Gazdaság

Olyan szigorításra készül a NAV, ami az Európai Bíróságnál is szemet szúrt

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu
Az adójogszabályok módosításával 2024-ben könnyebben kockázatos adózóvá minősíthet egy céget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a kockázatos adózóknál az adóbírság mértéke is magasabb – mondta az InfoRádióban az RSM adómenedzsere. Bulátkó Ottó emlékeztetett: erre az aránytalanságra egy-egy konkrét ügy miatt már az Európai Bíróság is felhívta a figyelmet.

„Az adóhatóság attól függően minősíti az adózókat, hogy mennyire megfelelő a jogkövetésük, így megbízható, általános vagy kockázatos adózóvá válhatnak, az utóbbi kategóriának pedig vannak feltételei” – mondta Bulátkó Ottó, idézi az RSM adómenedzserét az Infostart.hu. Kockázatos adózóvá az válik, aki nagy összegű adóhiánnyal rendelkezik, magas adótartozása van vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.

2024-től pedig már az is kockázatos adózói minősítéssel fog rendelkezni, akivel szemben az állami adóhatóság üzletbezárási intézkedést alkalmazott

– tette hozzá a szakértő.

Korábban csak ismételt üzletbezárás esetén járt a kockázatos adózói minősítés, idéntől viszont már az első üzletbezárás is automatikusan maga után vonja a kategóriamódosítást. Bulátkó Ottó szerint ez azért problémás, mert ha valaki ilyen minősítést kap, akkor az adóhatóság onnantól kezdve szigorúbban lép fel vele szemben:

  • hosszabb a kiutalás határidő, ha visszajárna adó az adott társaságnak,
  • hosszabb az ellenőrzési idő, ha az adóhatóság ellenőrzi a kockázatos adózót,
  • a minősítés kihat az adóbírság és a mulasztási bírság szankcióira is.

Kockázatos adózóknál alapesetben megemelkedik a mulasztási bírság kiszabható mértéke 130 százalékra, és nem lehet kevesebb, mint 30 százalék. Ugyanakkor az adóbírság mértéke is megemelkedik 30 százalékkal, sőt a késedelmi pótlék mértéke is – magyarázta az adómenedzser, hozzátéve, hogy

ez nem feltétlenül felel meg az Európai Unió által elvárt arányossági és mérlegelési alapelveknek.

Magyarországon egyre több kockázatos adózó jelenik meg, ugyanis abban a pillanatban, amikor valakinél megállapítják, hogy valóban be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, két évre ebbe a kategóriába sorolják. A többi esetben a besorolás csak egy évig tart. Megjegyezte, nagyon sok más olyan tényező is van, ami miatt kockázatos adózóvá lehet válni. Az RSM adómenedzsere leszögezte: kockázatos adózóvá magánszemély nem, csak cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások válhatnak.

Az EU-s elvektől való eltérés kapcsán a szakértő elmondta, az Európai Bizottság szerint a szankciók megválasztása tagállami hatáskör, azt viszont leírta, hogy az alapelvektől nem lehet eltekinteni. Mi több, már több európai bírósági ügyben hoztak a magyar szabályozást elmarasztaló döntést.

Az egyik ilyen volt az EuroChem-ügy, melynek kapcsán az Európai Bíróság kimondta, hogy

a büntetés nem volt arányos egy kezdő vállalkozással szemben.

A szakértő elmagyarázta, hogy ez egy árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, amivel szemben egy adminisztratív hiba miatt szabtak ki bírságot, de, mivel a kiszabott minimális mulasztási bírság az adóteljesítményét érintette, emiatt kockázatos adózóvá vált. És figyelembe véve, hogy hatalmas értékű áruról volt szó, így százmilliós nagyságrendű bírságot szabtak ki, ami nem mondható arányosnak egy kezdő vállalkozással szemben.

Bulátkó Ottó hozzátette, pont az ilyen esetek miatt gondolja sok adózási szakember, hogy az adózói minősítésnek nem feltétlenül kellene kihatni a szankcionálásra, a szankciót mindig az adott jogsértésnek kellene megalapoznia.

A teljes adás meghallgatható az Infórádió oldalán.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik