Néhány hete már fut a TV2-n a Kincsvadászok című műkincses, licitálós műsor, amelyről korábbi kritikánkban úgy fogalmaztunk:
„A Kincsvadászok egy ritka, de ígéretes madár a kereskedelmi televíziózás egyre túltelítettebb, mégis egyre egysíkúbb felhozatalában. Végre nem egy sokadik agyatlan celebsimogató vagy épp celebkreáló trash, hanem egy sokak számára ismeretlen terepre bátran begázolva igyekszik egyszerre szórakoztatni és okosítani is. Egyúttal bebizonyítja azt a biztató tényt, hogy nemcsak a nézők, de a műsorkészítők részésől is van igény minőségibb szórakoztatásra annál, hogy celebeket uszítsanak egymásnak.”
A story.hu érdekes témát feszegetett, nevezetesen, hogy miután a műtárgyszakértők a saját pénzükön megvásárolnak egy-egy civilek által bemutatott tárgyat, vajon kötnek-e bármilyen adásvételi szerződést a felek. Merthogy erről vágóképek formájában már nem emlékezik meg a TV2 műsora. A lap felkereste a csatorna sajtóosztályát:
A licitálók saját pénzükkel tesznek ajánlatot és vásárolnak, ahogy azt a nézők is láthatják a Kincsvadászok epizódjaiban. A számukra érdekes tárgyakat vagy üzleti célra, vagy magánemberként vásárolják meg, és a stúdióból már az aznapi szerzeményeikkel mennek haza. Természetesen minden jogszerű, a felvétel szüneteiben zajlott le az ehhez szükséges papírmunka az eladók és a kereskedők között
– küldték meg közleményüket.