Belföld

Lázár hozta a pénzt, hogy megmentse „Botka áldozatait”, nyereséges cégek szakítottak belőle

  • 2,4 milliárd forint költségvetési pénzt fizettek ki Lázár János közbenjárásával a Szeviép-ügy nyomán azzal az indoklással, hogy a szocialisták által tönkretett kisvállalkozókat és magánembereket segítik.
  • A kormányhivatal nem árulja el, kiknek osztották szét a pénzt, a rendelkezésre álló adatok alapján azonban nyereséges cégek kaptak az adófizetői pénzből.
  • A kártalanítottak között van például egy hódmezővásárhelyi pénzügyi cég is, amelyet annyira nem viselt meg a csőd, hogy annak idején osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. A faktoringcég felügyelőbizottságában ült nyolc éven keresztül az az ügyvéd, aki sokáig a Lázárral összefüggésbe hozott kastélyt tulajdonolta.

A kormányoldal az utóbbi hetekben rápörgette médiarészlegét a Szeviép Zrt. tíz éve bekövetkezett csődjének aktualizálására. A szegedi Fidesz évek óta próbálja Botka Lászlóra, Szeged 17 éve hivatalban lévő szocialista polgármesterére rásütni az építőipari cég 2009-es bedőlését, tavaly viszont már állami pénzek is belekeveredtek az ügybe.

Az akkor még a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a 2018-as országgyűlési választás kampányfinisében maga utazott Szegedre, egyenesen Szabó Bálint lakására, hogy ott jelenthesse be: „Orbán Viktor megbízásából sok-sok milliárd forint kártérítést hoz a Szeviép-károsultaknak”. Szabó ekkor már hosszú ideje szimbolikus figurája volt a Szeviép felszámolási ügyének, a csőd miatt kifizetetlenül maradt cégek jogi képviselőjeként exponálta magát. A korábban az MSZP-t és a DK-t is megjárt politikai kalandornak az „érdeme”, hogy a szegedi cégcsoport addig kevéssé ismert ügyét szívós akciózásával – és egy sor elvesztett bírósági per árán – három év alatt kiemelte a magyar építőipari bukások közül, és a szocialisták ellen bevethető politikai fegyverré változtatta.

Érdemes megemlíteni, hogy 2009 és 2010 a hazai építőipar fekete évei közé tartozott, a világméretű gazdasági válság utórengései nyomán sok ezer cég dobta be a törölközőt. A fizetésképtelenné vált vállalkozások ötöde az addig rekordokat döngető építőiparban szűnt meg. Ezek a statisztikai adatok semmilyen értelemben nem mentik fel a Szeviép vezetőit pénzügyi machinációik büntetőjogi felelőssége alól, de jelzik, hogy 2009 környékén nem csupán a szegedi alvállalkozók maradtak kifizetetlenül az országban.

A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kudarca után Lázár természetesen igyekezett minél többet kihozni az ügyből. A Szabóval tavaly márciusban, az országgyűlési választási kampány közepén összehozott videóban azt állította:

A szegedi szocialista hatalom csődbe vitt sok száz kisvállalkozást, akiknek mi most segítünk, és megmentjük őket.

A Lázár János által kibrusztolt kormányrendelet alapján tavaly végül 2,4 milliárd forintos kártalanítási keretet osztottak szét állítólag 150-160 vállalkozás között. Azért használtuk az állítólag szót, mert miután kifizették a pénzt, hirtelen elvesztette fontosságát, hogy a szélesebb nyilvánosság is megtudja, kik voltak azok a károsultak, akik tíz év után részesülhettek a kormány által kiosztott pénzéből. Az immár Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség azt állítja, a tárca nem adatkezelő az ügyben, ezért nem tudja kiadni a kedvezményezettek listáját, a pénzosztást bonyolító kormányhivatal pedig különféle jogszabályokra hivatkozva tagadja meg a lista kiadását.

