A Magyar Nemzeti Bank ma még közel 82 százalékos tulajdonosa a Budapesti Értéktőzsdének, de már folynak az intenzív tárgyalások a tulajdoni arányok megváltoztatásáról. Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója a Dellában beszélt a régóta tervezett – a BÉT előző, 2021–2025 közötti ötéves stratégiájában is rögzített – szándékról, ami eddig nem valósult meg.
Ebben a fordulatot a jegybanki vezetőváltás hozta el – derül ki a műsorból. Vendégünk személyes véleménye szerint piaci szempontból – és erre tett már utalást az Európai Központi Bank is – egy más tulajdonosi struktúra támogatóbb lehet.
Kérdésünkre azt is mondta, hogy a folyamat végén a jegybanknak akár a jelenleginél alacsonyabb, de 50 százalék feletti tulajdona maradhat a tőzsdében, a köztes részesedést pedig inkább magyar tulajdonosok kezében látná szívesebben, nem külföldiekében.
A tőzsde fejlesztéséről elmondta, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal. A csomag része
- az állami vállalatok tőzsdére vitele,
- a kisbefektetések bevonzásához pedig a magyar értékpapírokra vonatkozó tranzakciós illeték eltörlését,
- valamint az önkéntes és magánnyugdíjpénztári rendszer reformját javasolják.
Kérdésünkre azt mondta, hogy ez akár a tartós befektetési számlák mintájára adókedvezmények nyújtását is jelentheti az ügyfeleknek.
„A jövővel kapcsolatban mindenki optimista, én is optimista természet vagyok” – reagált arra, hogy a kereskedők körében milyen lecsapódása volt a választási eredménynek. Olyan új impulzusokra számít, amelyek megerősítik az elmúlt három év lendületét a tőzsdén.
Szóba hoztuk államigazgatási múltját is: Tóth Tibor makrogazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár volt 2022 és 2024 között a Pénzügyminisztériumban (amit akkor Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök vezetett). Vendégünk szerint nem neki kell feltenni a kérdést, hogy ez terhes örökség-e, illetve a kormányváltás rá nézve milyen következményekkel kell, hogy járjon. Az akkori döntéseit, nyilatkozatait pedig a mai napig vállalja. Ezek közül idéztük neki egy 2023-as interjúját, amiben 2024-re 4 százalékos növekedést prognosztizált (ami végül 0,6–0,7 százalék lett). A Dellában beszélt ennek az általa bevallottan is optimista előrejelzésnek a hátteréről: szerinte nem volt szó politikai utasításról.
