Több mint 145 millió forintot követel jogalap nélküli gazdagodás címén az Agrárminisztériumtól a siófok-töreki lómenhelyet fenntartó Dharma Ló Menedék Alapítvány abban a perben, amelynek pénteken volt az első tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A jogvita másfél éve kezdődött a felek között, az alapítvány vezetőinek addigra lett elege az agrártárca hitegetéseiből, miszerint támogatni fogják a lómenhely működését, ahova az állam által állatvédelmi okokból elkobzott lovakat és egyéb nagytestű állatokat helyeztek el.
A 145 millió forintos követelés úgy jött ki, hogy az alapítvány kiszámolta, mennyibe került 2017-től kezdve annak a 18 állami tulajdonú lónak a tartása, ellátása, melyeknél szerintük nem lehet kérdés a tulajdonos személye. Ebben benne van a többi között a takarmányozás (bértartásként 40 ezer forintot kell fizetni egy ló után), az állatorvosi kiadások, állatgondozók díja, a karámok, itatók, kerítések építésének költségei is, amit az agrártárca kért a befogadásra szoruló állatok miatt.
– A felperes alapítvány állatjóléti tevékenységét nagyra tartjuk, de nem ez a per tárgya. Nem értjük, hogy mi alapján kerültünk ebbe a perbe, miért mi vagyunk a követelés címzettjei – kezdte az Agrárminisztériumot képviselő ügyvéd, Böröcz András. Azért értetlenkedett, hogy miért a tárca az alperes az ügyben, mivel az állatokat a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kobozta el egy jakabszállási tanyáról 2017-ben, amihez a minisztériumnak állítása szerint semmi köze, annak pedig, hogy mit ígértek egyes minisztériumi munkatársak és tanácsadók, nincs jogi relevanciája, mert bármilyen kötelezettséget csak a miniszter vállalhat, a tanácsadója nem. Kitért arra is, hogy
– Hogy mit keres itt az Agrárminisztérium? Kérdezze meg Nagy István minisztert, hogy miért írt alá együttműködési megállapodást az alapítvánnyal az elkobzott állatok befogadásáról! – válaszolt Litresits András, az alapítvány jogi képviselője. – Örülünk, hogy a miniszter és a tárcája is elismeri a lómenhely tevékenységét, ebben nincs vita közöttünk. Emiatt is üzenem a miniszternek, hogy mi továbbra is nyitottak vagyunk a peren kívül egyezségre, mert ez a per púp a hátunkon – mondta Litresits, aki szerint lehetetlen nem észrevenni az összefüggést, hogy azután szálltak rá a hatóságok a lómenhelyre, hogy benyújtották a követeléseiket a tárcának.
– Továbbítom a peren kívüli egyezségről szóló ajánlatát, de nagy reményt nem fűzök hozzá – reagált a minisztérium ügyvédje.
Az agrártárca láthatóan szabadulna az alperesi pozíciótól, amihez először azt kell kideríteni, hogy melyik állami szerv gyakorolja elkobzás esetén az állat tulajdonjogát. A tárca szerint valószínűsíthetően az elkobzást elrendelő megyei kormányhivatal, de a bíróság azt kérte az alperestől, hogy a következő tárgyalásig nézzen utána pontosan ennek.
Ne ténferegjünk a magyar állam útvesztőjében
– kommentálta a bíró a kérését.
Az alapítvány korábban perbe vonta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t és a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt is.
