Belföld

Orbán fogorvosa is a csalás elleni hivatal célkeresztjébe került

Vitéz F. Ibolya
Vitéz F. Ibolya

újságíró. 2018. 04. 05. 06:03

Egy listára került Orbán Viktor vejéhez, és a miniszterelnök fogászához kapcsolható ügy. Az Elios-ügyben, illetve a fogászati machinációkban az a közös, hogy mindkettőben vizsgálódott az OLAF, majd a magyar ügyészség is nyomozást rendelt el.
Korábban a témában:

A miniszterelnök fogorvosaként emlegetett Bátorfi Béla neve is felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik, a magyar ügyészségnek költségvetési csalás gyanújával átadott jelentésében – tudta meg a 24.hu. Az uniós vizsgálók

súlyos, szándékos szabálytalanságokat tártak fel egy személyi szálakon kapcsolódó, offshore elemekkel tarkított cégháló ténykedésében.

A miniszterelnöki fogorvos maga nem érdekelt a cégekben, de az OLAF összekapcsolta az ügyet a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, és a program koordinálására felkent OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. Utóbbi cég pedig Bátorfi Béla és Szűcs László közös érdekeltsége. Az OTI-nál, amely a jelentésben érintett szolgáltatóként szerepel, az OLAF vizsgálói 2016 áprilisában helyszíni ellenőrzést tartottak, Szűcsöt tanúként hallgatták meg, Bátorfit pedig az OTI-nál végzett tevékenységéről kérdezték.

Herceghalom, 2011. április 21.
Szûcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója (b) és Bátorfi Béla, az Orvosi Turizmus Zrt. felügyelõ bizottságának elnöke (k) fogadja az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferenciára érkezõ Orbán Viktor miniszterelnököt a herceghalmi Abacus Business & Wellness Hotel elõtt.
MTI Fotó: Soós Lajos
Szűcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója és Bátorfi Béla, az Orvosi Turizmus Zrt. felügyelõ bizottságának elnöke fogadja az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferenciára érkező Orbán Viktor miniszterelnököt a herceghalmi Abacus Business & Wellness Hotel előtt 2011. április 21-én
Fotó: Soós Lajos / MTI

A magyar hatóságok komolyan vették a jelentést, legalábbis az ügy „nyomozás folyamatban” megjelöléssel szerepel Polt Péter legfőbb ügyész listáján, amelyet Ingeborg Gräßlének, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsági elnökének küldött meg nemrég. Ezzel utasította vissza azt a feltételezést, hogy a magyar hatóságok nem folytatnak „valódi nyomozást” a miniszterelnök vejéig érő Elios-ügyben.

A fogorvosos sztori nem olyan pitiáner, mint Seszták Miklós miniszter esete volt a kisvárdai kisvállalkozásokkal, a fogorvosi cégháló, illetve az OTI kapcsán összesen több mint 700 millió forint közpénzről van szó. Inkább az Elios-ügyre hasonlít, annyiban, hogy a kormány által támogatott program örve alatt, a lehető legtöbb uniós támogatás megszerzése érdekében dolgozott össze cégek hada.

Bajorországtól Delaware-ig

A lavinát egy névtelen levél indította el, amelyet a bajor igazságügyi minisztériumnak címeztek. Az állt benne, hogy a német Primacon GmbH használt gépet adott el a „Dr. Hacker” vállalkozásnak, és erre jogellenesen támogatást fizettek ki egy magyarországi projektben. Az OLAF ennek nyomán kezdett kutakodni, előbb a fogorvosok egyik magyarországi fellegvárába, Mosonmagyaróvárra, és egészen az offshore paradicsomig, Delaware államig jutott. Húsz, egymással összefüggő uniós projektet vizsgáltak, amelyekben egymással összefüggő tulajdonosi körű cégeket (Island csoport) és sok egyéb mellett durva túlárazást találtak. Például

tudatosan a piaci ár többszöröséért vásároltak fogászati szkennereket.

