A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója azután beszélt erről az MTI-nek, hogy Anders Behring Breiviket, a 2011. július 22-én végrehajtott norvégiai kettős merénylet elkövetőjét beszámíthatónak nyilvánította, és a lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 év szabadságvesztésre ítélte pénteken egy oslói bíróság.
Tálas Péter hangsúlyozta: Breivik ügye azért kulcsfontosságú, mert bizonyítja, hogy nem az iszlamista terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára, hanem–- a tényleges események és az áldozatok száma alapján – a szélsőséges, illetve szeparatista mozgalmak. Breivik a szélsőjobbhoz tartozott, de egyfajta „magányos farkas” volt, ami nem túl gyakori – fejtette ki.
Véleménye szerint Breivik tette „egyszeri és kivételes” eset, több körülmény is hozzájárult ugyanis merénylettervei megvalósításához. Így például az, hogy a norvég társadalmat alapvetően nyitottság és bizalom jellemzi, valamint hogy az ország lemaradt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni „biztonsági váltásról”, vagyis nem érezték szükségét olyan biztonsági szigorításoknak, amelyek máshol ma már természetesnek számítanak – mutatott rá.
Tálas Péter szerint az is segítette Breiviket, hogy mivel Norvégia nem tartozott a terrorizmus által fenyegetett országok közé, a rendőrségnek nem volt tapasztalata arról, miként akadályozhatta volna meg a történteket. A merényletek után felmerül a kérdés, hogy Norvégia valóban egyszeri esetnek tekinti-e a történteket, vagy bevezet bizonyos biztonsági szigorításokat – tette hozzá.
A norvégok nagy része úgy látja, nem beszámítható ember nem hajthatta volna végre a merényleteket, így a társadalom többségének megelégedésére szolgálhat, hogy beszámíthatónak nyilvánította Breiviket a bíróság. „Szociopata, de nem őrült” – tette hozzá Tálas.
Török Bálint, a budapesti Skandináv Ház programszervezője szerint Breivik tettével kapcsolatban a norvégoknak az jelentette a legnagyobb sokkot, hogy a merényleteket egy átlagos norvég követte el, „egy közülük”, holott eleinte a bevándorlókra gyanakodtak. Az emberek azonban a történtek ellenére sem hajlandóak változtatni nyitottságukon, nem lettek bizalmatlanabbak – mondta.
