Megjelent a Magyar Közlönyben a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály, miután azt Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta, így hatályba lépett. A jövőben tilos olyan gyűlést tartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti.
A gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
Az ilyen gyűlést megtiltják. Szabálysértést követ el, aki tiltott gyűlést tart, azon közreműködőként, résztvevőként szerepet vállal. Ezért pénzbírság szabható ki. A szabálysértés elkövetésével gyanúsítható ember személyazonosságát arcképelemzéssel is megállapíthatják.
A törvény a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik, de egyes pontjai – az alaptörvény tizenötödik módosításával összhangban – csak 2025. április 15-én lépnek hatályba. Abban egyebek mellett azt rögzítenék, hogy a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez alapvető jogok ütközésekor – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot (így a gyülekezését is) megelőz.
Hétfőn a Fidesz–KDNP képviselői nyújtották be a törvényjavaslatot, amelyet kedd délután rendkívüli eljárásban – 136 igen szavazattal, 27 ellenében – a kormánypárti frakciók, a Mi Hazánk és Jobbik támogatásával fogadott el az Országgyűlés. A Momentum már a szavazáskor tiltakozott: füstgyertyákat gyújtottak, lejátszották a szovjet himnuszt, Orbánt és Putyint csókolózva ábrázoló fényképeket szórtak a padsorok közé. A parlamenti döntés ellen meghirdetett tüntetés a Margit hídnál csak este tíz után ért véget.
Még kedden Michael O’Flaherty, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa jelezte, hogy aggasztó a gyülekezési jog korlátozása, ezért felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt arra, hogy vétózza meg a törvényt. Az államfőnek választott volt alkotmánybírónak azonban nem voltak alkotmányos aggályai. Az április 15-ei dátum rögzítése ugyanakkor azért fontos, mert ezek szerint úgy számolnak, hogy Sulyok Tamás addigra aláírja azt is egyebek mellett, hogy
- a más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárnak az állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen,
- az ember biológiai értelemben vagy férfinak vagy nőnek születik, a születési nem jogi értelemben nem változtatható meg,
- a készpénzzel fizetés joga alapvető jog,
- a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése tilos.
Beiktatásakor Sulyok Tamás arról beszélt, hogy a nemzetet akarja szolgálni, az emberek méltóságának védelmezője kíván lenni, elnökként is a jog lesz az iránytűje, mert Ulpianust idézve:
a jog a jó és az igazságos művészete.
Szerinte az elnök feladata, hogy államunkat az alaptörvény által meghatározott jogkörben képviselje. A nemzet egységéről azt mondta, azt nem engedi megbontani.
