Tíz hónapig volt miniszter
Molnár Lajos 1946. október 13-án született Nyírbátorban. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1971-ben szerzett orvosi diplomát, majd fül-orr-gégész-szakorvosként dolgozott évtizedekig. Röntgenorvos feleségével és két lányával évekig dolgoztak Algériában és Ausztriában. Az elmúlt években több egészségügyi intézményt vezetett, többek között a MÁV-kórház főigazgatója volt.
Az SZDSZ egészség- politikusaként, a liberális egészségügyi reformprogram egyik megalkotójaként előbb a Liberális Egészségügyi Tanács elnöke, majd a 2006-os választáson az SZDSZ országgyűlési képviselője lett, 2006. június 9-én pedig egészségügyi miniszterré nevezték ki. Nős, két férjezett lánya, három unokája van.
A miniszterelnök és a kormány továbbra is elkötelezett az egészségügyi reform folytatása mellett, az eddig meghozott intézkedéseket a betegek érdekeit jól szolgáló, minőségi ellátást nyújtani képes, fenntartható és igazságos módon finanszírozott egészségügyi ellátás irányába tett helyes lépéseknek tekinti – áll a kormány lapunkhoz eljuttatott közleményében.
„A reform első szakasza nehéz alkalmazkodási kényszert teremtett a sok éve mozdulatlan egészségügyi rendszernek. A reform első szakasza, az elkerülhetetlen vitákkal és konfliktusokkal együtt is, sikeres. Ebben Molnár Lajosnak elévülhetetlen érdemei vannak. A miniszterelnök megköszönte és elismerését fejezte ki azért a munkáért, amelyet Molnár Lajos a magyar egészségügy megújítása érdekében végzett” – hangsúlyozza a közlemény.
Molnár Lajos a nap folyamán Gyurcsány Ferenctől meghallgatást kért, amelyre miniszteri tisztségéről történő írásbeli lemondásával érkezett – közölte Gál J. Zoltán a szerdai kormányszóvivői sajtótájékoztatón, Budapesten. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kérdésre válaszolva elmondta: Molnár Lajos személyes indokkal magyarázta lemondását, az újabb egészségügyi miniszter személyéről a koalíciós szerződés értelmében a Szabad Demokraták Szövetsége dönt.
Váratlan fordulat
A bejelentés újdonságként hatott az SZDSZ berkeiben is. Lapunk kérdésére legalábbis Béki Gabriella a párt ügyvivője, az Egészségügyi Bizottság tagja elárulta, hogy ő is a sajtóból értesült a miniszter döntéséről. Szolnoki Andrea, a fővárosi egészségügyi bizottság elnöke a FigyelőNetnek elmondta, megdöbbentette a bejelentés, hiszen előző nap még beszélt a miniszterrel és semmi nem utalt arra, hogy váratlan bejelentésre készülne.
A politikus hozzátette: véleménye szerint nem az elnökváltás a hátsó ok, kedd este vagy szerdán történhetett valami. Hangsúlyozta: az egészségügyi reform nem áll le, hiszen parlamenti törvény van a végrehajtására. A döntés váratlanságára utal, hogy az SZDSZ sajtóosztálya is időt kért a lapunk munkatársa által feltett kérdések megválaszolására. A délutánra rendkívüli ügyvivői testületi gyűlést hívott össze.
Váratlan fordulatnak nevezte a történteket a jelenleg külföldön tartózkodó Kökény Mihály is, aki korábban már volt egészségügyi miniszter, jelenleg pedig az egészségügyi bizottság elnöke. A politikus határozottan nemmel felelt arra a kérdésre, hogy érkezett-e felé bármiféle megkeresés a bársonyszéket illetően. „Ez az SZDSZ ügye” – fogalmazott Kökény Mihály.
Későbbre várták a bejelentést
A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szintén meglepődtek a bejelentés időzítésén, egytől egyig későbbre várták Molnár lépését. Debreczeni József lapunknak elmondta, az MSZP-n belül és a baloldali sajtóban is sokat támadott miniszter lépése váratlanul érte, arra számított, hogy még egy ideig posztján marad, hogy aztán “ő vigye el a balhét”.
