Belföld

Csak az módosult a választási törvényekben, ami a Fideszt zavarta

A választási eljárási és a kampányfinanszírozási törvény kedden elfogadott módosítása rengeteg részletszabályt, határidőt, technikai részletet pontosít, racionalizál, amelyek jelentős része politikai értelemben véve neutrális, ténylegesen a választási eljárás gördülékenyebbé tételét célozza. Vannak viszont olyan változtatások, amelyek nyilvánvalóan a kétharmadot nélkülöző három szűk esztendő során a Fidesz számára diszkomfortérzetet okozó ellenzéki aktivitásokra, vitás ügyekre, bírósági döntésekre reagálnak. Természetesen ezek mindegyikét úgy rendezné el az új szabályozás, hogy a jövőben ne okozhassanak fejfájást a kormánypártnak. De ezeknél is fontosabb, hogy a választási rendszert ténylegesen feszítő anomáliák döntő többségére egyáltalán nem vagy alig reagál a javaslatcsomag.

Sok vita volt a 2018-as kampányban a vadplakátolással kapcsolatban, most úgy tűnik, ezt teljesen megszüntetik. A pártok csak óriásplakátokon vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, a többi plakát törvényellenes lesz.

Az ellenzéki pártoknak tehát alig marad bármilyen legális felületük, ahova plakátot ragaszthatnak, ami különösen a kistelepüléseken lehetetlenítheti el számukra a kampányolást.

Az ismert tiltások mellett új elem lesz, hogy nem lehet majd aláírásokat gyűjteni „a tulajdonos hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Ennek előzménye, hogy a Momentum gyűjtött aláírást a Tesco parkolójában, ami a jelenleg hatályos szabályok szerint vitatott volt, végül a Kúria mondta ki, hogy nem sértettek vele törvényt. A módosítással egyértelmű lesz, hogy áruházi parkolókban nem lehet majd aláírást gyűjteni, tehát tovább szűkítik az ellenzék mozgásterét.

Fotó: Bielik István / 24.hu

Emlékezetes pillanata volt az idei kampánynak, amikor még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt az NVB úgy foglalt állást, hogy ha egy országos listát állító párt egyéni jelöltjeinek száma a választás napjáig bármikor 27 alá esne, törölni fogják a párt listáját. A hatályos törvény szerint bár minimum vitatható volt a testület álláspontja, valójában találkozott a legtöbb párt stratégiájával, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ellenzéki pártok és az NVB egyetértésben voltak egymással – de a törvény szövegével nem. A törvény most már egyértelmű lesz, ebben sem lesz vita: „A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a jogerősen nyilvántartásba vett pártlistát, ha egyéni választókerületi jelölt kiesése miatt egyéni választókerületi jelöltjeinek száma nem éri el a törvényben foglalt minimumot.”

Miután Orbán Viktor nekiment a Kúriának, világos volt, hogy változtatni fognak azon a jogszabályon, amelyre hivatkozva a Kúria a nem az NVI által kiküldött borítékban visszaérkező levélszavazatokat érvénytelennek tekintette. Ma megszavazták, hogy a szavazatot a választó vagy a kiküldött „külső borítékba”, vagy „bármely más, a Nemzeti Választási Iroda, vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba” is zárhatja. Ezzel tehát jóval kevesebb külhonból érkező szavazat lesz érvénytelen, cserébe egy – kisebb jelentőségű – biztonsági garanciát, amit az NVI által küldött boríték jelentett, kiiktatnak. (Számtalan apró módosítás szolgálja egyébként ugyanezt a célt: nem lesz szükség például az „anyja neve” megadására, nem fog problémát okozni, ha valaki nem írja oda a harmadik nevét vagy elfelejti feltüntetni a doktori címét. Ezek a lazítások összességében kedvező hatásúak.)

Az átjelentkezéssel szavazók szavazatait tartalmazó borítékokat választókerületenként válogatják szét a Nemzeti Választási Iroda munkatársai Budapesten
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A választás napján az átjelentkezők miatt kialakuló sorban állásoknak úgy igyekszik elejét venni a törvényalkotó, hogy a korábbi második helyett már a választás előtti negyedik napon lezárulna az átjelentkezési időszak, vagyis már a választás előtti szerdán látni fogják a választási irodák, mely szavazókörökben várható nagyobb tumultus. A hosszabb felkészülési időnél is fontosabb az a módosítás, amely szerint egyrészt újabb tagokkal lesznek kiegészíthetők azok a szavazatszámláló bizottságok, amelyekbe nagy számban jelentkeznek be lakóhelyüktől távol szavazók, másrészt a korábbiakkal ellentétben arra is lehetőség lesz, hogy több terembe osszák be őket. Az elhúzódó sorban állások ezzel remélhetőleg megszűnnek majd.

