Gazdaság

Áramársapka: „Megint kerestek valami olyasmit, ami nem kerül sok pénzbe, de jól hangzik”

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Az áramársapkával érintett kör eltörpül a vállalkozások számához viszonyítva, a 200 eurós limit pedig messze van a jelenlegi piaci áraktól.

Igen soványka gazdaságvédelmi akciótervet ismertetett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón, különösen ahhoz képest, hogy a kormány a vállalkozásokat sújtó legkomolyabb problémának tartja a magas energiaárakat. A tavaly májusban bejelentett, 2000 milliárdos megszorító csomaghoz, illetve a következő évi költségvetéshez sok száz milliárdos plusz bevételt jelentő adócsomaghoz viszonyítva még inkább eltörpül a bejelentett három kedvezmény:

  • az ötezer vállalkozás számára július 1-jétől az év végéig bevezetendő áramársapka, 200 euró/megawattóra (MWh) limittel,
  • a SZÉP-kártya keretének 200 ezer forinttal történő megemelése,
  • illetve a gyógyszercégeket érintő extraprofitadó-könnyítés.
Soós Lajos / MTI Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón 2023. június 19-én.

A három közül a legnagyobb elem a 40 milliárd forint állami költségátvállalást jelentő áramárplafon, amelynek részletein talán még hétfőn késő este is dolgoztak, legalábbis az Energiaügyi Minisztérium közleménye éjjel 11 óra után futott be. E szerint az egységesen alkalmazandó plafon július 1-jétől megawattóránként legfeljebb nettó 200 euró lesz. „A ráépülő további díjakkal együtt ez a jelenlegi árszinthez közelítve kilowattóránként kb. bruttó 125 forintos kiadást jelent.” Ez kedvezőbb lesz az MVM Csoport 2022 végén bevezetett úgynevezett „váltó fix” tarifájánál, amelyet a kormány május 1-jétől lefelezett, és jelenleg bruttó 134 forint – jegyzi meg a közlemény.

Arról viszont nincs szó benne, hogy

a tőzsdei áramár messze van az ársapkaként megállapított 200 eurótól, a HUPX-en cikkünk írásakor 102 euró környékén köttettek az üzletek. Vagyis a piacról beszerzett jelenlegi áramár alapján a 125 forintnak akár a fele is lehetne a tarifa.

A lapunk által megkérdezett egyik energetikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 102 euró a napon belüli, azonnali piaci ár, a kereskedők azonban nemcsak prompt vásárolnak, hanem a biztosan szükséges mennyiségeket előre lekötik. Attól függően, mikorra vásárolja valaki a mennyiséget, akár 0 eurós árral is találkozhat, vagyis a nagykereskedők beszerzési átlagára minden bizonnyal kedvezőbb, mint amit a mindenkori azonnali árak grafikonjáról leolvashatunk.

Kérdésünkre, hogy milyen alapon választották ki a kedvezményezetti kört, a minisztérium nem válaszolt cikkünk megírásáig. Gulyás Gergely viszont azt mondta, hogy a gazdaság teljesítményére és az inflációra jelentős hatást gyakorló szektorokra esett a választás, ezek pedig a kormány szerint

  • a feldolgozóipar,
  • a szálláshely-szolgáltatás,
  • valamint a szállítás, raktározás.

„Tavaly novemberben kellett volna megvédeni a kkv-kat”

Ami a megjelölt célt illeti, semmilyen makrogazdasági hatást nem vár az intézkedéstől Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a bejelentett energiaársapka egyetlen makrogazdasági problémát sem fog megoldani – utalt a recesszióba ragadt és 20 százalék feletti inflációtól sújtott magyar gazdaságra. Ehhez csekély az érintettek köre, és rövid az időtáv. A feldolgozóipar egésze a GDP 13 százalékát adja, a turizmus 6 százalékot, a szállítás, raktározás annyit sem tesz ki. De az intézkedés a három kiválasztott szektornak nem is az összes vállalkozását érinti, csupán ötezer kis és közepes vállalkozást. Márpedig a termelés nagyobb része a nagyvállalatokhoz kötődik, de azok nem kaphatnak direkt állami támogatást – magyarázta a vezérigazgató a GDP-növelés esélyét firtató kérdésünkre, miért tartja hatástalannak az intézkedést.

Tavaly novemberben kellett volna megvédeni a kkv-kat, akkor azonban nem tett semmit a kormány, sőt kidobták őket az egyetemes körből

– tette hozzá. Így aztán ott találták magukat a piacon éppen abban az időszakban, amikor tavaly augusztusban rekordmagasra ugrott az áramár, és a megkergült piacon a vállalkozások a csúcson beszerzett árakhoz igazodó, fixáras szerződésekbe voltak kénytelenek belemenni. Erről itt és itt írtunk tavaly a szerződéskötéses időszakban.