Budai Bernadett szintén meglepődött. A politológus azt várta ugyanis, hogy a tárcavezető szakmai okokból mond majd le, ám az utóbbi időszak inkább sikernek tekinthető, hiszen kedden például valamennyi kórház aláírta a finanszírozási szerződést. “Ezzel együtt úgy gondolom, a döntés hátterében mégis szakmai indokok voltak, amelyről azonban még nem tudhatunk részleteket. Akár az egy- vagy több-biztosítós modell közti választás is lehetett az ok, bár én ezt nem gondolom szakítópróbának, hiszen a két szisztéma közti különbség nem fekete vagy fehér, lehetséges kompromisszumot találni. Ráadásul az egyeztetések csak április végén kezdődnek a koalíción belül, így ezért is kétséges az összefüggés” – hangsúlyozta Budai Bernadett. Hozzátette: számára nem érthetőek a politikai okok, hiszen Kóka János és Molnár Lajos eddig jól együtt tudtak működni a kormányban, így a szakértő nem hiszi, hogy személyes konfliktus lenne a háttérben.
Ezt támasztja alá egyébként Kóka János hétvégi elnökválasztási beszéde is, amelyben a gazdasági miniszter kollégáját méltatva a siker emberének nevezte Molnárt. Mint fogalmazott: “Ha Molnár lenne a Titanic, akkor a jéghegy süllyedt volna el”.
Új koalíciós szerződés előszele?
Debreczeni szerint nem kizárt, hogy Kóka János frissen megválasztott SZDSZ-elnök a koalíciós szerződés megváltoztatására vonatkozó kijelentése áll a háttérben. Véleménye szerint ugyanis egy ilyen lépés nem történhet meg a pártelnök tudta nélkül. Budai úgy véli, ha valóban Kóka elnökké választása az ok, akkor a kormánypártok közti szerződést úgy fogják módosítani, hogy Fodor Gábornak találjanak egy megfelelő posztot. “A koalíciós átrendeződés más minisztériumokat is érinthet” – utalt a politológus a napokban felvetődött találgatásokra, amely szerint az SZDSZ akár az egészségügyi tárcát is beáldozná a külügyért cserébe.
Gyurcsány és Molnár, itt még összhangban (Fotó: MTI)
Kudarc a személycsere
Molnár Lajos lemondásával jól láthatóan megvárta az egészségügyi reform első szakaszának végét, valamint az SZDSZ elnökválasztását. A lemondás hátterével kapcsolatban több információ is elterjedt a nyilvánosságban, de ezek közül politikai szempontból csak a hivatalos közlemény azon mondata értékelhető, miszerint a reform következő szakaszához elengedhetetlen, hogy “ne legyen megkérdőjelezhető az átfogó és összetett döntéshez szükséges szakmai és politikai bizalom”. Ez arra utal, hogy a következő szakasz döntéseivel kapcsolatos konfliktusok mérséklése is cél lehetett – véli Gyulai Attila. A Political Capital Institute kutatási igazgatója szerint az a kérdés, hogy Molnár Lajos lemondása, és egy új miniszter személye mennyiben alkalmas arra, hogy az eddigi konfliktusokat feledtessék, az esetleges továbbiakat a biztosítási modellek kapcsán pedig tompítsák.
A szakértő szerint a kormányzati személycsere ugyanis a legtöbb esetben a kudarc beismerésének tűnik, amely ráadásul nem csupán az egészségügyi reformra, hanem az egész kormányra kihathat.
Az új miniszter jelölésére az SZDSZ jogosult – és mivel a liberális párt mindkét volt elnökjelöltje kiállt az egészségügyi reform és azon belül a több biztosítós modell mellett – így a reform irányvonalától nem valószínű eltérés. Ez pedig nem csökkenti a további konfliktusok lehetőségét sem a koalíciós pártok, sem pedig a kormány és az ellenzék között – hangsúlyozta Gyulai Attila.
Nem a kedve szerint haladtak a reformok?
Az MTI értesülései szerint ugyanakkor az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy egy keddi szakmai egyeztetésen ismét nyilvánvalóvá vált, mennyire távol van egymástól a koalíciós pártok álláspontja a több biztosítós modell bevezetésében. A miniszterelnök ugyanis egyelőre csak a több biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta, és a konkrétumokról egyeztetett volna. Molnár Lajos már kinevezésekor és azt követően is több alkalommal beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy csak addig vállalja a miniszterséget, amíg az egészségügyi reform a szabad demokraták által vállalt módon valósul meg, és elfogadják elképzeléseit.
