2017 decemberében indult el a 24.hu választási cikksorozata, a Csatatér. Az áprilisi országgyűlési választásig öt egyéni választókerületre figyeltünk kiemelten, cikkek, riportok, interjúk, videók sorát szállítottuk Miskolcról, Gyöngyös, Szigetvár és Nagykanizsa környékéről, valamint a budapesti belvárosból. (A sorozat összes cikke megtalálható itt.) A célunk az volt, hogy az öt körzet történéseit nyomon követve mutassuk be a helyi és az országos problémákat, az ott élőket, a jelölteket és mondanivalójukat, a kampány főbb témáit és eseményeit. Olyan választókerületeket kerestünk, ahol – a végül bekövetkezőnél szorosabb országos eredmény esetén – nem lefutott a választás, de amelyek ezen felül is érdekesek valamiért, és együtt jól leképezik Magyarországot. Jártunk az Avason és a Mátrai Erőműben, megnéztük, mi vár a betegekre Baranyában, az ország egyik legszegényebb vidékén kerestük a Fidesz népszerűségének okait, üldöztünk kamupárti jelölteket, interjúztunk a jelenlegi kormányszóvivővel (mint utóbb kiderült, a Fidesz-KDNP kevés vesztes egyéni jelöltjeinek egyikével), és a Republikon Intézet segítségével igyekeztünk a politikai erőviszonyokat előrejelezni mind az öt körzetben.
A cél hasonló: az ország különböző szegleteiben található városok politikai versenyén és helyi ügyein keresztül jobban megismerni az országot.
Ezúttal talán „városiasabb” témákkal készülünk, természetesen szorosan követjük majd a főpolgármesteri posztért folyó versenyt, valamint bemutatjuk Szeged, Pécs és Szombathely politikai csatározásait, és egy-egy cikk erejéig olyan kisebb településeket is felkeresünk, ahol a helyi történéseken túlmutatóan érdekes kampány folyik. De persze nemcsak a politikusokra figyelünk majd, hanem azokra is, akik megválasztják őket.
Bár a sorozat „hivatalosan” csak most indul, aloldalunkon jó pár hír és cikk olvasható az elmúlt hetekből, hónapokból, hiszen a fővárosban túl vagyunk egy ellenzéki előválasztáson, Szegeden pedig már a Fidesz által támogatott jelölt kiválasztásának nehézkes folyamatát is végigkövettük.
Természetesen ezúttal is választhattunk volna más célpontokat, visszamehettünk volna például Miskolcra, ahol a fideszes Kriza Ákos betegsége miatt nem indul újra a város vezetéséért, az ellenzék pedig egy iskolaigazgatót támogat, vagy kiemelhettünk volna egy-egy fővárosi kerületet, de Budapestet illetően inkább úgy döntöttünk, hogy a város egészének életét meghatározó témákkal foglalkozunk majd a lakás- és albérletáraktól a közúti forgalom csillapításáig. Ebben segít majd, hogy az EP-választáshoz hasonlóan
Budapesten – ahogy a napokban már írtunk róla – szoros meccs ígérkezik Tarlós István és Karácsony Gergely között, miközben a kampányt olyan színes egyéniségek fűszerezik meg, mint Puzsér Róbert és a vasalt heréjű szélhámos, Berki Krisztián.
Pécsen, mint mondani szokás, a téma az utcán hever: a város – ahol a parlamenti választáson az ellenzék által támogatott Mellár Tamás győzött – gyakorlatilag csődbe ment, a városvezetést gyámság alá helyezte a kormányzat, így nem meglepő, hogy a tíz éve hivatalban lévő fideszes polgármester, Páva Zsolt nem újrázhat. Az már inkább, hogy a Fidesz egy kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázótól, Vári Attilától várja a város megtartását. Ő jelenleg a sportági szövetség elnöke, és az elmúlt években Baranyában is volt egy sportállása.
Szombathelyen is váltott a jobboldal: Balázsy Péter személyében egy fiatal párton kívüli jogászt támogat Puskás Tivadar helyett, aki a helyi lokálpatrióták átállása miatt a ciklus közben veszítette el közgyűlési többségét. A vasi megyeszékhely az elmúlt években amúgy is többször bizonyította, hogy lehet izgalmas a politika, elég ha a helyi fideszesek drogügyét kirobbantó, majd áfacsalás gyanúja miatt több mint egy évet előzetes letartóztatásban töltő Czeglédy Csaba körüli ügyekre gondolunk. Ő függetlenként, de az ellenzék támogatásával indul az egyik körzetben.
Szegeden Botka László 2002 óta fölényesen nyeri a polgármester-választást, mégsem kérdés, hogy a Fidesz csatatérré tette a várost, amely Salgótarján mellett az egyetlen megyeközpont, ahol nem a kormányoldal adja a város vezetőjét (az öt évvel ezelőtti önkormányzati választás után Békéscsaba volt még ilyen, de az ottani független polgármester az idén már a Fidesz támogatásával indul újra). Bár az alábbi ábrán is látszik, hogy Botka mind a négy választáson megszerezte a szavazatok többségét, a tavalyi parlamenti választás előtt megégette magát az országos politikával: megbukott az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként, és lemondása óta nagy távolságot tart saját pártjától.
A Fidesz eközben kampányspecialistáját, Kubatov Gábort küldte gatyába rázni a szegedi pártszervezetet, aminek hatására eltávolodott a kormánypártoktól – egy egyesület polgármester-jelöltjeként indul a választáson – Szabó Bálint, aki korábban az MSZP-t és a DK-t is megjárta, az elmúlt években viszont a Szeviép-ügy napirenden tartásával támadta Botkát, aligha függetlenül a Fidesz akaratától. Ráindul ugyanakkor a polgármesterre egy szocialista önkormányzati képviselő, igaz, a jobboldali tábort meg az 1998 és 2002 közötti városvezető, Bartha László ringbe szállása oszthatja tovább. A Fidesz eközben egy olyan építési vállalkozó, Nemesi Pál mögé állt be, aki azt csinálta, amiért Botkát támadja a kormánypárt. Szóval a szegedi eseményekre a politikai kavarások kedvelőinek érdemes igazán odafigyelniük.
A Csatatér-sorozatra pedig nyilván ezúttal is mindenkinek, akit Magyarország érdekel.
