Belföld

Egészségügy: Molnár mindent ledózerolt

A második Gyurcsány-kormány legaktívabb tárcája kétség kívül az Egészségügyi Minisztérium volt, intézkedésdömpingje azonban mindenkinél így vagy úgy, de kivágta a biztosítékot. A reformok szükségességével és alapelveivel mindenki egyetért, a „buldózeri módszer”, az előkészítetlenség és a rohamtempó miatt megvalósításuk mégis balul sült el. A FigyelőNet kormányértékelő cikksorozatában a Molnár-érát Kaló Zoltán, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke segítségével értékeltük.


Az egészségügy egy éve

• Vizitdíj, napidíj
• Potyautas-ellenőrzés
• Nyilvános várólista
• Algopyrin és más fájdalomcsillapítók vénykötelessé tétele
• Ingyenes gyógyszerek megszüntetése
• Gyógyszer-gazdaságossági törvény
• Referenciaár meghatározása a gyógyszereknél
• Patikaliberalizáció
• Patikaadó
• Az orvos a legolcsóbb gyógyszert köteles felírni
• Kamarai kötelező tagság megszüntetése
• Ágyszámcsökkentés
• Kórházi struktúra megváltoztatása (Háziorvos, szakrendelő, területi kórház, súlyponti intézmény)
• Új beutalási rend
• Elszámolási számla kiállítása a kórházakban
• Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása

Bár Molnár Lajos nem húzott ki egy évet a minisztériumi székben, az évértékelésnél mégis csak az exminiszter tíz hónapos munkáját kell figyelembe venni. Horváth Ágnes ugyanis úgy tűnik, a Molnár-éra folytatására törekszik.

Megsarcolták a lakosságot

Az átlagember sarcként leginkább a vizitdíjat és a kórházi napidíjat éli meg, noha egyes közgazdászok szerint indokolt volt a 300 forintos térítés bevezetése. Kaló Zoltán is úgy véli, a vizitdíj a háziorvosi ellátásban csökkenti a paraszolvenciát és az indokoltatlan orvosi vizitek számát, különösen az ügyeleti ellátás területén. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, nem eléggé előkészített a rendelet, az emberek a haragjukat ugyanis az orvosokra vetítik át.

A betegeket érinti leginkább a potyautasok ellenőrzése is, amelyet már évekkel ezelőtt be kellett volna vezetni. Ez az intézkedés szintén az egészségügyi szolgáltatókra tesz nagy terhet, megoldás ez esetben a költséges, intelligens tajkártya bevezetése lenne Kaló szerint. A reformintézkedések közül az Algopyrin vénykötelessé tételének sem örült a lakosság, bár a nemzetközi példák alapján ez is indokolható volt. A betegek érdekeit nézte egyébként a szakértő szerint a tárca akkor is, amikor nyilvánossá tette a várólistát és létre hozta az Egészségbiztosítási Felügyeletet. Ám kissé elhamarkodott lépés volt, a felügyelet ugyanis indulása után már komoly bírságokat rótt ki egészségügyi intézményekre. „Hogy lehet elvárni egészségügyi szolgáltatóktól, hogy minden új rendelkezést pontosan értelmezzenek, ha maga a miniszter sem tudja, kell-e fizetni vizitdíjat a tűzoltóknak” – közölte a közgazdász.


Ingadozó gyógyszerárak

A betegeket mégsem ezek az intézkedések érinthették a legrosszabbul, hanem a gyógyszerek térítési díjának jelentős növekedése illetve bizonyos medicinák hozzáférési korlátja – véli a szakértő. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakításában sajnos nem a költséghatékonysági, hanem csak a költségcsökkentési elvek kerültek előtérbe. Bizonyos gyógyszerek a korábbiakkal ellentétben csak a kórházban adhatók ki, a teljesítmény-volumenkorlát miatt a kórházak azonban nem szívesen látják el az ilyen betegeket. Kaló egyébként azt furcsállja, hogy a vizitdíj nagyobb felháborodást kellett az emberek körében, mint a gyógyszerár-támogatási kulcsok csökkentése és ezzel együtt a térítési díjak emelkedése.


A lakossági „sarcok” közül ugyanakkor az egészségügyi közgazdász indokolt intézkedésnek tartja az ingyenes gyógyszerek megszüntetését is, amellyel kicsit „helyreállítható” a gazdasági racionalitás. „Ha az ember ingyen kapja azt a gyógyszert, melynek szükséges mennyisége előre pontosan nem meghatározható (pl. a cukorbetegeknél az inzulin), akkor a tapasztalatok szerint felhalmozza otthonában, tehát ez ablakon kidobott pénz az államnak” – mondta Kaló Zoltán a FigyelőNetnek.

Felháborodott gyógyszergyárak

A gyógyszergyárakat érintő intézkedések is úgy tűnik felemásra sikerültek. Szakértőnk szerint egyrészt indokolt volt az áralapú verseny erősítése, eddig ugyanis az OEP-támogatás megszerzése után azon múlt minden, hogy melyik cégnek mennyire ügyes az orvoslátogatója. A betegek számára kedvező, hogy elindult a gyógyszerárak versenyeztetése, mert a referenciaár meghatározásával ez évben közel ezer gyógyszer ára csökkent. A gyárak „megadóztatásával” a gyógyszerkassza féken tartása is elősegíthető. Másfelől az ország számára veszteség a gyógyszer-gazdaságossági törvény, mivel a hazai és nemzetközi gyógyszergyárak befektetési hajlandósága jelentősen csökkent. „Nem mondhatjuk a gyáraknak diktátumszerűen, hogy fizessenek be többet és többet, de azért csak fektessenek be Magyarországon” – fogalmazott Kaló Zoltán.

A gyógyszergyárakat egyébként az orvoslátogatónkénti 5 millió forintos „adó” zavarja, az egyik vezető gyógyszergyárnak például emiatt 15 százalékos létszámleépítést kellett végrehajtani az értékesítési osztályon. A cégek e rendelkezés miatt egyébként az Európai Unióhoz fordultak.



Egészségügy: Molnár mindent ledózerolt 1

Molnár Lajos ment, Horváth Ágnes jött (Fotó: MTI)



A patikusok idegesek

A gyógyszerészeket Molnár Lajos a patikaliberalizációval haragította magára, 150 vény nélküli gyógyszer elviekben januártól kapható a benzinkutakon és a hipermarketekben. Ez az intézkedés a betegek érdekét szolgálja, igaz a patikusok felháborodása is érthető, hiszen eddigi monopolhelyzetük megszűnt. A META elnöke egyébként úgy véli, az egészségügyi tárca a patikusok esetében ott hibázott, hogy nem tette őket érdekeltté a reformok véghezvitelében. „Ha a rendszert úgy dolgozták volna ki, hogy a patikus pénzt kap vissza, ha például az olcsóbb, generikus orvosságot ajánlja, akkor esetleg még támogatta is volna a terveket a gyógyszerészszakma” – hangsúlyozza.

Elégedetlen orvosok

A Molnár-éra alatt mégis leginkább az orvosok kritikáitól volt hangos a közélet. A volt egészségügyi miniszter a Magyar Orvosi Kamara a változtatásokat elutasító visszajelzéseit hallva úgy döntött, hogy megszünteti a kötelező kamarai tagságot, hátha ezzel csökken a negatív visszhang.

A háziorvosok egyébként a megnövekedett adminisztrációs terhek miatt haragudtak meg leginkább: egy-egy vizsgálat előtt ugyanis a családorvosnak ellenőriznie kell a beteg biztosítási jogviszonyát, be kell szednie a vizitdíjat, és gyógyszerfelírás előtt ki kell keresnie a legolcsóbb gyógyszert. „Az induláskor négy különböző gyógyszerfelíró program négy különböző legolcsóbb gyógyszert jelölt meg, amelyből hármat nem is lehetett kapni” – mondta Kaló hozzátéve, hogy ez rontotta a beteg bizalmát az orvosában, és emiatt sok doktor azóta sem használja a programot. A szakértő szerint az alapelv ismét jó, a gyógyszerkassza és a betegek pénztárcáját kíméli, de a módszer ismét előkészítetlen volt. A jövő megoldása az volna, ha lenne a háziorvosoknak egy meghatározott gyógyszerkeretük és ha „spórolnak”, akkor a megtakarításból részesülnének.

A gyógyszergyárak szerint egyébként azért elhibázott a rendelet, mert hátráltatja a fejlesztést. Az innovatív készítmények ugyanis mindenképpen drágábbak lesznek.

Kórházbukta

A Molnár-tárca legnagyobb intézkedésének mégis a kórházi szerkezet átalakítása tekinthető. „Rosszabbnak tartom a mostani helyzetet, mint a kiindulási pontot, több kórházban kellett volna megszüntetni az aktív fekvőbeteg-ellátást vagy bezárni az intézményt, viszont a megmaradók ágyszámát nem kellett volna drasztikusan csökkenteni, különösen a fővárosban és megyeszékhelyeken” – fogalmazott az egészségügyi közgazdász. Hozzátette: Molnár utolsó intézkedésével bezáratott három kórházat, megszüntette 9000 kórházi ágy finanszírozását, és 12 egészségügyi intézményt minősített át „elfekvő”, rehabilitációs kórházzá.

Kaló Zoltán szerint az ágyszámok levágásával gazdaságilag ellehetetlenítették a kórházakat, az év második felére több intézmény csődközeli helyzetbe kerülhet, mely kaput nyithat az értéken aluli privatizációnak. Továbbá azt is problémának tekinti, hogy nincs meghatározva melyik kórháznak mi a feladata, mit jelent pontosan hogy súlyponti kórház, emiatt pedig a területi intézmények továbbküldik a betegeket az ellátási hierarchia csúcsára. A META vezetője szerint a törvényileg szabályozott keretek miatt a kórházaknak jelentősen korlátozódott a lehetőségük, hogy önszántukból változtassanak a szerkezetükön vagy összeolvadjanak.

A kórház-átalakítás egyébként ezek mellett is megbukott az emberek és az egészségügyi szakma szemében. Az emberek nem tudják, milyen betegséggel hova menjenek, a kórházak pedig a csökkentett kapacitás miatt nem tudnak minden beteget ellátni.

Indokolt, de nem így

Kaló szerint összességében indokolt az egészségügyi reform, különben nem működtethető tovább a rendszer. „A reform eddigi alapelvei jók, de szabályai kidolgozatlanok, emiatt szinte már senki sem támogatja az átalakítást” – foglalta össze a szakember. Hozzátette: nincs válasz arra a kérdésre, hogy eredményes volt-e a reform, „egyelőre nem lett sokkal hatékonyabb a kigondolt rendszer”.


(A FigyelőNet az elkövetkező napokban a kormányzat különböző területeinek egyéves munkáját mutatja be, elemzi cikksorozatában).


Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swiss currency, franc
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.