Hiába nyert szeptemberben a Pécsi Törvényszéken a siófok-töreki lómenhely a Somogy Vármegyei Kormányhivatal ellen, és tűnt úgy, hogy nem veszti el a működéséhez szükséges, 30 hektáros, a Balaton szomszédságában elterülő legelőjét az elővásárlóként belépő Barna György diszkós vállalkozóval szemben, a kormányhivatal újabb határozatával ismét a megszűnés szélére sodorta a menhelyt.
A kormányhivatal ugyanis a megismételt új eljárásban megtagadta az eredeti adásvételi szerződés jóváhagyását, vagyis azt, hogy Berecz Gabriella, a lómenhely egyik vezetője megvásárolhassa a földeket a menhelyt fenntartó alapítványból korábban kivált tagtól. A Neszményi Zsolt főispán által jegyzett határozat indoklása rendkívül hosszú és nyakatekert: Berecz Gabriellát is az elővásárlói pozícióba helyezte a kormányhivatal, és így hasonló indokkal tagadta meg a földtulajdonhoz jutását, mint az elővásárlóként bejelentkező Barna Györgytől a törvényszék.
Barna György helyben lakó őstermelőként tudott beelőzni elővásárlóként a kormányhivatalnál, de ezt a bíróság megsemmisítette, mert Barna csak lakcímkártyával igazolta a helyben lakását, ami a 5/2022-es jogegységi határozat szerint nem elegendő bizonyíték, és ezért Barna nem vehető figyelembe elővásárlóként az ítélet szerint (a bíróság ezért nem is foglalkozott azzal, hogy Barnát hamis magánokirat felhasználásával gyanúsították meg a nyilatkozata kapcsán).
A megismételt eljárás során megállapításra került, hogy Berecz Gabriella vevő által az adásvételi szerződés mellékleteként az elővásárlási jogosultságot megalapozó helyben lakást igazoló okirat nem került csatolásra, tehát Berecz Gabriella vevő a perbeli ingatlanok tekintetében a helyben lakás tényét okirattal nem igazolta, és e tekintetben hiánypótlásnak nincs helye
– érvelt a kormányhivatal a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva.
A lómenhelyesek ügyvédje teljes abszurdumnak tartja a kormányhivatal határozatát.
„A kormányhivatal szembement a bírósági ítélettel. Ha stílusos akarok lenni, úgy is fogalmazhatok, hogy kilóg a lóláb. Az elővásárlási jog egy szerződésen kívüli harmadik személy joga. Berecz Gabriella vevő volt, nem elővásárló. Nem tud valaki szerződésen belül lenni meg elővásárló is egyszerre” – magyarázta a 24.hu-nak Litresits András, aki szerint a kormányhivatal a döntését nem alapozhatja kizárólag jogegységi határozatokra, mert azok csak a bíróságokra nézve kötelezőek.
A jogegységi határozatok a bíróságok számára készülnek peres ügyek egységes elbírálása céljából, nem pedig arra, hogy ezekre hivatkozva kormányhivatalok a bíróság által már vizsgált döntésüket kényükre-kedvükre új megtagadási indokokkal lássák el. Korábban ugyanis már jóváhagyták Berecz Gabriella adásvételi szerződését
– hívta fel rá a figyelmet az ügyvéd, aki hozzátette: újból megtámadják a bíróságon a kormányhivatal döntését.
Maguk a lómenhelyesek végtelenül csalódottak voltak, mivel azt gondolták, hogy az évek óta tartó tortúra után a szeptemberi bírósági ítélettel megmenekült a lómenhely.
„A jogerős szeptemberi bírósági ítélet alapján törvénytelenséggel tettenért főispán ezzel az aljasul eltorzított határozatával ismét bebizonyította, hogy a hivatalában korrekt szakmaiságra és tisztességes eljárásra senki ne számítson, aki nem ismerős cimborája. Először egy budapesti diszkósnak próbálta jogszerűtlenül átjátszani az állatmenhelyünk által már évek óta használt és félig kifizetett legelőinket, majd miután lebukott, kreatív jogászkodással egy világosan megfogalmazott ítélet ellenére próbálja még valahogy megmenteni az üzletet. Mi nem fogjuk annyiban hagyni, addig ráncigáljuk vissza a bíróságra, amíg bele nem fárad a valóság ferdítésébe és a törvény folytonos kijátszásába. Itt mi vagyunk otthon az állatainkkal, mi egészen biztosan nem megyünk innen sehova“ – fogalmazott Berecz Gabriella.
A lómenhely kálváriája két-három éve indult, amikor az azt fenntartó Dharma Ló Menedék Alapítványnak elege lett a sorozatos hitegetésből, és beperelte az Agrárminisztériumot a befogadott állami tulajdonú lovak tartásának költségeire. A per most is zajlik, még Nagy István minisztert is beidézték, és alaposan megizzasztották a tárgyaláson.
Miután beperelték az államot, azóta érzik a hatóságok packázásait:
- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő előbb több millió forintos bérleti díjat követelt az alapítványtól azért az ingatlanért, amelyet az agrártárca korábban a lómenhelynek ígért ingyenesen az elkobzott és befogadott nagytestű állatok ellátása érdekében,
- majd hirtelen árverésre bocsátotta az ingatlant. A szerencsés véletlennek köszönhetően értesültek csak a lómenhelyesek erről, akik végül széles körű összefogás révén megnyerték a licitet, így megmenekült a tanyaközpontként használt ingatlan,
- a Somogy vármegyei főispán elrendelte a lómenhely alsó részén található kapu elbontását arra hivatkozva, hogy egy (régóta sehova sem vezető) magánutat zár le, az sem érdekelte, hogy emiatt elszökhetnek a lovak és egyéb nagytestű állatok.
- A Somogy vármegyei főispán ezután elrendelte a lómenhely területén levő összes építménynek (a fedett-nyitott lóbeállóknak, a gyerektáborok helyszínéül szolgáló sátraknak, jurtáknak és a menhely központjául szolgáló 50 négyzetméteres faháznak) a lebontását.