Molnár Lajos egészségügyi minisztersége alatt már többször jelezte lemondási szándékát, rendszerint azért, mert konfliktusba keveredett Draskovics Tiborral, az Államreform Bizottság alelnökével, akivel az egészségügyi reform előkészítése alatt több dologban nem értett egyet.
Ki lehet az utód?
Repa Imre orvosprofesszor nem kapott felkérést az egészségügyi tárca vezetésére – hangsúlyozta a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, az Államreform Bizottság tagja az MTI-nek. Az elmúlt napokban egyébként rajta kívül Ábrahám László műhibaperekre specializálódott ügyvéd és Falus Ferenc, a Nyírő Gyula kórház igazgatójának neve is felmerült, ezen információk azonban egyelőre csak találgatásoknak bizonyultak.
A második szakasz már másra hárul
Az egészségügyi reform következő nagy feladata a biztosítási oldal megújítása. A reform második szakaszának sikeréhez elengedhetetlen, hogy azt már ne terheljék a struktúraváltásból fakadó konfliktusok, ne legyen megkérdőjelezhető az átfogó és összetett döntéshez szükséges szakmai és politikai bizalom.
Az Egészségügyi Minisztérium élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Az új miniszter hivatalba lépéséig a tárcát helyettesítési jogkörében április 6-ától Horváth Ágnes államtitkár irányítja.
Érdekesség, hogy a kormány három órája adott ki egy közleményt, amelyben hangsúlyozták: a kormány átalakítása egyelőre nincs napirenden.
Mindenhez hozzányúlt
Először a patikatulajdonosokat és a gyógyszercégeket haragította magára Molnár Lajos. Az egészségügyi reform első lépéseként lehetővé tette az „egyszerűbb”, vény nélkül kapható gyógyszerek patikán kívüli árusítását, majd arra szorította az orvosokat, hogy az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbbat írják fel betegeiknek. Az az orvos, aki nem tudja megindokolni, miért a drágább medicinát választotta, pénzbüntetést kap.
A reform második lépéseként már általános felzúdulást váltott ki az egészségügyi „túlfogyasztás” visszaszorítását célzó vizitdíj februári bevezetése. Azóta a betegeknek 300 forintot kell fizetniük háziorvosuk felkeresésekor és minden kórházban töltött nap után is – persze kivételeket tett a jogszabály.
A következő, legnagyobb falat az egészségügyi ellátórendszer teljes átalakítása. A négyszintűvé tett szisztéma csúcsán 39 kiemelt, kitűnően felszerelt kórház áll, ahol a súlyos sérüléseket látják el és a bonyolult műtéteket végzik. Második szinten a területi kórházak találhatóak, amelyek rutineseteket látnak majd el, illetve szakosodnak egy-egy kiemelt területre. A harmadik szinthez a járóbetegközpontok tartoznak, amelyek működhetnek nappali kórházként, szakrendelőként vagy egynapos sebészetként. A piramis legalján pedig továbbra is a háziorvosok maradnak. A struktúraváltás nyomán három kórház (Schöpf-Merei kórház, az OPNI és a svábhegyi gyerekkórház) megszűnik, az aktív ágyak száma 16 ezerrel csökken, a krónikus ágyaké 7,5 ezerrel nő, 1500 orvos ideiglenesen elveszítheti állását, viszont a kórházak betegenként az eddigi 136 ezer helyett 146 ezer forintos támogatást kapnak az OEP-től. Az átalakítás összköltsége nagyjából 20 milliárd forint.
Szintén a reform részeként áprilistól a kórházak ellenőrzik, hogy a beteg fizet-e tb-járulékot. A potyautasokat idén mg csak figyelmeztetik, jövőre viszont kezelésük költségeit meg kell téríteniük.
Kóka megköszönte Molnár munkáját
Az SZDSZ továbbra is elkötelezett az egészségügyi reform iránt, felelősséget vállal a szaktárca tevékenységéért, ugyanakkor sajnálja, hogy Molnár Lajos lemondott a minisztérium vezetéséről – közölte a liberális párt elnöke. “Az SZDSZ megköszöni Molnár Lajos eddigi munkáját, elismerjük az egészségügy átalakítása érdekében végzett tevékenységét és eredményeit. Sajnáljuk döntését, amely szerint nem vállalja tovább az egészségügyi tárca irányítását” – fogalmazott közleményében Kóka János.
