Harmincöt évvel ezelőtt Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésével mutatták Sándor Pálnak a pesti Broadwayről – a rendező szerint „kicsit Magyarország történetéről” – szóló filmjét, a Miss Arizonát. Az itthoni premier előtti sajtótájékoztató meghívóján a világsztárok védelmében az is szerepelt: „Ne tessék sokat kérdezni!”
Negyven évvel a könyv kiadása után, 1964. február 6-án mutatták be a Kosztolányi-regény filmváltozatát. Kiugró sikert aratott: Páger Antal elnyerte a legjobb férfi alakítás díját Cannes-ban. A szereposztás amúgy is pazar volt Bara Margittal, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Tolnay Klárival, és a szörnyen elcsúfított címszereplővel, Nagy Annával.
A Szépek és bolondok első osztályú mozi volt harmadosztályú játékvezetőkről. Főhőse nem hordott szemüveget, ám amikor bekiabálták neki, hogy „szemüveget a bírónak!”, feltett a pályán egy okulárét. „Nem láttam semmit – mondta. – De tiszteltek.” Feledett-feledhetetlen filmek, 10. rész.
A kritika 1925-ben Kosztolányi Dezső írói pályája csúcspontjának nevezte az Aranysárkányt. Negyvenegy évvel később a regényt filmre vitték, és a mű immár Ranódy László rendezőé, valamint a főszereplő Mensáros Lászlóé is lett, akár eredeti alkotójáé. Feledett-feledhetetlen filmek, 2. rész.
Fél évszázada egy addig nem sokra tartott, huszonnyolc éves bokszoló, Ken Norton úgy elverte Muhammad Alit, hogy a vesztes favoritnak eltört az állkapcsa. A győztes nehézsúlyú mindössze 50 ezer dollárt kasszírozott váratlan diadala után. Aztán még kétszer megmérkőzött Alival, harmadszorra már az 1973. március 31-én kapott pénz harmincszorosáért.
Fábri Zoltán 1975-ben filmre vitte Déry Tibor regényét, A befejezetlen mondatot. Monumentális tabló volt szédületes szereposztással. A korabeli kritika azt írta: „Az embernek az az abszurd érzése támad, Déry előbb ismerte Bálint Andrást, s csak később, az ő alakját önkéntelenül is maga előtt látva alkotta meg regényének hősét.”