Az egyik séma az volt, hogy a gépeket a gyártó kanadai Dental Wings Inc. vállalkozástól egy offshore társaság, a delaware-i székhelyű Consulting Expert Inc. megvette, ő eladta az Island-csoport egyes tagjainak, ezek pedig valamivel magasabb áron továbbadták az uniós támogatásra jogosult kedvezményezetteknek. (A koreográfia úgy állhatott össze, hogy adott cég az egyik uniós projekt keretében gépet vett, egy másikban pedig szállított. A Dentident Implant Clinic Kft. például kedvezményezettként hét szkennert vett, ugyanakkor kettőt szállított a Hacker és Társa Bt. számára. A Dentmill Kft. négy szkennert vett kedvezményezettként, egy másik uniós projekt keretében pedig hatot szállított a Dentident Implant Clinic-nek.) A „lánckereskedés” eredménye az lett, hogy az uniós támogatás címzettjei az átlagos gyártási ár 3-4-szereséért vették meg a gépeket. Megesett, hogy az első körben 1,86 millió forintért leszámlázott gép a kedvezményezetthez 8,7 millióért érkezett meg. Az árrésből pedig leginkább a Consulting Expert Inc. profitált, amely egyébként ugyanazon személyekből álló csoport irányítása alá tartozott, mint a kedvezményezettek.

Budapest, 2010. november 20.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (b) Pro Turismo Díjat ad át Bátorfi Bélának, a Bátori Fogászat tulajdonosának és vezetõjének a Parlament Delegációs termében.
MTI Fotó: Földi Imre
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Pro Turismo Díjat ad át Bátorfi Bélának, a Bátori Fogászat tulajdonosának és vezetőjének a Parlament Delegációs termében 2010. november 20-án
Fotó: Földi Imre / MTI

Az OLAF arra jutott, hogy a kizárólagos magyarországi forgalmazó a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, a kedvezményezettek azonban nem tőle, hanem egymástól vásároltak. Pedig a csoport tagjainak ismerniük kellett a valódi piaci árakat, tudták, hogy jóval olcsóbban is megvehették volna a gépeket, ehelyett részt vettek a projektkiadások manipulálásában. Ezért feltételezi az OLAF a tudatos túlárazást, az uniós költségvetés szándékos megcsapolását.

Kölcsönadták a gépeket

Nem elég, hogy az uniós pénzeket nem kímélve, drágán vették a gépeket, a vizsgálók a szkennerek egy részét nem találták a projekt megvalósítási helyszínén. Ez derült ki, amikor az OLAF kiszállt a zömmel mosonmagyaróvári központú cégekhez, mint a Dentident Implant Kft., M.Son Hungary Kft., Dentmil Kft., CadCam Dent Kft., Hacker és Társa Bt. Virpay Kft., Werin-Bau Kft., de rámentek a Vecsésen működő Airport-Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.-re is. A magyarázat az volt, hogy kölcsönadták a gépeket.

Az OLAF vizsgálta a számlamozgásokat is, és arra következtetett, hogy ugyanazon összegek több alkalommal is cirkuláltak a résztvevő vállalkozások között, a keletkező nyereséget offshore cégek közbeiktatásával visszajuttatták a kedvezményezettekhez. Az offshore-ok pedig hemzsegnek a jelentésben: Effort Inc., Consulting Expert Inc., Pineware Inc., Dentmill Inc., Virpay Inc., La Rosa Investment Inc.

Bevonásuk aggályos lehet, jogszabály mondja ki, hogy költségvetési támogatás annak nyújtható, aki átlátható szervezetnek minősül. A fogorvosi hálóban azonban négy kedvezményezett esetében is offshore cég szerepelt a tulajdonosok között:

  • MSON Investment Inc. (M.Son Hungary Kft.)
  • La Rosa Investment Inc. (CadCam Dent Kft., Dentident Implant Clinic Kft., Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.)
  • Pineware Inc. és Dentmill Inc. (Dentmill Kft.)

