Belföld

A pszichiátria veszített a legtöbbet a járvány miatti kórházi átszervezésekkel

Az egész pszichiátriai szakma hányattatását jelzi az, ami a szegedi pszichiátriai betegekkel és az őket kezelő orvosokkal történik. Az orvoskamara, a szakmai érdekképviselet és a rezidensek is hevesen tiltakoznak, miközben a szemük előtt zajlik a mentális betegek ellátásának devalválódása. Pedig a WHO szerint a mentális zavarok óriási betegségterhet jelentenek, éppen ezért jelentős fejlesztésre lenne szükség. Itthon azonban a pszichiátria lett a járvány miatti kórházi átszervezések vesztese.

Kásler Miklós 2018-ban jelentette be azt a népegészségügyi programot, aminek egyik eleme a mentális zavarok megelőzése és kezelése. Noha úgy tűnt, az egészségügyi szakmák között háttérbe szorított pszichiátria végre a helyére kerülhet, egyelőre az látszik, hogy a mentális betegek és az őket kezelő szakemberek – legalábbis több vidéki nagyvárosban – a koronavírus-járvány miatti kórházi átszervezések kárvallottjai lettek.

Egerek rohangálnak, egy 24 ágyas osztályra egyetlen koedukált fürdő jut, a vizsgáló pedig egy raktárként is működő helyiség – forrásunk szerint jelenleg ilyen körülmények között zajlik a szegedi pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás, amit a járvány miatt hónapokkal ezelőtt Makóra költöztettek, és bár a veszélyhelyzetnek vége, az ellátás jelenleg is a szegedi egyetemtől 35 kilométerre zajlik.

A helyzetre rálátó forrásaink szerint az anomáliák sora bőven folytatható. Nem állnak rendelkezésre az idegrendszer vizsgálatához szükséges feltételek: ügyeleti időben nincs ultrahang és neurológus, MR-vizsgálatra pedig egyáltalán nincs lehetőség Makón, csakúgy, mint a pszichés működés élettani hátterének vizsgálatához szükséges EEG-re sem. Az 5–7 ágyas kórtermekben olykor keverednek a demens és a pszichotikus betegek. Mivel a makói intézmény korábban szülészetként működött, a kórtermek ajtaján üvegablakok vannak, ami a magukra és másokra is veszélyes, mentális zavarral küzdő betegek esetében súlyos következményekkel járhat.

A helyzet  nem csak Szegeden problematikus. Értesülésünk szerint a tatabányai ellátással is gondok vannak, Miskolcon pedig még a szegedihez képest is durvább a helyzet, mivel az ottani akut pszichiátriai ellátást a 100 kilométerrel távolabbi Nagykállóra helyezték át.  

15 óra a sürgősségin, aztán 35 kilométernyi mentőztetés

Ami a szegedi pszichiátriai klinikát illeti, a kálváriája pontosan jellemzi a pszichiátriának az egészségügyön belüli mostoha helyzetét. Az intézmény tavaly februárig 178 ággyal működött Szegeden, ahol speciális elkülönített ellátást kaphattak mind akut, mind pedig rehabilitációs szinten a pszichotikus betegek, a függőség miatt kezeltek, a lélektani krízisbe került páciensek és a demensek is. Tavaly februárban azonban rendkívül szűkös határidővel költözniük kellett – akkor még városon belül –, és az addig 30 éve ott működő pszichiátriai rehabilitációs osztályra a szegedi egyetemi kórház radiológiája került. Az idén márciusban beütött koronavírus-járvány pedig még kijjebb tessékelte a pszichiátriai ellátást. A szegedi kórház telephelye – a helyzethez mérve szükségszerűen – járványkórházzá alakult, ami azzal járt, hogy minden szakmát kiköltöztettek onnan. Amíg azonban a krónikus belgyógyászat, a reumatológia, a szájsebészet és az urológia bekerült az úgynevezett magkórházba (tehát maradtak Szegeden), addig az akut sürgősségi ellátást biztosító pszichiátriát a szegedi városközponttól 35 kilométerre található makói egészségügyi ellátó központba száműzték. 

A szakma megrökönyödését is kiváltó, március óta fennálló helyzet kapcsán több vészjelzés is érkezett a döntéshozók felé. A Magyar Pszichiátriai Társaság először április elején hívta fel a figyelmet egy nyilvános állásfoglalásban a szegedi pszichiátriai ellátás ellehetetlenülésére. A társaság szerint

a szegedi klinikai centrumtól több tíz kilométer távolságra elköltöztetni a Szegedet teljes mértékben és a megyét is jórészt ellátó, III-as progresszivitási szintű akut pszichiátriai ellátást nemcsak a pszichiátria, de a társszakmák számára is előreláthatóan megnöveli az ellátási nehézségeket, hiszen a betegeket hosszabb-rövidebb ideig nekik kell majd ellátniuk.

Az MPT áprilisban azt prognosztizálta, hogy „önmagában akut pszichiátriai betegeket – havonta 40–50 sürgősségi eset, közvetlen veszélyeztető magatartású beteg – a lefoglalt és így szűkösebb mentőkapacitás további terhelésével szállítani nemcsak extra költséget termelő luxus, de közvetlenül is rizikót növelő lépés.” Utóbbi be is bizonyosodott, amiről az MPT egy másik, augusztus 6-ai keltezésű állásfoglalásában írt, vállalhatatlan gyakorlatként jellemezve azt, amikor egy, a szegedi SBO-ról egy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg a műtéti altatáshoz és az intenzív terápiában használatos propofollal szedálva érkezett meg mentővel Makóra.