Algyő, 2015. november 20.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a 47-es út nettó 7,8 milliárd forintból felújított, Algyő és Szeged közötti, 7 kilométeres szakaszának avatásán 2015. november 20-án. Mögötte Botka László, Szeged polgármestere (MSZP, b) és B. Nagy László országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség Csongrád megye fejlesztésekért felelős biztosa (j).
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely /MTI

Mindössze három cégről tudni biztosan, hogy a Lázár-Szabó páros tevékenységének köszönhetően zsebre tehette az állam által kiutalt pénzt. Ők ugyanis becsatlakoztak Lázár János, illetve a jobboldali sajtó szeviépes kampányába, és a kártérítésük kapcsán

  • vagy nyilvánosan kárhoztatták a szocialistákat a hosszú távú gondokat okozó ténykedésükért,
  • vagy nyilvánosan mondtak köszönetet az Orbán-kormánynak azért a nagylelkűségért, amellyel segítette talpra állítani a cégeket.

Mindhárom cégben az a különleges, hogy nem kellett sem talpra állítani, sem megmenteni. Mind a három nyereséges volt, sőt akadt olyan is közöttük, amelyik kifejezetten jól prosperált akkor is, amikor a Szeviép becsődölt.

Lázárnál kijárták, hogy egy hódmezővásárhelyi faktoringcég is bekerüljön a kártalanításba

Saját bevallása szerint a maximális, 200 ezer eurónak megfelelő kártérítési összeget kapta meg a hódmezővásárhelyi HÓDinvest-FAKTOR Zrt. Gémes Péter, a cég vezetője és főtulajdonosa a fideszes hátterű helyi újságnak, a Promenádnak adott tavaly novemberben interjút. Az írás már a címével is azt sugallja, hogy a Szeviép okozta károk miatt csak most, a kártérítés után „lélegezhet fel” a cég, holott 2009-ben nemhogy veszteséges nem volt, hanem 43 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a tulajdonosok a gazdasági válságra való tekintettel – és nem a Szeviép-csőd miatt – nagyon körültekintően jártak el, a pénz többségét eredménytartalékba tették, de azért 6 millió forint osztalékot is kifizettek maguknak.

A HÓDinvest pénzügyi cégként eredetileg nem is tartozott a kárpótlásra jogosultak körébe, de Gémes az interjúban maga mondja el, hogy Lázár közbenjárása révén 2018 nyarán módosították a kormányrendeletet, hogy megkaphassák a 60 milliós maximális összeget. Gémes Péter ezért többször köszönetet mondott Lázárnak.

A kártérítés reménye akkor csillant fel, amikor Szabó Bálint jogász, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője felkarolta a pénzükért küzdő Szeviép-árvákat, illetve amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szárnyai alá vette az ügyet

– mondta. Nem tudni, hogy Lázár meggyőzésében számított-e, de nem mellékes, hogy a volt miniszter ügyvéd barátja is sokáig érdekelt volt abban, hogy a hódmezővásárhelyi cég jól prosperáljon. Kulik Jenő Ervin 2004 és 2012 között volt a tagja a HÓDinvest felügyelőbizottságának. Kulik neve akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy ő volt a többségi részvényes abban a társaságban, amely a Lázár János és családja földjeivel körbevett hódmezővásárhelyi kastélyt birtokolta.

Lázár videóban mondatott köszönetet magának a választási kampányban

Lázár direkt kampányanyagot is készített az egyik kárpótolt szerepeltetésével. 2018. április 5-én, három nappal a parlamenti választás előtt állította kamera elé egy útépítő cég tulajdonost.

A Facebookon közzétett videóban főként Lázár beszélt. Fő üzenete az volt, hogy a Szeviép a szegedi szocialista városvezetés udvari beszállítójaként „valószínűleg hordta a pénzt a szocialistáknak és Botkának”, ami aztán a kezük alatt eltűnt, az alvállalkozók pedig nem kaphatták meg járandóságukat, és ezért sokan csődbe mentek.

A kártérítés kezdetén több interjúban szerepelt Borgulya Géza, a Pannon Útépítő Kft. tulajdonosa is. A cég a visszatérően emlegetett súlyos károk ellenére a Pannon Útépítő által leadott mérleg szerint szerény mértékben ugyan, de mind 2009-ben, mind 2010-ben nyereséges volt. Különös körülmény az is, hogy a videóban emlegetett 68 milliós, kifizetetlenül maradt követelésnek nincs nyoma a Szeviép-ügy 2015-ös bírósági tárgyalására készült ügyészségi kimutatásban. A Szegedi Járási Ügyészség vádiratában szereplő követelői listában az áll, hogy a cég mindössze 200 ezer forintnyi igényt nyújtott be a felszámolási eljárásban.