Az államháztartási törvény akkor hatályos passzusa szerint átlátható, akinek a tulajdonosainak több mint 25 százaléka ismert. Ezekben a vállalkozásokban azonban ügyeltek az arányokra, 24 százalék volt az offshore-rész, így éppenhogy, de belefértek a szabályba.

OTI, a félmilliárdos kérdés

A Mosonmagyaróvár-Delaware tengely projektjei után 2015 végén az OLAF kiterjesztette a kutakodást, hogy megvizsgálja az OTI „részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit” a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben.

Az volt a gyanú, hogy az OTI túl sok „szakértői napot” jelenthetett be és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.

Az OTI úgy vált ismertté, hogy megállapodást kötött a kormánnyal a Magyar Fogászati Turizmus program menedzselésére, és csak a know how-t tőlük megvásárlók pályázhattak az akkori sajtóhírek szerint 4,5 milliárd forint fogászati fejlesztési támogatásra. Az OLAF értelmezésében szolgáltatási szerződést „ítéltek oda” a magántulajdonú OTI-nak, azáltal, hogy e vállalkozás kötelező szolgáltatási költségét beleillesztették a felhívásba 133 projekt esetében. Az átlagos nettó szerződéses érték 4 millió forint körül volt, ami összesen 532 millió forint. Ez pedig már meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.

Eger, 2013. május 12.
Áder János köztársasági elnök (b) Bátorfi Bélával, az Eger Nagydíj triatlon fesztivál jótékonysági váltóversenyének fõszervezõjével (k) beszélget a verseny elõtt 2013. május 12-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Áder János köztársasági elnök Bátorfi Bélával, az Eger Nagydíj triatlon fesztivál jótékonysági váltóversenyének főszervezőjével beszélget a verseny előtt 2013. május 12-én
Fotó: Komka Péter / MTI

Az Island projektjei közül akadtak olyanok, amelyek az OLAF által kifogásolt GOP-os pályázati felhívások alá tartoztak, de ebből a keretből nyert összesen több mint 300 millió forintot tizenegy, azonos címen, a budai Bajvívó utcában bejegyzett cég is, amelyekről később kiderült, hogy a fogászatok nem is működnek. Utóbbi kapcsán a parlamentben is terítékre került az OTI, illetve Bátorfi Béla. Lukács László György jobbikos képviselő azt firtatta, milyen szerepe lehetett mindebben a Bátorfi Béla érdekeltségéhez tartozó OTI-nak, mivel ettől a cégtől vásárolhattak innovációs szolgáltatásokat a pályázók, tehát szerinte

a pénz „javarészt visszakerült Bátorfi Béla gazdasági üzletkörébe”.

Az OLAF-jelentésbe is bekerült a Bajvívó utcai eset, azzal, hogy az OTI minőségbiztosítást végzett olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek. Erre azt válaszolta a cég: mivel az OTI – dokumentumokkal bizonyíthatóan – tanácsadást nyújtott 15 nem működő fogászatnak, és a támogatást 2014-ben kifizették, ami csak létező működési engedéllyel volt lehetséges, ezért az OTI számára mindegy, hogy ezt követően mi történt a vállalkozásokkal.

Az OTI és a közreműködés

Kérdéseinket, milyen szolgáltatást nyújtott a cikkben említett pályázatok és konkrét projektek során az OTI, milyen szerepet vállalt bennük Bátorfi Béla, illetve tényleg több mint félmilliárd forintot ért-e az OTI közreműködése, Szűcs László vezérigazgató válaszolt. Közölte, hogy

  • Bátorfi Béla a vállalat megalakulása óta egy percig sem volt vezető tisztségviselője az OTI-nak, annak operatív irányításában így soha nem vett részt.
  • Sem az OTI-t, sem munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.
  • Az OLAF egyetlen alkalommal, több mint két éve kereste meg az OTI-t tájékozódása kapcsán. A vizsgálatnak vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt. Az OLAF minden egyes dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált és tényszerűen megállapítható volt, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettünk – írta a vezérigazgató, aki hozzátette, az OTI működése szabály- és törvényszerű.

Kiemelt kép: 24.hu montázs

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.