Nem mindenért kell dobozdíjat fizetni
A tévhittel ellentétben csak az eddig százszázalékosan támogatott gyógyszerek után kell megfizetni a 300 forintos dobozdíjat. Ilyen például az inzulin vagy a sclerosis multiplex kezelésére szolgáló készítmény. Tehát egy doboz Algopyrin után nem kell 300 forintot fizetni.
A minisztérium régóta vénykötelessé tenné
Molnár Lajos azzal indokolta a receptkötelessé tételt, hogy a metamizole-sodiumot tartalmazó szernek súlyos mellékhatásai vannak, vesekárosodást és vérképeltérést okoz, ezért csak a megfelelő szakmai kontroll mellett szabad szedni a gyógyszert. Ráadásul az Európai Unió legtöbb államában már így is vényköteles, Franciaországban és a Skandináv országokban pedig az Algopyrint és a Quarelint 2006-ban ki is vonták a forgalomból. A kérdés persze az, hogy miért csak most jöttek rá, hogy veszélyes mellékhatással jár a gyógyszer.
Most jutottak el hozzánk azok az adatok, amelyek alapján meghozhattuk a döntést – tájékoztatta lapunkat az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI). A patikaliberalizáció miatt pedig felülvizsgálta az Egészségügyi Minisztérium a nem vényköteles gyógyszereket is, ekkor döntöttek arról, hogy csak receptre lehet majd kapni a fájdalomcsillapítót. Az OGYI és az egészségügyi tárca egyébként a döntés mellett érvelve többször is hangsúlyozta, hogy maga a gyártó is kérte a vénykötelessé tételt.
Éljen a trend!
Az Algopyrin gyártója valóban többször – legutóbb 2006-ban – kérte, hogy a vény nélkül rendelhető kategóriából vényköteles státusra módosítsák a medicinát. A Sanofi-Aventis hangsúlyozta, hogy semmilyen új gyógyszerbiztonsági probléma nem merült fel az elmúlt időszakban sem, csak a trendekhez kívánt igazodni. „2006-ban azért kértük a készítmény státusának megváltoztatását, mert alkalmazkodni kívántunk az európai gyakorlathoz, hiszen Magyarország az egyetlen európai uniós ország, ahol a metamizoltartalmú készítmények recept nélküli kategóriába voltak sorolva” – mondta a FigyelőNetnek Závoda Katalin, a cég marketingvezetője. A Sanofi-Avensis közleményében ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet egy másik, recept nélkül kapható, hasonló nevű gyógyszerére is. Arra azonban a gyártó sem tudta a választ, hogy miért pont most hozták meg a döntést.
Ki akarták vonni?
Lapunk egyébként az Országos Gyógyszerészeti Intézettől és Rácz Jenő egykori egészségügyi minisztertől is úgy értesült, hogy a Sanofi-Aventis évekkel ezelőtt már ki akarta vonni az Algopyrint a forgalomból, ám akkor az OGYI-nak még sikerült megmentenie a „nemzet gyógyszerét”. Ezt az értesülést azonban a gyártó határozottan cáfolta. Mint Závoda lapunknak elmondta, a gyógyszercég soha nem kezdeményezte a kivonást, hiszen semmilyen indok nincs erre. Az Algopyrin és a Quarelin biztonságosan alkalmazható gyógyszer, amennyiben az előírások szerint alkalmazzák őket.
Összeesküvés-elméletek
A bejelentés óta azonban egyre több összeesküvés-elmélet látott napvilágot. A FigyelőNet fórumában az Algopyrin és a Quarelin vénykötelessé tételével kapcsolatban olvasóink egy része kifejtette: az orvosok és a kormány „mutyizását” látja a döntés mögött. A vizitdíj bevezetése miatt ugyanis az Algopyrin felírása 300 forinttal fogja növelni az orvos, az adózás után pedig az állam pénztárcáját. Revok Kiskőrösről például a következőt írta: „Nyilvánvalóan a vizitdíjból befolyó bevétel növelése a céljuk”.
A fórumozók másik része szerint nem az orvosok, hanem a patikusok és a kormány közötti megállapodás áll a háttérben. „A patikusok ezt kapták cserébe a liberalizációért” – írta egyik olvasónk. Az emberek szerint ugyanis a gyógyszerészek küzdötték ki a vénykötelessé tételt, mert így a két legnépszerűbb gyógyszer nem kerül ki a benzinkutakra, és „nem lesz vékonyabb az arany nyaklánc a gyógyszerészek nyakában”, mint ahogy azt Marika Pécsről említette.
A harmadik csoport úgy véli, hogy a gyógyszergyártók állnak a döntés mögött, bár abban már nem értenek egyet, hogy az Algopyrin gyártója vagy egy más gyártó lobbizta ki a döntést a minisztériumnál. Az egyik tábor szerint ugyanis a Sanofi-Aventis az Algopyrin kivonásával egy másik termékét akarja előtérbe helyezni. „Egyébként is pont az Algopyrint gyártó Chinoint felvásárló Sanofi-Aventis-lobbi állhat a háttérben, mivel túl erős a házon belüli konkurencia az agyondédelgetett Algoflex-család ellen” – írja Aphotekher Budapestről. A másik tábor viszont úgy gondolja, épp a többi gyártó akarja üzleti érdekeik miatt az Algopyrin-forgalmat csökkenteni.
A hatóanyag a megoldás kulcsa
A lapunk által megkérdezett orvosok és gyógyszerészek szerint valóban a káros hatóanyag állhat a döntés mögött, még ha hazánkban a mellékhatások előfordulása igen csekély is. 1989 óta ugyanis Magyarországon mindössze 13 alkalommal regisztráltak mellékhatást, de azok sem voltak olyan életveszélyesek, mint más országokban. A hatóanyag hatása ugyanis függ attól, hogy a beteg milyen éghajlaton él, és milyen génállománnyal rendelkezik. A gyógyszerészek tapasztalatai alapján a hidegebb éghajlatú országokban több és veszélyesebb mellékhatást vált ki az Algopyrin. Emellett pedig időről időre változik a hatóanyagok divata is, most épp a paracetamol éli fénykorát.
Az Egészségügyi Minisztériumnál egyébként többen a tárca kommunikációs bakijának róják fel, hogy az emberek nem hiszik el a „legegyszerűbb választ”. Mint egy minisztériumi forrásunk mondta, nem lett volna szabad egyszerre bejelenteni a patikákon kívül kapható gyógyszerek listáját az Algopyrin vénykötelesé tételével, főleg akkor, amikor mindjárt bevezetik a vizitdíjat is.