Mohos Márton / 24.hu

Közöttük sok belekényszerültek a rendkívül előnytelen szerződésekbe. A lapunkhoz eljutott panaszok szerint megesett, hogy a szolgáltató egy adott kisvállalkozás villanyóráját előzetes konzultáció nélkül 3×16 amperesről nagyobb teljesítményűre cserélte, jóllehet, a kkv lényegében irodaként használta az ingatlant, jóformán csak világított árammal, így bőven belefért volna a fogyasztása a lakossági rezsicsökkentett limitbe. Miután azonban nagyfogyasztónak kalibrálták, kiesett az egyetemes körből. Az konkrét fővárosi vállalkozás a 35 forintos rezsicsökkentett tarifa helyett azóta 196 forintot fizet az áramért kilowattóránként, vagyis öt és félszeres áramár-emelkedést szenvedett el. Annyit tud már, hogy a mostani kormányintézkedés neki nem fog segíteni, mert ugyan fixáras szerződése van, de ő szolgáltatást nyújt, tevékenysége nem tartozik a kiemelt szektorok közé.

A kedvezményezett vállalkozások, ha a bejelentett 40 milliárd forinttal számolunk, és év végi szerződéslejárattal, fél év alatt átlagosan 8 millió forint, havi 1,33 millió tehertől szabadulhatnak meg.

„Megint kerestek valami olyasmit, ami nem kerül sok pénzbe, de jól hangzik” – összegezte az áramárplafonról a véleményét GKI-vezér. A kkv-nként 1,3 milliós havi kedvezmény mellé összehasonlításul megemlítette a Debrecenben építkező CATL akkugyártó monstrumot. Ez az egy gyár 320 milliárd forint állami támogatást kap, és Molnár kalkulációja szerint azon felül a kormány várhatóan még 300 milliárd forint körüli összeget fordít a feltételek megteremtésére: szennyvíztisztítóra, egy új gázos erőmű megépítéséra és a víz biztosítására a Keleti-főcsatorna Debrecenbe vezetéséhez.

A vállalkozói érdekképviseletek szerint első lépésnek jó

A vállalkozói érdekképviseletek Molnár Lászlónál árnyaltabban fogalmaztak a kormányzati intézkedésről. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára első és egyben fontos lépésnek nevezte a 200 eurós ársapkát, a szervezet üdvözli a kormánydöntést azzal, hogy további intézkedéseket várnak. Ez érthető onnan nézve, hogy a több mint 800 ezer vállalkozás töredékét érinti az intézkedés. Ami a jövőt illeti, remélik, hogy a kormány a termelő szektor után más ágazatokra is kiterjeszti a kedvezményeket, hiszen a vállalkozások nagyobb része a szolgáltató, kereskedő és más szektorokba tartozik.

Az érdekképviseletekkel tárgyalt a kormány, a Kormányinfón bejelentettek nem érték meglepetésként őket, hiszen az érdekegyeztető fórumokon, a Nagy Mártonnal folytatott megbeszéléseken világos volt, hogy ezt az irányt támogatja a gazdaságfejlesztési miniszter.

Jó lépés, de tovább kellene vinni, mert még nagyon sok cég van nagyon előnytelen szerződésben – fogalmazott Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Viszonylag szűk kört érint a mostani csomag, nekik ugyan komoly könnyebbséget okoz az ársapka, de széles körnek nagyon kritikus a helyzete. Gulyás Gergely szavaiból is az derült ki, hogy

drámai a helyzet, bőven lenne még intézkednivaló: a vállalkozások 81 százalékának van fixáras szerződése, ezek harmada 320 euró/MWh feletti díjat fizet, de az átlag is 250 euró felett van.

Gázfronton sem jobb a helyzet: a piaci gázár köbméterenként 1000 forint felett ragadt, miközben a tőzsdei ár már 230 forint környékére süllyedt. E helyzet kezelésével azonban nem foglalkozik a kormány arra hivatkozva, hogy októbertől októberig tart a gázév, hamarosan lejárnak a szerződések, így magától megoldódik a helyzet.

Az energiakereskedők teljes kompenzációt kapnak

A 200 euró/MWh áramárplafon automatikusan a szerződések részévé válik, érvényesítése érdekében a vállalati ügyfeleknek nincs teendőjük – közölte az Energiaügyi Minisztérium. A kedvezményezetteknek 2023. június 1-jén a rendeletben rögzített TEÁOR számok szerinti főtevékenységet kell végezniük, és fixáras áramszerződéssel kell rendelkezniük. Az energiakereskedők összesen mintegy 40 milliárd forint bevételtől esnének el (ennek háromnegyede az állami tulajdonú MVM Csoportnál jelentkezik), de ezt a kormány kompenzálja.

 

A támogatás – bár automatikusan jár – nincs teljesen ingyen. A feltétel az, hogy kedvezményben részesülő vállalkozás növelje a kapacitását, és az év végéig ne emeljen árat. A feltételek teljesülését a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalta magára. Molnár László GKI-vezér technikai kérdésként vetette fel, hogyan fog ellenőrizni a kamara ötezer vállalkozást. Kétségei vannak afelől, hogy rendelkezésre áll megfelelő személyzet, illetve az egyes vállalkozások költségstruktúrájában képesek lesznek érdemben elmerülni, hogy megítéljék, miként érvényesül a kedvezmény.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik