Az ökológiai válság korát éljük, a helyzet reménytelennek tűnik, gyökeres változásokra van szükség. De kitől, mitől várhatjuk ezt? Az embertől? A technológiától? A valódi demokráciához való visszatéréstől? Esetleg senkitől, és a végletekig kiszipolyozzuk a Földet? Az ELTE ökoszakembereinek vitáján jártunk.
Az utóbbi években a magyar háztartásokat és kerteket is ellepték a különféle sivatagi növények; a kaktuszok, az álkavicsok vagy éppen a dudleyák ma már a legkedveltebb designtermékeknek számítanak. A szárazságtűrő növényeket már a barkácsáruházakban is be lehet szerezni, a kínálat bővülésének azonban ára van: a megnövekedett igény kielégítése miatt virágzik a feketepiac, a növénycsempészek pedig sokszor horribilis árakon kínálják a kaktuszokat. A szakértők szerint a növényinfluenszereknek nagy szerepük van abban, hogy az „orvvadászat” már a kaktuszföldeken is komoly problémát jelent.
Több évszázados hagyománya van, a világ legfelsőbb köreiben fogyasztják, ráadásul tulajdonképpen nincs egészségügyi hátránya, mégsem képes áttörni a mainstream falát a matézás. Igaz, amíg nincs meg a személyes kapcsolódás, addig nehéz is egyenként meggyőzni az embereket. Engem például sikerült – ezért is születhetett meg ez a cikk.
A netflixes Kamaszok című sorozat miatt felszínre került, láthatóbbá vált az online platformokon nőgyűlöletet és a férfiak felsőbbrendűségét hirdető manoszféra rejtett világa, amelynek a felbátorodásáért sokan Andrew Tate-et okolják. De mi van, ha nem a fiatalok fedezték fel maguknak az amerikai-brit influenszert, hanem a volt kickboxos talált telibe valamit?
Úgy tűnik, mintha minden influenszer ugyanúgy beszélne a YouTube-on vagy a TikTokon? Nem véletlen, a tartalomgyártók beszédstílusa egyre inkább uniformizálódik, sokan azzal próbálnak kitűnni, hogy ugyanolyanok lesznek, mint mások. A nyelvészek még csak most ismerkednek az influenszer akcentussal, de a véleményvezérek beszédstílusa már a mindennapi beszédünkbe is kezd leszivárogni.
Évről évre megdőlnek a pivel kapcsolatos rekordok: folyamatosan közelebb jutunk a számsor végéhez, miközben tudjuk, hogy a lezárás öröme soha nem adatik meg. Ez a látszólag értelmetlen munka azonban nagyon is fontos, hisz minden egyes új számjeggyel könnyebbé válhat az életünk, hisz a pi így vagy úgy, de mindannyiunk életében jelen van.
Saját pénz, saját birtok, saját szabályok – a Farmunk lakói azt az életet élik, amit titkon sokan szeretnének, csak nincs bátorságuk belevágni. Meglátogattuk az önfenntartásra és önellátásra berendezkedett közösséget a Gerecse lábánál.
Tényleg meghalt az irónia 2001. szeptember 11-én? Valóban átkerült a humor a jobboldalhoz Amerikában? És miért nem szabad viccelni a vérfertőzéssel?
Fülöp Gábor majdnem egy teljes napig bolyongott a mínusz 20 fokos hidegben.
Kisebb válságban a luxusipar: elégedetlen vásárlók, elkényelmesedett márkák, éhbérért dolgoztatott gyári munkások. Hogyan lehet újra kapcsolódási pontot találni az elvesztett vásárlókkal és a fiatalabb generációkkal?
A dél-koreai videós, Tzuyang meghódította a magyarokat is, miután első európai útja Budapestre hozta, ahol előbb három kilónyi steaket, majd rengeteg burgert és több kiló rántott húst is felfalt egyszerre. Honnan indult, miért csinálja ezt és legfőképp: mennyire teszi tönkre magát ezzel?
Lecsapolná-e magának a gyermeke vérét, hogy megfiatalodjon? Bryan Johnson megteszi, nem számolva azzal, hogy az eljárásnak súlyos egészségügyi kockázatai lehetnek. A 47 éves amerikai milliárdos ráadásul világgá is kürtöli, hogyan harcol az örök életért, szemben a többi szupergazdaggal, akik inkább a tudósokban hisznek. A pénz mindenesetre ömlik az ez irányú kutatásokba, de félő, hogy halhatatlanság a jövőben is csak a tehetősek kiváltsága lesz.
Élete utazása közben találkoztunk egy brit youtuberrel: Luke Deakin az Egyesült Királyságból Vietnámig gyalogol. Egy pár cipővel vágott bele a több mint 14 ezer kilométeres túrába, amely során a magyar fővárost is útba ejtette. Mint kiderült, nem ő az egyetlen, aki Budapesten tart pihenőt egy hosszú menetelés közben.
