Bíró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság vezetője beszédet mondott az első olyan konferencián, amelyet a hatóság az IAACA Europe nevű, antikorrupciós szerveket tömörítő szervezettel közösen tartott.
Ahogyan a közpénzből, korrupt módon felhalmozott magánvagyon sem ismer országhatárokat, úgy a felderítésére irányuló erőfeszítések sem állhatnak meg a határnál. Ma a világ minden kontinenséről ülnek itt korrupcióellenes hatóságok. Már ez a tény is üzenetértékű: határokon átívelő védvonalat építünk, amely az integritást védi, és nem a korrupciónak, a korrupt módon szerzett vagyonnak nyújt biztonságos búvóhelyet.
Amikor a polgárok azt látják, hogy az érzékeny hatalmi vagy magánérdekeket érintő ügyeket ugyanolyan szakszerűséggel kezelik, mint bármely más ügyet, erősödik a bizalmuk a demokratikus intézmények iránt. Amikor viszont habozást, szelektív jogalkalmazást vagy felülről jövő nyomást tapasztalnak, ez a bizalom gyorsan szertefoszlik, és újraépíteni nagyon nehéz. Az intézményi függetlenség védelme tehát nem technikai részletkérdés, hanem az az alap, amelyre minden más erőfeszítésünk épül
– kezdte a beszédét Bíró, de az érdekes rész akkor következett, amikor Magyarországról beszélt.
Saját hazámban, Magyarországon, a valósággal egészen közvetlenül kellett szembenéznünk. Voltak évek, amikor a jogállamiság megkérdőjeleződött; amikor a politikai hatalomhoz közeli szűk kör jövedelmet vonhatott el a közvagyonból; amikor a fékek és ellensúlyok rendszere nem pusztán gyenge volt, hanem szándékosan gyengítették. Ez számvevők, bíróságok, európai intézmények és azon állampolgárok összegzett tapasztalata, akik tehetetlenül nézték, ahogy adóforintjaikat a közcélokról eltérítik.
Szerinte az Integritás Hatóság azért jött létre, mert ez a modell falba ütközött. Pénzügyileg, politikailag és intézményileg egyaránt. Ha egy rendszert bennfentesekre, átláthatatlanságra és informális befolyásra építenek, előbb-utóbb három dolog történik szerinte:
- a partnerek türelme elfogy,
- a piacok felárat kérnek,
- a saját közvélemény pedig szembefordul a hatalommal.
A mi feladatunk most az, hogy ezt az ütközési pontot valódi fordulóponttá tegyük, elmozdulva attól, amit sokan »következmények nélküli ország«-ként éltek meg, a következmények országa felé, ahol a korrupciónak és a korrupt módon szerzett vagyonnak valóban nincs hol elbújnia. A hatékony korrupcióellenes munka második alappillére az információhoz való hozzáférés
– mondta.
Végül arról beszélt, hogy nem lehet a pénz nyomában járni, ha az információ töredezett, késleltetett vagy formális kifogások mögé rejtett.
Az időben történő, teljes körű hozzáférés a szerződésekhez, a tényleges tulajdonosi adatokhoz, a banki információkhoz és a digitális nyilvántartásokhoz nélkülözhetetlen, ha összetett korrupciós konstrukciókat akarunk felderíteni és ha vissza akarjuk szerezni az ellopott vagyont
– tette hozzá.