A MOK reménykedik, a gyügyszerészek örülnek
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének véleménye szerint az egészségügyi miniszter lemondása reményt ad arra, hogy újra folytatódhatnak a szakmai tárgyalások a tárca és a kamara között. Mint Éger István fogalmazott: “az egészségügyi rendszerváltásnak titulált őrületben” újra szót kell kapnia a szakmának, s a köztestület a jövőben arra fog törekedni, hogy az orvosok véleményét hitelesen továbbítsa a minisztériumi vezetés felé.
A Magyar Gyógyszerész Kamara is üdvözölte Molnár Lajos elhatározását. “A kamara úgy látja, hogy a lemondás egyenes következménye a miniszter és szakma, a miniszter és a társadalom közötti konfliktusnak. Molnár Lajos az egészségügy átalakításával kapcsolatban elmulasztotta a szükséges szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatását, a javaslatai nyomán született kormányzati intézkedések jelentősen rontották az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást, a kiszámíthatóságot és a biztonságot” – áll Horváth Tamás, a kamara elnökének közleményében. Hozzátette: a gyógyszerészek remélik, hogy a miniszter távozása után lehetőség nyílik a szakmai kamarák és a szakminisztérium közötti érdemi egyeztetésre, a rossz irányba mutató folyamatok visszafordítására, a gyógyszerellátás liberalizációjának újragondolására. A kamara kész arra, hogy szakmai tapasztalatát, tudását, befolyását latba vesse a betegek, a gyógyszerellátás és az egészségügy problémáinak megoldása érdekében, és azonnal tárgyalásokat kezdjen a minisztériummal a megoldások kidolgozására.
Navracsics: megbukott a reform
Megbukott a kormány egészségügyi politikája – így értékelte Molnár Lajos szakminiszter lemondását Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint törvényszerű volt Molnár Lajos bukása, ami – tette hozzá – valójában a kormányzati politika válságát jelzi. A miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagy ívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak – fogalmazott Navracsics Tibor. Mint mondta, a kormány szerint április 1-től jött volna az egészségügyi reform könnyebb része, ám úgy tűnik, négy nap után mégis ebbe fáradt bele a miniszter. “Ahány lépés, annyi bukás” – így jellemezte a kormányzati a politikát a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint a kabinet most már az egészségügy területén is szemben áll a társadalommal. A Fidesz frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy Molnár Lajos lemondása ellenére továbbra is napirenden van a több biztosítós modell kialakítása, valamint az egészségbiztosítás privatizációja, amit a Fidesz elfogadhatatlannak tart.
Az MDF, a KDNP és a gyógyszerész kamara is egyetért
A KDNP szóvivője, Halász Zsuzsa elmondta: “mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az üzleti érdekeket szem előtt tartó folyamat, amelyet Molnár Lajos úgymond reformként az egészségügyben elindított, egyértelműen betegellenes, de mondhatnám az is, hogy emberellenes”. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, de csak akkor hajlandóak részt venni a “kármentésben”, ha a kormány visszatér az április 1-je, tehát a kórházbezárások előtti állapothoz, és a több-biztosítós modell lekerül a napirendről – mondta Nagy Kálmán és Soltész Miklós, a párt két országgyűlési képviselője. A politikus kitért arra is, hogy a KDNP politikusai több mint száz szakmai javaslatot terjesztettek elő az Országgyűlés egészségügyi bizottságában, és több mint harminc interpellációt intéztek a miniszterhez, amelyeket a kormányoldal nem vett tudomásul és kiállt a miniszter, az átalakítások mellett.
Az MDF örül a miniszter döntésének. “Ha Molnár Lajos egészségügyi miniszter hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön” – jelentette ki Hock Zoltán, az MDF alelnöke az MTI-nek. Az MDF az egészségügyi tárca vezetőjét “egy olyan gyáva hajóskapitánynak” tekinti, “aki először bekormányozza a hajót a viharba, majd az óceán közepén mentőcsónakba ugrik, és hátrahagyja a süllyedő hajót a legénységével” – mondta Hock Zoltán.