Saját kárpótlása történetét a Délmagyarban mesélte el egy kis szerszámkereskedő cég vezetője. A Csavarker Plusz Kft. 2009-ben hárommillió forintot várt a Szeviéptől az eladott eszközökért, amikor az tönkre ment, de csak a felét fizették ki. Az egyébként nyilvánvalóan jogos követelés másik felét most az adófizetők állták, holott ez a cég is nyereséges volt az üzletkötés idején és azt követően is.

Szabó 100 milliós bevételt produkált a kártalanítás évében

Szabó Bálint maga igen jól járt a Szeviép-kártalanítással. A fideszesek által korábban sztárolt jogász februárban összekülönbözött a kormánypárt Kubatov Gábor irányítása alá került szegedi csoportjával, aminek az lett a vége, hogy Szabót és cégét feljelentették a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentés szerint a Likvid Kontroll Kft. üzletet csinált a károsultak ügyéből: egyrészt sikerdíjat szedett a közreműködéséért, másrészt jelentős haszon reményében olcsón felvásárolta egyes vállalkozások követeléseit.

Szabó ellen el is indult a nyomozás, a közelmúltban házkutatást tartott a rendőrség abban a lakásban, ahol Lázár alig egy évvel korábban ünnepélyesen ismertette a kártalanításról szóló kormányhatározatot.

Szabó előzetesen elismerte, hogy egyszemélyes cége, amit időközben felesége nevére írtak át, 2018-ban 100 milliós nagyságrendűre növelte bevételét. A napokban meg is jelent a Likvid Kontroll tavalyi mérlege. Ezek szerint, miközben 2017-ben alig haladta meg a 4 milliót, a kárpótlás idején közel harmincszoros, egészen pontosan 114,7 millió forintos bevételt könyvelhetett el,

Szabó kiesése sem akasztotta meg azonban a jobboldali média szeviépes gőzhengerét. Állításait a közszolgálati televízió a múlt héten is felhasználta szegedi anyagában. Szabó nevét nem említve, de rá hivatkozva közölték, hogy a Szeviép központi szerepet töltött be az MSZP finanszírozásában. Az M1 Híradóját nem zavarta, hogy Szabó április elején már elvesztett egy pert Botka Lászlóval szemben, mert semmivel sem tudta bizonyítani, hogy a polgármesternél landoltak volna az építőipari cég pénzei. A Híradó egyébként azt is állította, hogy a Szeviép összesen 11 milliárd forintos tartozást hagyott hátra, amikor tönkre ment, holott évekkel ezelőtt kiderült, hogy a felszámolási eljárás során összesen 5,87 milliárd forintos követelést fogadtak be 490 cég részéről, és – mint írtuk – 2,4 milliárdot fizettek ki kárpótlás gyanánt.

A bíróság tavaly novemberben megállapította: a Szeviép nagy tételben adott kölcsönöket különféle vállalkozásoknak. A pénzek eltűnéséért a három cégvezetőt vonták felelősségre. Baranyi Sándor első fokon hat év letöltendő börtönt, a két másik vezető pedig öt év szabadságvesztést kapott. Ennek ellenére az ellenséggé vált Szabó helyett újabban az elmarasztalt Baranyi lett a jobboldali média kedvence. Márciusban a volt vezérigazgató állításait felhasználva támadták be például az MSZP-s Ujhelyi Istvánt a kormánylapok, jóllehet a Szeviép-ügy bírósági eljárása során a most hangoztatott politikai szálak létét nem sikerült bizonyítani, a kormánypárti Figyelő pedig néhány napja helyreigazításban ismerte el: valótlanul híresztelte, hogy a Szeviép finanszírozta Ujhelyi házának felújítását.

(A cikkben korábban tévesen állítottuk, hogy Lázár János 2018-as választási kampányvideójában név nélkül megszólaltatott építési vállalkozó Borgulya Géza. Borgulya csak korábban, a szeviépes kárpótlással foglalkozó újságcikkekben szerepelt.)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73915741, Steven Van Zandt olasz származású amerikai zenész, énekes, színész, producer és lemezlovas, aki Little Steven, illetve Miami Steve néven szokott fellépni. Bruce Springsteen E Street Band-jének tagjaként gitáron és mandolinon játszik., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.