Rengeteg további határidő-módosítást, pontosítást tartalmaz a módosító, amelyek elsősorban a választási szervek munkáját könnyítik meg. A 2014-es választás utáni NVI-javaslatokkal ellentétben, ezúttal úgy tűnik, megfogadták az iroda tanácsait. Ezek nagy része valóban gördülékenyebbé teszi a választási eljárást, a szisztémát ténylegesen feszítő anomáliákkal viszont egyáltalán nem vagy alig orvosolják a mai módosítások.

A nyílt választási visszaélések melegágya,

a jelöltállítás köznevetség tárgyát képező szabályai megint nem változnak. A lebukás minimális kockázatát vállalva továbbra is gyerekjáték marad az ajánlóívek másolása.

Ez a választási versengést is torzítja, illetve a választópolgárok személyes adataival való visszaélések előtt továbbra is tárva-nyitva hagyja a kaput. A TASZ alapos elemzése szerint a többes ajánlást kellene megszüntetni, ami valóban jelentős előrelépés volna, az általunk 2013 óta következetesen képviselt álláspont szerint viszont ennél is fontosabb volna a visszaélések motivációját, magyarán a közpénz-százmilliók ellopásának lehetőségét megszüntetni, de legalábbis nagyon megnehezíteni. Ezt leginkább úgy lehetne elérni, hogy a pártok ne férjenek hozzá ezekhez a pénzekhez, csak kincstári kártyán keresztül kezdeményezhessék – számla ellenében – a kifizetéseket.

Készülnek az április 8-ai országgyűlési választás szavazólapjai az ÁNY Biztonsági Nyomda telephelyén 2018 márciusában
(Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

Ehelyett a mai módosítás csak annyit tesz, hogy kibővíti a büntethető személyek körét: a pártok egyéni és listás jelöltjei saját vagyonukkal felelnek a kampánytámogatásért. Bizonyosan sokak kedvét elveszi ez a kamupárt-alapítástól, az is nyilvánvaló viszont, hogy ez a szabály könnyen kijátszható. Elég a vagyonnyilatkozatok rendszerére gondolni: a jelöltek nevéről bármikor átírható minden vagyon valamelyik közeli hozzátartozójára, és a hatóságoknak máris nincs esélyük a behajtásra. A kormányoldal tehát ismét csak tessék-lássék megoldást választott.

A külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok elhalálozásáról a magyar állam nem értesül, ezért könnyen előfordulhat, hogy halottak ezrei, esetleg tízezrei szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékén, akiknek az NVI kérdés nélkül postázza a szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot. Ezt könnyedén meg lehetne előzni azzal, ha a törvény előírná, hogy minden egyes választás és népszavazás előtt meg kell erősíteni a regisztrációt. A megoldás évek óta ismert, a Fidesz számára is, a törvényalkotó mégsem lép; így továbbra sem tudhatjuk, hány elhunyt személy nevében élhetnek vissza a szavazólapokkal.

Sok külföldön élő marad le a választásról, halottak viszont kapnak szavazólapot
Gond van a névjegyzékkel és a szavazólapok postázásával is.

Úgy tűnik, a kodifikálás során még volt szándék ennek a problémának a megoldására, aztán mégis elvetették. A módosítócsomag eredetijében ugyanis megbújik egy levegőben lógó bekezdés:

(3) A központi névjegyzékben szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti a névjegyzékbe vétele megerősítését a névjegyzékbe vétel iránti kérelem ismételt benyújtásával a szavazást megelőző huszonötödik napig.

Szavazók az országgyűlési képviselő-választáson a bécsi magyar nagykövetségen
(Fotó: Filep István / MTI)

Nem világos, mi célt szolgálhatna a megerősítés feltételes módban. Ha kötelező volna a regisztráció megerősítése, az egyszer és mindenkorra megoldaná a „halottproblémát”, de ennek semmi nyoma. A bennfelejtett bekezdést a bizottsági szakaszban el is tüntették, a megszavazott, egységes javaslatban már nem szerepelt. A kormányoldalt tehát – vélhetően addig, amíg ők ennek a haszonélvezői – egyáltalán nem zavarja, ha halottak nevében is szavazhatnak külhonból.

Olyan témákról pedig, mint a kormányzati kampány elválaszthatatlansága a kormánypárt kampányától, vagy hogy a nemzetiségi szavazás módja nem biztosítja a tényleges választás lehetőségét (mivel, tetszik, nem tetszik, mindössze egyetlen lista mellé húzhatják be az X-et a nemzetiségi választók), egy szó sincs a módosítóban. Ahogy – már megszokhattuk – nem reagál az EBESZ június 27-én nyilvánosságra hozott jelentésére sem.

László Róbert

A szerző a Political Capital választási szakértője

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.