Július 30-án rövid időn belül két fegyver is előkerült a Dunából – írja a Blikk.
„A BRFK rendőreit július 30-án, 20 óra 15 perckor riasztották, mivel bejelentés érkezett arról, hogy a Margitszigeten mágneshorgászat közben egy maroklőfegyvernek tűnő rozsdás tárgyat találtak. A rendőrök a tárgyat átvették, a BRFK XIII. Kerületi Rendőrkapitánysága pedig szakértő bevonásával nyomozást indított lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen” – közölte a lap megkeresésére a BRFK Kommunikációs Osztálya.
A Blikk emellett azt is kiderítette, hogy ugyanezen a napon 19 óra 30 perc körül a főváros II. kerületében, a Duna-parton is találtak egy maroklőfegyvernek tűnő rozsdás tárgyat, amelyet még aznap leadtak a kerületi kapitányságra. A rendőrök a fegyvert lefoglalták, és ismeretlen tettes ellen lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettének gyanúja miatt indítottak nyomozást.
A lapnak nyilatkozott a magneshorgaszat.hu egyik alapítója, Kovács Erik is, aki arról számolt be, hogy nem túl gyakori, ugyanakkor nem is példa nélküli, hogy mágnessel horgászók fegyverre bukkannak különböző vizekben. Kovács tapasztalatai szerint évente 2-3 fegyvert tudnak fogni, ha havonta legalább egyszer elmennek horgászni.
Kovács Erik azt is elmondta, hogy amennyiben találnak egy fegyvert, kötelességük kihívni a rendőröket, akik tűzszerész segítségével elviszik és megvizsgálják, hogy kiderítsék, köthető-e esetleg valamilyen bűncselekményhez. Erik legérdekesebb fogása egy Skorpió géppisztoly volt, amit Dunaharasztinál fogott ki.
Mi történik a vizeinkkel?
A vízállás a Duna több szakaszán napok óta egyre alacsonyabb, a napokban Paksnál -121 centimétert, Esztergomnál -31 centimétert, Bajánál -5 centimétert, Budapesten pedig 23 centimétert mutatnak a vízmércék.
Ez már a hajóforgalmat is akadályozza. A napokban egy szállodahajó zátonyra futott Gönyű térségében, több további szálloda- és teherhajó pedig várakozni kényszerül, mert az előttük álló szakaszokon nincs meg a biztonságos továbbhaladásukhoz szükséges vízmélység. Az alacsony vízszint miatt a paksi atomerőmű teljesítményét csökkenteni kellett, a 3-as blokkját leállították, sőt jelen állás szerint akár a teljes erőmű leállítása is elképzelhető.
A vízhiány a folyóvizek mellett tavainkat is érinti: a Balaton 138 millió, a Fertő tó 100 millió, a Velencei-tó 23 millió köbméteres veszteségnél tart. A kormány a kialakult aszályhelyzetet nemzetstratégiai veszélynek nevezte, és emiatt rendkívüli készültséget rendelt el, Vízügyi Munkacsoportot alakított, és megemelte a cégek számára a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás díját.
Magyarországon az egyre intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok hosszú évek óta súlyos problémát jelentenek. A szakértők ugyan régóta kongatják a vészharangot, a vízhiány enyhítését célzó érdemi intézkedéseket az eddigi kormányok mégsem hajtottak végre. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter most azt ígéri, hogy a jövőben ez máshogy lesz. A vele készült interjúnk, illetve további cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább olvashatók:
- Gajdos László: A kormány lelkiismerete akarok lenni
- „A fák azt üzenik: baj van” – már erdeink sem bírják a hőséget és szárazságot
- „Nem akarom, hogy a hazámból sivatag legyen” – szegedi civilek fogtak össze a kiszáradó Alföldért
- Nem az a legnagyobb baj a Balatonnal, hogy kevés benne a víz
- „Ami most zajlik az országban, az katasztrófa. Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást
- Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól
