Belföld választás 2018
Szabadka, 2016. szeptember 19.
Levélszavazatát leadni készülő nő érkezik a szabadkai magyar főkonzulátusra 2016. szeptember 19-én. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok ettől a naptól adhatják le levélszavazataikat a külképviseleteken.
MTI Fotó: Molnár Edvárd

Sok külföldön élő marad le a választásról, halottak viszont kapnak szavazólapot

Rugli Tamás
Rugli Tamás

újságíró. 2018. 04. 06. 15:30

Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek  magyarországi lakcímmel, levélben adhatják le a szavazatukat az országgyűlési választáson. Nemcsak a határon túl élő kettős állampolgárokról van szó, hanem sok, régóta külföldön élő, dolgozó emberről is. A szavazólapok kézbesítésével azonban valami nagyon nincs rendben. Sokan késve vagy egyáltalán nem kapták meg a levélcsomagot, előbbiek legfeljebb a külképviseleten, utóbbiak egyáltalán nem fogják tudni leadni a szavazatukat, holott mindent szabályosan csináltak. A csúszás abból is látszik, hogy a levélszavazatok egy héttel később kezdtek el visszaérkezni, mint négy évvel korábban. A névjegyzékkel pedig továbbra is súlyos gondok vannak: egyik, Nyugat-Európában élő olvasónk például az említett problémák miatt nem tud majd szavazni, a két éve elhunyt apósa nevére viszont megérkezett a szavazólap.
Korábban a témában:

2014-ben április 6-án tartották a parlamenti választást, az első levélszavazatok viszont már március 19-én beérkeztek a Nemzeti Választási Irodához. Idén ehhez képest egyhetes csúszás látszik, az első néhány külföldről feladott vagy a külképviseleten leadott levélszavazat március 26-án jött meg. Csütörtökig nagyjából 80 ezer levélszavazat ért célba, ami azt jósolja, hogy a szavazási kedv jelentős, viszont számos jelzés érkezett szerkesztőségünkhöz (Skandináviától Kínán át Ausztráliáig) arról, hogy sokan önhibájukon kívül kimaradnak a szavazásból, mivel nem kapták meg (időben) a szavazólapot tartalmazó borítékot, amit szombat éjfélig vissza kellene küldeniük Budapestre.

Az RTL Klub szerdai híradójában az hangzott el, hogy a folyamatot a jogorvoslatok lassították le, így a választási iroda csak március 21-én postázta ki az utolsó levélcsomagokat, és ezeket valóban még nem kapta meg mindenki e hét közepéig. Nekik pedig már Pálffy Ilona, az NVI vezetője is azt javasolta, hogy ha megérkeznek is, ne adják postára a borítékokat, mert azok nem érkeznének vissza időben Budapestre, vigyék inkább be a külképviseletre, és majd az ott vasárnap leadott külképviseleti szavazatokkal együtt hazaszállítják őket. Ez persze nem reális opció azoknak, akikhez végül egyáltalán nem érkezik meg a szavazólap – és azoknak sem, akik olyan városban vagy országban élnek, ahol nincs külképviselet, és nem tudnak a választás napján több órát, olykor akár több ezer kilométert utazni.

Ők jogorvoslati lehetőség hiányában nem tudnak élni választójogukkal.

Ausztráliában sokan nem kaptak szavazólapot

Bálint Ausztráliában él, és elmondása szerint napokkal a választás előtt több, Sydney-ben élő választópolgárhoz hasonlóan ő sem kapta meg időben a szavazólapját. Szerinte hatalmas a felháborodás az ottani magyar közösségben, hivatalos válasz azonban nem érkezik a panaszaikra. Így az a hír is csak informálisan terjedt el közöttük, hogy az esetlegesen megérkező szavazólapokat még a választás napján is le lehet adni a helyi konzulátuson.

A szüleim , a barátaim a mai napig Budapesten, illetve Magyarországon élnek. Ezért is, és még annak reményében, hogy Magyarország ismét jogállam lesz, úgy gondoltuk, hogy fontos, hogy szavazzunk.

Bálint és családja már négy éve is Ausztráliában élt, de akkor még rendelkeztek magyarországi lakcímmel. Így evidens volt számukra, hogy csak a külképviseleten szavazhatnak. Azóta viszont megváltak a magyarországi ingatlanuktól, így a levélben szavazás maradt számukra opcióként. Január elején ennek érdekében be is regisztráltak ügyfélkapun keresztül a rendszerbe, a szavazólapok azonban csak a napokban érkeztek meg hozzájuk.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke egy levélszavazati borítékot mutat az iroda budapesti központjában tartott sajtótájékoztatón 2018. április 3-án
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Az NVI honalpja szerint az iroda a levélcsomagokat a szavazólapok elkészültét követően haladéktalanul, 18-25 nappal a választás napját megelőzően eljuttatja a a választópolgároknak az általuk megadott címre, és egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy

a válaszborítékoknak a szavazást megelőző napig, azaz szombatig be kell érkezniük a Nemzeti Választási Irodához.

Mivel húsvét előtt nem érkezett meg a szavazólap, felkerestük a nagykövetet, aki azt a tájékoztatást adta, hogy amennyiben megérkezik, szavazatunkat leadhatjuk az azóta megnyílt sydney-i konzulátuson, vagy postára adhatjuk. Tegnap, három nappal a szavazat leadásának határideje előtt nekünk megérkeztek a szavazólapok, de ezek sem az NVI-be, sem a konzulátusra nem tudnak idejében beérkezni postán

– mondta Bálint.

Elmondása alapján nemcsak Sydney-ben jelentkezett a probléma. Adelaide-be és Nyugat-Ausztráliába sem érkeztek meg több helyre a levélcsomagok, ráadásul Nyugat-Ausztráliából postán három nap alatt sem érnének be a borítékok még a konzulátusra sem (noha a konzulátusra küldött levélszavazatoknak szintén 7-éig kell megérkezniük).

Bár Bálinték végül kézhez kapták a szavazólapokat, közvetlen környezetében legalább egy tucat emberről tud, akinek még a mai napig sem kézbesítették a levélcsomagokat. Panaszaikkal az érintettek Gruber Attila nagykövethez fordultak, aki azonban hivatalos tájékoztatást nem adott nekik, egy Facebook-csoportban válaszolt a kérdéseikre.

Egy Kínában élő olvasónk arról számolt be, hogy miután megkereste az NVI-t a panaszával, azt a választ kapta, hogy március 19. és 21. között 321 ezer szavazólap-csomagot postáztak, és javasolják, hogy – ha már megkapta – postán, a konzulátus címére küldje el a borítékot. Erre azonban már nincs idő, mivel a szavazólapok csak pénteken érkeztek meg, így végül személyesen viszi be vasárnap a külképviseletre a levélszavazatát, amit csak nehezít, hogy ez a vasárnap munkanap Kínában.

A két éve halott apósnak postázták a levélcsomagot

Egy másik olvasónk, László is hasonló panaszokkal keresett meg bennünket. Ő is külföldön élt már 2014-ben is, de akkor nem szavazott, mert a lakóhelyén nem volt nagykövetség. Ezért is jelentkezett ki magyarországi lakcíméről, hogy a továbbiakban egyszerűen, levélben el tudja majd intézni a szavazást.

Úgy alakult, hogy 2017 nyara óta egy messzi, Európán kívüli országban dolgozom, és úgy volt, hogy egész áprilisban ott leszek, így beregisztráltam a Nemzeti Választási Irodánál az interneten keresztül, ahonnan 2018. január 29-én meg is küldték e-mailben a döntést, hogy a központi névjegyzékbe felvettek.

Végül azonban mégis úgy alakult, hogy a választás idején Európában, de nem Magyarországon fog tartózkodni, így ennek megfelelően benyújtott egy névjegyzékbe vett adatok módosítására irányuló kérelmet, amire külön opció volt az NVI honlapján. Még bőven a határidő előtt, március 20-án kapott értesítést, hogy a kérelmét elfogadták, és a módosításokat a névjegyzékben is elvégezték. Szavazólapot viszont azóta sem kapott, és már nem is számít rá, hogy megérkezik.

Ami igazán bizarrá, egyszersmind szomorúvá teszi László történetét az, hogy párja édesapjának – aki szintén az utóbb megadott, európai lakcímen élt – postázta a választási iroda a levélcsomagot.

Csakhogy a férfi két évvel ezelőtt Magyarországon elhunyt.

Valami nagyon nincs rendben a választási nyilvántartással. Ezt a szavazólapot akár vissza is küldhettük volna helyette, ehelyett természetesen összetéptük és kidobtuk

– mondta László.

Budapest, 2018. április 3.
A Nemzeti Választási Iroda munkatársai a külföldről érkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait dolgozzák fel az iroda budapesti központjában 2018. április 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A Nemzeti Választási Iroda munkatársai a külföldről érkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatait dolgozzák fel az iroda budapesti központjában 2018. április 3-án.
(Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Nincs akadálya, hogy halottak helyett voksoljanak

Visszatérő probléma, hogy a Nemzeti Választási Iroda nem naprakész a külföldön élő, kettős állampolgárságú választók halálozási adatait illetően. Azoknak, akik 2013 után regisztráltak be a választói névjegyzékbe, nem kell megújítaniuk a regisztrációjukat, automatikusan tíz évig rajta maradnak a listán. Sőt, ha valaki egy választás alakalmával él a szavazati jogával, akkor a tízéves regisztráció újra kezdődik, így

aki idén szavazni fog, az egészen 2028-ig benne marad a rendszerben.

Míg Magyarországon friss adatok állnak az NVI munkatársainak rendelkezésére, addig más országok nem küldenek jelzést Magyarországnak, ha meghalt egy magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgár, így nincs is igazán lehetőség az adatbázis folyamatos frissítésére, hacsak valamelyik hozzátartozó be nem sétál a  nagykövetségre és bejelenti a halálesetet.

Mindez azért különösen visszás mert így – mint azt a fenti példa is mutatja – lehetőség van arra, hogy egy külföldön élő választó akár kétszer is szavazzon: önmaga, illetve halott hozzátartozója nevében, a több tízezer szavazat mellé leadott aláírás azonosítását pedig nem lehet elvárni az NVI munkatársaitól.

 

Kiemelt képünkön levélszavazatát leadni készülő nő érkezik a szabadkai magyar főkonzulátusra 2016. szeptember 19-én
Fotó: Molnár Edvárd / MTI 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.