Pesti Istvánnal, a két Michelin-csillaggal büszkélkedő tatai Platán Gourmet séfjével arról beszélgettünk, milyen hatással van az élelmiszer-infláció a luxuséttermekre, az időjárás a szezonalitásra, illetve mennyire nehéz a magyarokkal megkedveltetni a fine diningot.
Decemberben az Oxford szótár is közzétette az év szavát, ami elég szomorú képet fest 2024-ről. Az online térben való lassú elbutulás uralta az évet, más listákon, más szavak ugyanezt a tendenciát írták le. De legalább magabiztosabbak lettünk.
Az ügyvédi szakmát nem lehet könnyű összekötni a standupozással, Dr. Ujvárosi Veronika életében viszont vígan megfér a kettő egymás mellett. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mit szólnak a sokszor keménykötésű ügyfelei, ha az ő történeteiken röhög a közönség, illetve miért nem szerencsés a tárgyalóteremben standupolni.
A magyar emberek közel fele küzd valamilyen alvászavarral, ami az éjszakán túl a másnapot is tönkreteheti. Egy 20 perces, munka közben beiktatott gyorsalvással azonban sok minden orvosolható. A módszert egyre több cég alkalmazza külföldön a munkavállalói teljesítmény és hangulat javítása érdekében, és a lapunk által megkérdezett szakértők szerint is csodákra lehet képes, ha hosszú percekre elszundítunk munka közben. De van-e bármi realitása, hogy Magyarországon is bevezessék a power napet?
Hatással lehet a politikai közbeszédre a legnépszerűbb mémgyártó valamelyik jól eltalált képe? Képesek-e befolyásolni a választói akaratot a többezer like-ot bezsebelő, esetenként 3 millió emberhez is eljutó posztok? A két legismertebb magyar facebookos mémgyártóval és egy politológussal próbáltuk kitalálni, meg tudná-e tolni egy politikai közösség szekerét tolni egy jól eltalált mém, megfoghatóak-e a fiatalok, új szavazók a Facebookon, vagy hogy mennyiben volt nehezebb a munkájuk, amikor a Megafon vagy éppen Magyar Péter uralta a közösségi médiát.
„Jimmy bohóc” sokáig egy autóban élt, elvesztette két lakás árát, különböző mentális betegségek mellett a koronavírus-járvány és egy daganat is hátráltatta, mégis kitart, és jobban hisz a vándorcirkuszában, mint valaha. Békéscsabán látogattuk meg, hogy belenézzünk a munkálatokba, és megtudjuk, miért elképzelhetetlen, hogy minden nehézség ellenére ne valósuljon meg az álma.
Dél-Koreában több száz lányt szégyenítettek meg azzal, hogy az arcukat pornográf képekre másolták, amiket aztán körbe küldtek a Telegramon. A probléma túlmutat a deepfake-en, mert valójában a nyomasztó méretű szexizmus egyik tünete – és ezt talán nehezebb kezelni, mint felgöngyölíteni a kamufotók ügyét.
Talán nincs még egy gyümölcs, ami ennyire tematizálni tudta a közbeszédet az utóbbi évtizedekben. Az avokádóval jellemezték már a liberálisokat vagy a lakhatási gondokkal küzdőket is, és egyszerre lehetett a környezetvédelem és a környezetkárosítás jelképe is – mikor milyen volt a széljárás. A gyümölcsről ma már épp az a réteg kezd lemondani, amelyik sztárstátuszba emelte, miközben a jelentéshálók kibogozásával nem nagyon törődő emberek egyre többet fogyasztják, és ez csak fokozódni fog a jövőben. Mit tud az avokádó, ami miatt Orbán Viktor vagy az amerikai politika is kommunikációs fegyverként tudja használni?
A koronavírus-járvány hatalmas csapás volt a turisztikai ágazatra, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy az addigra már világméretűvé növő problémákat átgondolva más alapra helyezzék a turizmust. Nem találtak megoldást: Barcelona, Velence vagy éppen Amszterdam egy sereg más kedvelt utazási célponthoz hasonlóan ma is szinte pontosan azokkal a gondokkal küzd. Az overtourism jelenségére Magyarországnak is választ kell találnia.
A miniszterelnök azt mondta, hetente négy-öt napot sportol az orosz módszer szerint, az általunk megkérdezett szakember szerint ez már haladó szintnek számít. Már amennyiben a kormányfő helyesen választ súlyt, és minden gyakorlatot megfelelő módon végez el.
Hogyan tud segíteni néhány hangszer egy menthetetlen daganatos betegnek? Egyáltalán, mi számít sikernek egy terápián, ha tudjuk, hogy az élet hamarosan véget ér? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Dr. Muszbek Katalin pszichiáterrel, a Magyar Hospice Alapítvány alapítójával, a zeneterápia kezdeményezőjével.
