Belföld

Nem asszimilálnak, csak az oroszoktól védik a nyelvet az ukrán oktatási törvénnyel

Interjúban mosdatta az ellentmondásos ukrán törvényt Ljubov Nepop nagykövet. Az ukrán külügyminiszter hamarosan Budapestre jön, Balog Zoltán pedig Kijevbe utazik tárgyalni az ügyben.

Hetek óta tart a szájkarate a magyar és az ukrán kormány között az előbbi szerint elhibázott oktatási törvény miatt, ami Budapest álláspontja szerint ellehetetleníti a kárpátaljai magyarok anyanyelvi taníttatását.

A Hvg.hu az ügy miatt interjút készített Ljubov Nepop ukrán nagykövettel, aki állítja, nem akarnak asszimilálni.

A lap összefoglalója szerint 16 ezer magyar diák tanul mintegy 100 kisebbségi iskolában magyarul jelenleg. Ez óvodától egyetemig lehetséges, de az új jogszabály szerint csak az alsós osztályok végéig lehetne magyarul tanulni (az ukránt meg idegen nyelvként), onnantól a matekot, gazdaságot, általános műveltségi és gyakorlati tárgyakat csak ukrán.

Fontos, hogy az új szabályokat felmenő rendszerben, 12 év alatt vezetnék be, aki jövőre kezdi az iskolát, az még a régi szabályok szerint tanulhat. A törvény nem sokat emlegetett része még, hogy 12 évfolyamra növeli az évfolyamok számát, csökkenti a tantárgyakét, bért emel és decentralizál. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter mindenesetre kőkemény hangnemben esett Kijevnek, bekérette a nagykövetet és az ENSZ-hez fordult. Nepop nagykövet mindenesetre ezt mondta most:

A törvénynek nem célja a kisebbségi nyelveken oktatást folytató iskolák ellehetetlenítése, megmarad a magyar nyelvű oktatás középiskolai szinten is, ugyanakkor javul az ukrán nyelv, mint államnyelv oktatása. Ez azt jelenti, hogy a fokozatosság elvét betartva az oktatott tárgyak egy részének oktatása ukrán nyelven fog történni, amelynek arányait egy későbbi törvény, a középiskolai oktatást szabályozó törvény, valamint az oktatási programok határozzák meg.

Nepop elismerte, hogy részben az orosz agresszióra adott válasz a törvény, egyesítő tényezőnek kell emiatt lennie a nyelvnek. “De ez nem asszimiláció” – tette hozzá. Szerinte a nemzeti és kulturális identitást megőrizhetik ezután is a kisebbségek. A lakosság túlnyomó része Nepop szerint támogatja az ukrán nyelv – amit a gyarmatosító oroszok elnyomtak – felemelését.

Abban biztos a nagykövet, hogy nem slétettek semmilyen nemzetközi jogszabályt a törvénnyel, de hajlandóak további tárgyalásokra. A törvényt az Európa Tanácsnak is megküldték véleményezésre. A magyar kormánnyal is tárgyalni szeretnének, Nepop szerint “fölül kell emelkedni az érzelmi megnyilvánulásokon”. Emiatt október 12-én Budapestre érkezik Pavlo Klimkin külügyminiszter, majd 19-én Balog Zoltán Emmi-miniszter megy Kijevbe.

Irány az ET!

Magyar indítvány alapján sürgősségi politikai vitát tart az ukrán oktatási törvény kapcsán kialakult helyzetről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) – közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn. Németh a közgyűlés ötnapos strasbourgi ülésének első tanácskozása után telefonon elmondta, a csütörtöki vitára úgy kerül sor, hogy a közgyűlés szokatlan eljárásnak tartja Ukrajna részéről, hogy a vitatott oktatási törvénnyel kapcsolatban csak Petro Porosenko ukrán elnök jóváhagyása után fordultak a Velencei Bizottsághoz. Magyarország úgy gondolja, Ukrajnának elemi érdeke, hogy a belső stabilitás megteremtése miatt tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a területén élő nemzeti kisebbségek alapvető jogait – mondta Németh. (MTI)

(A kiemelt képen Ljubov Nepop látható. Fotó: MTI Fotó: Marjai János)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik