Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta szerdán az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített.
A testület a végszavazás előtt a tervezethez érkezett 551 módosító indítványról is szavazott. A néppárti képviselők, a többi között a magyar Fidesz–KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság. Rui Tavares ugyanakkor magyar újságíróknak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hetekben kidolgozott több mint 40 közös, kompromisszumos módosító indítvány közül több a magyar kormány és a Fidesz észrevételeit is tartalmazza, és ezeket néppárti képviselők is támogatták.
Hónapokig figyelt
Tavares az EP megbízásából többpárti eseti bizottság élén hosszú hónapokon át végzett vizsgálatot, folytatott konzultációkat és tett több látogatást Magyarországon, mígnem május 7-én nyilvánosságra hozta jelentéstervezetét.
A dokumentum azt vizsgálja, hogy az alkotmányos változások, illetve a médiapluralizmust és az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvények összhangban vannak-e az uniós jogszabályokkal, valamint az európai értékekkel. Tavares szerint az elfogadott magyar jogszabályok felvetik a demokrácia és a jogállamiság súlyos veszélyeztetettségének kockázatát.
A magyar kormány szerint a jelentéstervezet tele van súlyos tárgyi tévedésekkel, a Fidesz pedig politikai vádiratnak minősítette a Tavares által készített dokumentumot. A Fidesz EP-képviselőcsoportja a szavazás után azt közölte: „Bár az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként a mai szavazáson sikerült a dokumentum több pontját is kijavítani, annak megállapításai továbbra is elfogadhatatlanok. A Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma. A dokumentum plenáris ülésen való elfogadásának sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nincs Magyarország számára.”
Mit vétettünk?
A jelentéssel kapcsolatban nagy érdeklődés övezi azt, hogy milyen megfogalmazás kerülhet be a szövegbe az uniós alapszerződés hetedik cikkének Magyarországgal szembeni alkalmazását illetően.
Ez a cikk szorosan kapcsolódik az alapszerződés második cikkéhez, amely kimondja, hogy az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok (ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait) tiszteletben tartásának alapértékein alapul.
Ezeknek az alapértékeknek a védelméről szól a hetedik cikk, amelynek első bekezdése kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslata alapján, saját tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően – megállapíthatja: fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a második cikkben említett értékeket. A tanács, mielőtt ilyen megállapítást tenne, meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.
