Belföld

Híznak a brókerek

Megmutatta magát a medve a budapesti tőzsdén, a fekete szerda után szürke csütörtököt hozott. A brókercégeknek azonban nem számít az index iránya, ha a forgalom nagy, a profitjuk is dagad.

Régóta mondogatták már az elemzők és a szaksajtó munkatársai, hogy korrekciónak márpedig jönnie kell, 18 havi BUX-száguldás nem lehet böjt nélkül. Intő jel volt a kisbefektetők tömeges piacra szállása is, ami nagy tőzsdeguruk híres meglátása szerint is csaknem mindig egy komoly trendforduló előszele. Egy héttel ezelőtt tett is egy röpke kísérletet a tőzsde medvéje , átlépte a küszöböt, de akkor még gyorsan visszafordult. A négynapos ünnepet követő első kereskedési napon azonban végképp úgy érezte, hogy eljött a tavasz és előbújhat a barlangjából, és ezúttal valóban sikeresen a mélybe rántotta az indexet.

Mini-pánik Mol reményekkel


Híznak a brókerek 1

MOL-papír: már csak szuvenír

Mini pánikhangulat közepette egy nap alatt csaknem ezer pontot esett a BUX , igaz, egy klasszikus korrekcióhoz még ez is kevés. A március elejei hasonló – 4-5 százalékpontos – áreséssel együtt még mindig „csak” 10 százalékos mínuszban áll az index, márpedig a piac bölcsei szerint legalább 15 százalékot kell visszacsúsznia a papíroknak egy ilyen, már-már egészségtelen múltbeli boom után. Zékány András, az ING elemzője, lapunk befektetési szakértője például úgy látja, hogy az elkövetkező napokban, esetleg néhány hétben még folytatódhat a lejtmenet, ez teljesen természetes profitrealizálási reakció a befektetők részéről.


Híznak a brókerek 2

A részvénypiacra későn beszálló kisrészvényesek persze most foghatják a fejüket, és csak abban bízhatnak, hogy a konvergenciatörténet nem áll meg, folytatódik az eddigi pénzbeáramlás is a régióban mozgó portfóliókba, és idővel vissza lehet szerezni a hirtelen elvesztett pénzeket. Az egy nap alatt több mint 7 százalékot zuhant Mol-befektetőknek például kifejezetten jó hírt jelent a társaság csütörtökön közzétett saját részvény vásárlási programja, amely révén a cég október 31-éig bezárólag 5 százaléknyi részvénycsomagot von ki a piacról a tőkeszerkezet optimalizálása érdekében. Egy-egy ilyen lépés mindig szűkíti a piacon elérhető részvénymennyiséget, s ekképp drágítja a papírokat, az elemzők közelítő számításai szerint mintegy 6 százalékkal.







Torz tükör
Az egyes társaságok nyereségét pusztán a forgalmi statisztikákból igen bajos megjósolni, erre vonatkozó kérdésünk elől minden brókercégnél elzárkóztak. Csalóka dolog lenne az egyes tőzsdei tranzakciókra jellemző egy-két százalékos jutalékot alapul venni, hiszen a különböző termékek kereskedelme eltérő díjstruktúrákkal zajlik, nem mindegy, hogy a bevétel egy része a hazai tőzsdén részvények adás-vétele révén folyik-e be, vagy például letéti igazolások kereskedelme folytán, és azt is tudni lehet, hogy a tőzsde statisztikái sem a tényleges üzletkötések értékét mutatják. Jelentősen torzítják ugyanis a képet az úgynevezett átkötések (amikor ugyanaz a részvénycsomag fordul meg a piacon, anélkül hogy ténylegesen gazdát cserélne), amelyeket például presztízsokokból is el lehet játsazni (csak azért, hogy adott brókercég a brókerrangsor elején foglalhasson helyet).

Történelmi rekordforgalom

Miközben a piacon mozgó kisbefektetők a mostani hullámvasutazás során könnyen megégethetik magukat, a brókercégeknek gyakorlatilag mindegy, milyen irányba mozdul az index, a lényeg, hogy legyen forgalom. Márpedig ebből az utóbbi hónapokban nincs hiány. A Budapesti Értéktőzsde legfrissebb statisztikái tanúsítják: február történelmi rekordforgalmat hozott, az értékpapírkereskedők döbbenetesen nagy forgalmat bonyolítottak le.

Csak az azonnali részvénypiacon 857 milliárd forintért kötöttek üzletet, 62 százalékkal nagyobb értékben, mint januárban (hasonló nagyságrendekre utoljára 5 évvel ezelőtt láthattunk példát, ám akkor is csupán 767 milliárd forintra rúgott a részvény adás-vételek értéke). Ha megnézzük a top 10-es rangsort, azt is láthatjuk, hogy a legkeresettebb cégek mindegyike legalább 40 százalékkal több tranzakcióban közreműködött, mint egy hónappal korábban, holott pestiesen szólva január sem volt piskóta. Az év első két hónapjában tehát így a tavalyi teljes éves forgalomnak durván az egyharmadát már lebonyolították, ami ígéretes kezdet az év egészére és a cégek profitadataira nézve is.


Híznak a brókerek 11


Egy biztos, az értékpapírpiacon mozgó befektetési vállalkozások már a tavalyi – éves szinten 56 százalékos – BUX-szárnyalás láttán sem kellett, hogy sopánkodjanak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2004 első háromnegyedévi szektorjelentése is rámutatott: a befektetési vállalkozások átlagos annualizált tőkejövedelmezősége jelentős mértékben javult 2003. azonos időszakához képest. Az annualizált tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) 2003 szeptemberéhez képest 9,04 százalékról 19,95 százalékra emelkedett. Mindez persze nem pusztán a nyereség látványos bővülésének volt köszönhető, hanem a szektor saját tőke állományában bekövetkezett csökkenésnek is. A brókercégek saját tőkéje ugyanis csaknem egyötödére apadt egy év alatt, elsősorban a megszűnt független, illetve az anyabankba integrált vállalkozások saját tőkéjének kivonása révén. Kérdés, hogy az év eleje óta is folytatódott tőzsdei boom, és az utóbbi hetek sokszor rekordot döntő napi forgalma mennyiben látszik majd meg a következő szektorjelentések számain?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik