Sok vita volt a 2018-as kampányban a vadplakátolással kapcsolatban, most úgy tűnik, ezt teljesen megszüntetik. A pártok csak óriásplakátokon vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, a többi plakát törvényellenes lesz.
Az ismert tiltások mellett új elem lesz, hogy nem lehet majd aláírásokat gyűjteni „a tulajdonos hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Ennek előzménye, hogy a Momentum gyűjtött aláírást a Tesco parkolójában, ami a jelenleg hatályos szabályok szerint vitatott volt, végül a Kúria mondta ki, hogy nem sértettek vele törvényt. A módosítással egyértelmű lesz, hogy áruházi parkolókban nem lehet majd aláírást gyűjteni, tehát tovább szűkítik az ellenzék mozgásterét.
Emlékezetes pillanata volt az idei kampánynak, amikor még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt az NVB úgy foglalt állást, hogy ha egy országos listát állító párt egyéni jelöltjeinek száma a választás napjáig bármikor 27 alá esne, törölni fogják a párt listáját. A hatályos törvény szerint bár minimum vitatható volt a testület álláspontja, valójában találkozott a legtöbb párt stratégiájával, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ellenzéki pártok és az NVB egyetértésben voltak egymással – de a törvény szövegével nem. A törvény most már egyértelmű lesz, ebben sem lesz vita: „A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a jogerősen nyilvántartásba vett pártlistát, ha egyéni választókerületi jelölt kiesése miatt egyéni választókerületi jelöltjeinek száma nem éri el a törvényben foglalt minimumot.”
Miután Orbán Viktor nekiment a Kúriának, világos volt, hogy változtatni fognak azon a jogszabályon, amelyre hivatkozva a Kúria a nem az NVI által kiküldött borítékban visszaérkező levélszavazatokat érvénytelennek tekintette. Ma megszavazták, hogy a szavazatot a választó vagy a kiküldött „külső borítékba”, vagy „bármely más, a Nemzeti Választási Iroda, vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba” is zárhatja. Ezzel tehát jóval kevesebb külhonból érkező szavazat lesz érvénytelen, cserébe egy – kisebb jelentőségű – biztonsági garanciát, amit az NVI által küldött boríték jelentett, kiiktatnak. (Számtalan apró módosítás szolgálja egyébként ugyanezt a célt: nem lesz szükség például az „anyja neve” megadására, nem fog problémát okozni, ha valaki nem írja oda a harmadik nevét vagy elfelejti feltüntetni a doktori címét. Ezek a lazítások összességében kedvező hatásúak.)
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A választás napján az átjelentkezők miatt kialakuló sorban állásoknak úgy igyekszik elejét venni a törvényalkotó, hogy a korábbi második helyett már a választás előtti negyedik napon lezárulna az átjelentkezési időszak, vagyis már a választás előtti szerdán látni fogják a választási irodák, mely szavazókörökben várható nagyobb tumultus. A hosszabb felkészülési időnél is fontosabb az a módosítás, amely szerint egyrészt újabb tagokkal lesznek kiegészíthetők azok a szavazatszámláló bizottságok, amelyekbe nagy számban jelentkeznek be lakóhelyüktől távol szavazók, másrészt a korábbiakkal ellentétben arra is lehetőség lesz, hogy több terembe osszák be őket. Az elhúzódó sorban állások ezzel remélhetőleg megszűnnek majd.
Rengeteg további határidő-módosítást, pontosítást tartalmaz a módosító, amelyek elsősorban a választási szervek munkáját könnyítik meg. A 2014-es választás utáni NVI-javaslatokkal ellentétben, ezúttal úgy tűnik, megfogadták az iroda tanácsait. Ezek nagy része valóban gördülékenyebbé teszi a választási eljárást, a szisztémát ténylegesen feszítő anomáliákkal viszont egyáltalán nem vagy alig orvosolják a mai módosítások.
A nyílt választási visszaélések melegágya,
Ez a választási versengést is torzítja, illetve a választópolgárok személyes adataival való visszaélések előtt továbbra is tárva-nyitva hagyja a kaput. A TASZ alapos elemzése szerint a többes ajánlást kellene megszüntetni, ami valóban jelentős előrelépés volna, az általunk 2013 óta következetesen képviselt álláspont szerint viszont ennél is fontosabb volna a visszaélések motivációját, magyarán a közpénz-százmilliók ellopásának lehetőségét megszüntetni, de legalábbis nagyon megnehezíteni. Ezt leginkább úgy lehetne elérni, hogy a pártok ne férjenek hozzá ezekhez a pénzekhez, csak kincstári kártyán keresztül kezdeményezhessék – számla ellenében – a kifizetéseket.
(Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Ehelyett a mai módosítás csak annyit tesz, hogy kibővíti a büntethető személyek körét: a pártok egyéni és listás jelöltjei saját vagyonukkal felelnek a kampánytámogatásért. Bizonyosan sokak kedvét elveszi ez a kamupárt-alapítástól, az is nyilvánvaló viszont, hogy ez a szabály könnyen kijátszható. Elég a vagyonnyilatkozatok rendszerére gondolni: a jelöltek nevéről bármikor átírható minden vagyon valamelyik közeli hozzátartozójára, és a hatóságoknak máris nincs esélyük a behajtásra. A kormányoldal tehát ismét csak tessék-lássék megoldást választott.
A külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok elhalálozásáról a magyar állam nem értesül, ezért könnyen előfordulhat, hogy halottak ezrei, esetleg tízezrei szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékén, akiknek az NVI kérdés nélkül postázza a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot. Ezt könnyedén meg lehetne előzni azzal, ha a törvény előírná, hogy minden egyes választás és népszavazás előtt meg kell erősíteni a regisztrációt. A megoldás évek óta ismert, a Fidesz számára is, a törvényalkotó mégsem lép; így továbbra sem tudhatjuk, hány elhunyt személy nevében élhetnek vissza a szavazólapokkal.
Úgy tűnik, a kodifikálás során még volt szándék ennek a problémának a megoldására, aztán mégis elvetették. A módosítócsomag eredetijében ugyanis megbújik egy levegőben lógó bekezdés:
(3) A központi névjegyzékben szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti a névjegyzékbe vétele megerősítését a névjegyzékbe vétel iránti kérelem ismételt benyújtásával a szavazást megelőző huszonötödik napig.
(Fotó: Filep István / MTI)
Nem világos, mi célt szolgálhatna a megerősítés feltételes módban. Ha kötelező volna a regisztráció megerősítése, az egyszer és mindenkorra megoldaná a „halottproblémát”, de ennek semmi nyoma. A bennfelejtett bekezdést a bizottsági szakaszban el is tüntették, a megszavazott, egységes javaslatban már nem szerepelt. A kormányoldalt tehát – vélhetően addig, amíg ők ennek a haszonélvezői – egyáltalán nem zavarja, ha halottak nevében is szavazhatnak külhonból.
Olyan témákról pedig, mint a kormányzati kampány elválaszthatatlansága a kormánypárt kampányától, vagy hogy a nemzetiségi szavazás módja nem biztosítja a tényleges választás lehetőségét (mivel, tetszik, nem tetszik, mindössze egyetlen lista mellé húzhatják be az X-et a nemzetiségi választók), egy szó sincs a módosítóban. Ahogy – már megszokhattuk – nem reagál az EBESZ június 27-én nyilvánosságra hozott jelentésére sem.
László Róbert
A szerző a Political Capital választási szakértője
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
