A már ismert tavalyi gazdasági adatok alapján a GKI szinte biztosra veszi, hogy tavaly a visszaesés elérte az általuk már egy éve jelzett 1,5 százalékot. S itt utalnak arra, hogy novemberben az ipari termelés csaknem 7 százalékkal, az építőipari teljesítmény 12 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, kukoricából pedig 40 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint 2011-ben.
Hozzáteszik, eközben az EU-ban 0,3 százalékos volt a GDP csökkenése, a régióbeli országok többsége pedig növekedésre volt képes (Szlovákia és Lengyelország 2,5 százalékosra). S a következtetés: a magyar recessziónak belgazdasági, gazdaságpolitikai okai lehetnek.
Így lesz ez idén
A némileg talán javuló európai konjunktúra ellenére, a belföldi kereslet gyengesége miatt összességében csak a GDP stagnálása várható. A beruházások kb. 2 százalékkal tovább csökkennek. A jogbiztonság és a piaci kereslet hiánya, valamint az autóipari beruházások kifutása miatt visszaeső üzleti befektetéseket ugyanis aligha tudja ellentételezni az EU-támogatások gyorsított kifizetése.
Valószínű a fogyasztás további, de már szerényebb, 0,5 százalék körüli visszaesése is. A minimálbérek reálértéke ugyan 1 százalék körül emelkedhet, a munkavállalók egészénél azonban – a GKI által prognosztizált 4,5 százalékos infláció mellett – sem a cégek, sem a költségvetés helyzete nem tesz lehetővé ilyen emelést.
Az infláció nagyon bizonytalan
A mesterséges, a világpiaci árak által alá nem támasztott rezsicsökkentés folytatása lejjebb viheti az áremelkedést. Ugyanakkor, ha a szolgáltatócégek továbbhárítják az adóemeléseket, netán – költségvetési okokból – további adóemelésekre kerülne sor, avagy időjárási okokból nem lenne kedvezőbb az élelmiszerek ára, akkor nagyon nehéz lenne 4,5 százalék alá vinni az inflációt.
A sokféle tartozás által sújtott, egyelőre bizonytalan jövőt látó lakosság feltehetőleg akkor sem növelné fogyasztását, ha arra a reálbér alakulása némi lehetőséget adna.
Külső egyensúly
A GKI arra számít, hogy a külső egyensúly kedvezően alakul: a külkereskedelmi aktívum és a beáramló EU-támogatások növekedésének egyenlegjavító hatását azonban meghaladja a jövedelemkiáramlás (profit- és kamat-) negatív hatása.
Hiány kontra növekedés
A kormány fő célja az, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Vagyis ki szeretnék iktatni azt a veszélyt, hogy a kohéziós alapokat megvonják tőlünk. Ennek érdekében el kell érni, hogy tartósan 3 százalék alatti legyen az államháztartási hiány. Ez 2012-re sikerült is,. Azonban a költségvetésben már látható feszültségek mellett a választási gazdaságpolitika látható beindulása ezt 2013-ra és 2014-re is veszélyezteti a GKI szerint. A lazítás így ezt ellentételező adóemelésekhez is vezethet.
A kormány gazdaságpolitikája mellett az új jegybanki vezetés, az immár teljes egészében a jelenlegi kormánytöbbség által jelölt tagokból álló monetáris tanács irányvonala is bizonytalan. Ha az EU megszüntetné a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, az rövid távon javítaná az ország és a forint megítélését. Ugyanakkor az év második felében jelentősen megnövelné egy választási gazdaságpolitika kialakulásának veszélyét.
