésszegés: „rosszhiszemű, súlyos, nagy, tudatos és felelőtlen, vagy csalárd/tisztességtelen”
társadalmi szint: w’ = p’(x)L
egyéni döntés: w’ = p1’(x)D, ahol p1 annak az esélye, hogy a bírósági elítéli, ha minden kárt követ büntetés (p’ = p1’), akkor büntetés (D) = kár (L), DE: bírósági/tranzakciós költség –> p’e = p1’, ahol e: a fel nem tárt esetek aránya; ezért: D = Lem, ahol m, a „büntető szorzó” m = 1 / e
Büntetőjog – (i) áldozat a társadalom, (ii) alacsony felderítés, (iii) morális értékelés; cél: elrettentés + kártérítés (vs. kártérítési jog?)
Melléklet: táblázatok.doc