A tiltakozók sorát a pszichiátriai klinika szakorvosjelöltjei és rezidensei folytatták, akik az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak címzett nyílt levelükben azt írták, „a 21. századi színvonalú pszichiátriai ellátásra, az egyetemi szintű képzésre több szempontból is alkalmatlan” a makói helyszín, ahol „az aktuális működési rend sem elfogadható egy ilyen, a dél-alföldi régió hármas progresszivitási szintű ellátását biztosító intézménye esetén.”   

Sztereotípia, stigma, devalválódás, szakmai visszaesés

Az MPT mellett a Magyar Orvosi Kamara is aktivizálódott az ügyben, és július végén levelet írt Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak, amelyben tolmácsolta a szegedi pszichiátriai klinika tanszékvezetőjének véleményét, miszerint a klinikának még a szeptemberi tanévkezdés előtt vissza kell költöznie Szegedre. Kálmán János hangsúlyozta, a klinika makói telephelyre való delegálása több évtizedes szakmai visszaesést jelentett, továbbá sérül a betegbiztonság, a veszélyeztető magatartású pszichiátriai betegek jogszabályban is rögzített ellátása nem történik meg Szegeden.

És bár ígéret van arra, hogy szeptemberben visszahelyezik az akut ellátást Szegedre, ez mostanáig nem történt meg.

A szegedi klinika hányattatása is jól mutatja a pszichiátriai szakma értékét az egészségügyön belül – erről számolt be a 24.hu-nak több, neve elhallgatását kérő szakember. Nemcsak a laikusok között, de az orvosszakmán belül is él az a sztereotípia, miszerint a pszichiáterek csak beszélgetnek a betegekkel, vagy egyszerűen csak begyógyszerezik őket. A pszichiátria az orvosszakmák rangsorának alsó régiójában helyezkedik el, pedig ahogy Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke lapunknak kifejtette, pszichiátriai beteggel szinte minden osztályon lehet találkozni, még akkor is, ha nem pszichiátriai betegség miatt kezelik. A sürgősségi osztályokon is rendkívül gyakori, hogy egy betegnek pszichiátriai konzílium szükséges. Nem véletlen, hogy egy, a szegedihez hasonló III-as progresszivitási szintű SBO-nak elérhető akut pszichiátriai ellátás is feltétele. Ez azzal, hogy Szegedről kivették a pszichiátriát, lehetetlenné vált – idézte az MPT leendő elnöke a társaság korábbi állásfoglalásaiban is kifejtett drámai helyzetjelentést. Külön kiemelte, hogy Szegedről a hallgatóknak is ki kell járniuk Makóra, ami csak az utazással számolva legalább két órát vesz igénybe, és ez a zsúfolt tanrendjükbe aligha illeszthető be. 

Szekeres György szerint a kialakult helyzet egyáltalán nem a megbecsültség felé tereli az amúgy is stigmatizált pszichiátriát, és félő, hogy a szakma jól érzékelhető devalválódása az utánpótlás-képzésre is kihat. Márpedig így is a szükségesnél kevesebb pszichiáter választja a közellátást, bár ennek kapcsán ellentmondó számok állnak rendelkezésre. 2018-ban Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő kérdezett rá az EMMI-nél, pontosan hány pszichiáter dolgozik a közellátásban. Rétvári Bence államtitkár válaszában 403-ról írt, ami azt jelenti, hogy 100 ezer lakosra mindössze 4 pszichiáter jut. Az Eurostat adatai azonban mást mutatnak. Az uniós statisztikákat közzétevő szervezet számára a mindenkori kormány szolgáltat adatot, és Magyarországtól 2010 és 2017 között nem érkezett információ az állami ellátásban dolgozó pszichiáterek számáról. A 2017-es statisztika szerint 1500 pszichiáter dolgozik a közellátásban, ám Szekeres György úgy véli, a közfinanszírozott ellátásban dolgozó aktív pszichiáterek száma sokkal inkább a 400-as létszámhoz áll közel.

Már csak azért is, mert a mellett, hogy részben a megbélyegzettség miatt kevesen választják a szakmát, a magánellátásnak különösen erős az elszívó hatása a pszichiáterek körében. Amíg azonban az orvosokat igen, a pácienseket nem tudja olyan mértékben elszívni a fizetős egészségügy, hiszen például az akut pszichotikus krízisben lévő, adott esetben magára és a környezetére is veszélyes beteg ellátásához kórházi feltételek szükségesek. 

Mint minden egészségügyi szakmát, a pszichiátriát is érzékenyen érinti a kivándorlás, azonban ahogy azt egy neve elhallgatását kérő forrásunk kifejtette, sokkal ritkábban térnek vissza a külföldön boldogulást találó pszichiáterek. Ennek oka az, hogy nekik sokkal mélyebben kell integrálódniuk abba a társadalmi-kulturális-nyelvi közegbe, amiben a pácienseik ellátását végzik, és jóval nehezebben adják azt fel egy sebészhez, aneszteziológushoz, ápolóhoz képest. 

Pedig egyre nagyobb szükség lenne a pszichiátria megbecsülésére és a mentális egészségügy fejlesztésére. A WHO is megkongatta már a vészharangot: ijesztő mértékben nő a lelki betegségek száma, és a szervezet becslése szerint 2020-ra EU-szerte a mentális zavarok jelentik a második legnagyobb betegségterhet a kardiovaszkuláris betegségek után. A pszichiátriai ellátás jelentős fejlesztésre szorul, és közel kell hozni a lakossághoz, hogy a munkaerőpiacról és a szociális hálóból kieső mentális betegek minél hamarabb vissza tudjanak integrálódni – emeli ki az Egészségügyi Világszervezet.

Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.