Nem Seress Rezsőről, nem is világhíres dalának születési körülményeiről szólt az évezred fordulóján német–magyar koprodukcióban bemutatott Szomorú vasárnap, amelynek kiemelkedő értéke Marozsán Erika játéka volt Ilona szerepében. Feledett-feledhetetlen filmek, 16. rész.
Harmincöt évvel ezelőtt Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésével mutatták Sándor Pálnak a pesti Broadwayről – a rendező szerint „kicsit Magyarország történetéről” – szóló filmjét, a Miss Arizonát. Az itthoni premier előtti sajtótájékoztató meghívóján a világsztárok védelmében az is szerepelt: „Ne tessék sokat kérdezni!”
Miközben a MOKÉP igazgatója arról panaszkodott, hogy kevés a jó vígjáték, özönlöttek a nézők a Csurka István novellájából készült Hét tonna dollár című filmre. Feledett-feledhetetlen filmek, 14. rész.
Negyven évvel a könyv kiadása után, 1964. február 6-án mutatták be a Kosztolányi-regény filmváltozatát. Kiugró sikert aratott: Páger Antal elnyerte a legjobb férfi alakítás díját Cannes-ban. A szereposztás amúgy is pazar volt Bara Margittal, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Tolnay Klárival, és a szörnyen elcsúfított címszereplővel, Nagy Annával.
Kabos Gyula boldog lett volna 1938-ban, ha csak pillanatnyi pénzzavarban szenved. De sokkal többtől szenvedett.
Ötven éve rendezték az első úszó- és vízilabda-világbajnokságot. Az első vb elsőségét a magyar válogatott szerezte meg.
Hatvan évvel ezelőtt és hatvan évvel azután, hogy Émile Zola meghalt, megfilmesítették a Germinalt, és a film nagy részét Magyarországon forgatták. Feledett-feledhetetlen filmek, 11. rész.
A Szépek és bolondok első osztályú mozi volt harmadosztályú játékvezetőkről. Főhőse nem hordott szemüveget, ám amikor bekiabálták neki, hogy „szemüveget a bírónak!”, feltett a pályán egy okulárét. „Nem láttam semmit – mondta. – De tiszteltek.” Feledett-feledhetetlen filmek, 10. rész.
Sonny Liston nem húzta az időt: 1962 szeptemberében, Chicagóban 2 perc 6 másodperc alatt ütötte ki Floyd Pattersont. Majd hatvan évvel ezelőtt Las Vegasban bebizonyította, hogy azt a gyors KO-t nem a véletlen szülte.
Székely István először 1934-ben, másodszor – hazalátogatva Amerikából – 1972-ben vitte filmre Szép Ernő Lila ákácát. Tóth Manci szerepét a harmincas években Székely felesége, Ágay Irén, a későbbi változatban Halász Judit játszotta.
A kritika világszínvonalúnak nevezte Hintsch György rendező 1969-ben bemutatott A veréb is madár című vígjátékát, amelyben Kabos László játszott két szerepet egy gázsiért. Feledett-feledhetetlen filmek, 8. rész.
Száz évvel ezelőtt, 1923. július 7-én Suzanne Lenglen szériában ötödször nyerte meg a wimbledoni torna női egyesét. Összesen hatszor győzött Wimbledonban, négyszer úgy, hogy a második játszmában 6:0-ra győzött.
A Herkulesfürdői emlék nem Pazeller Jakabról vagy világhírű keringőjéről szólt, hanem egy üldözött fiatalúrról, akit Galambos Saroltának hívtak. Feledett-feledhetetlen filmek, 7. rész.
A hatvanas években három bűnügyi vígjáték készült Fantomas kalandjaiból. A széria úgy járt, mint a Wehrmacht: Moszkváig nem jutott el. Feledett-feledhetetlen filmek, 6. rész.
A századforduló kolozsvári Búza utcája az óbudai Selyemgombolyítóban elevenedett meg. Ott forgatták a Hunyady Sándor novellája alapján készült Egy erkölcsös éjszaka című filmet 1977-ben. Feledett-feledhetetlen filmek, 5. rész.
Sok mindent el lehetett képzelni, csak azt nem, hogy Szindbád csapongó utazásait filmre lehet vinni. Ám kiderült: ha akadnak olyan géniuszok, akiknek fantáziája Krúdy Gyuláéhoz hasonló, akkor a vásznon is létrejöhet a Szindbád, a csodák csodája.
Várkonyi Zoltán első nagy sikerű filmje volt a Fotó Háber, pedig a forgatás alatt fel is jelentették a fiktív fényképészt a Kisiparosok Országos Szövetségénél. Feledett-feledhetetlen filmek, 4. rész.
Öt lány meghalt 1942-ben, a világháború egy jelentéktelen lokális csatározásban – erről szól Borisz Vasziljev kisregénye, az 1969-ben közre adott A hajnalok itt csendesek, amelyet Sztanyiszlav Rosztockij vitt filmre.
A kritika 1925-ben Kosztolányi Dezső írói pályája csúcspontjának nevezte az Aranysárkányt. Negyvenegy évvel később a regényt filmre vitték, és a mű immár Ranódy László rendezőé, valamint a főszereplő Mensáros Lászlóé is lett, akár eredeti alkotójáé. Feledett-feledhetetlen filmek, 2. rész.
Fél évszázada egy addig nem sokra tartott, huszonnyolc éves bokszoló, Ken Norton úgy elverte Muhammad Alit, hogy a vesztes favoritnak eltört az állkapcsa. A győztes nehézsúlyú mindössze 50 ezer dollárt kasszírozott váratlan diadala után. Aztán még kétszer megmérkőzött Alival, harmadszorra már az 1973. március 31-én kapott pénz harmincszorosáért.
Fábri Zoltán 1975-ben filmre vitte Déry Tibor regényét, A befejezetlen mondatot. Monumentális tabló volt szédületes szereposztással. A korabeli kritika azt írta: „Az embernek az az abszurd érzése támad, Déry előbb ismerte Bálint Andrást, s csak később, az ő alakját önkéntelenül is maga előtt látva alkotta meg regényének hősét.”
1963. március 25-én a Honvéd 101:96-ra győzött a férfi kosárlabda BEK-negyeddöntőben.
Négy évtizeddel ezelőtt először nyert európai klubtrófeát magyar kosárlabdacsapat. A nők Ronchetti Kupáját olyan együttes hódította el, amelynek csarnokába pótlelátók telepítése esetén is maximum 600 néző fért be. Ez volt a BSE.
A kézilabda-program reggel fél nyolctól, a Ferencváros–Vörös Meteor férfi mérkőzéssel kezdődött a Játékcsarnokban 1971. február 28-án. Majd 9 órától az FTC és a HG Koppenhága női csapata vívott elődöntőt a BEK-ben.
