Orbán Viktor szombaton a Facebookon ismertette, hogy véget ért a Fidesz elnökségi ülése, és „gőzerővel zajlanak” a megbeszélések a „nemzeti oldal megújulásáról”, így az összes képviselőjelöltet meghallgatták. Mint mondta:
Közösségünk minden tagjának véleményére, tapasztalatára és tenni akarására szükségünk van.
Bejelentette: gyökeresen átalakítják a frakciót, amelynek a vezetője Gulyás Gergely lesz, aki eddig a Miniszterelnökséget vezette. A távozó miniszterelnök közölte azt is, hogy a listavezetőként szerzett mandátumát nem veszi fel.
„Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükség” – mondta az 1990 óta parlamenti képviselőként dolgozó Orbán, hozzátéve, hogy a párt a jövő héten tart országos választmányi ülést, az ősszel esedékes tisztújítást pedig előrehozták júniusra.
Mikecz: Orbán el akarja kerülni, hogy gyurcsányosodjon
Lapunk fölkereste Mikecz Dániel politológust, hogy megtudjuk, Orbán Viktor döntése mögött milyen értelmezések rejtőzhetnek. A kérdésre, hogy milyen üzenete van annak, hogy a miniszterelnök nem veszi fel a mandátumát, Mikecz úgy válaszol:
Láthatóan a hátországgal kíván majd foglalkozni, de az is benne lehet, hogy ez végső soron valamifajta felelősségvállalás a részéről. Hiszen nem mond le, elnök marad, és valószínű, hogy a közelgő tisztújító kongresszuson megerősíti a pozícióját. Ezzel képes azt sugallni, hogy felelősséget vállal, másrészt kivonhatják a napi politikai csatározásból, nem kell ott ülnie majd a parlamentben a hátsó sorban. Ezt már megtette 2002 és 2010 között is, hogy nem igazán járt be az Országházba, nem szólalt föl, ám szimbolikus vezetőként mégis ott volt. De nem ő kérdezte fel a kormányt, arra ott voltak a frakcióvezetői.
Orbán a nemzeti oldal újjáépítése kifejezést használta, Mikecz szerint a leköszönő miniszterelnök ezzel szervezeti, mintsem ideológiai újragondolásra utalt. Mint mondta:
