A rezsicsökkentés horribilis összegbe kerül a magyar államnak, amióta elszálltak az energiaárak. A GKI számítása szerint tavaly 300 milliárd forintot emésztett fel, és ha minden így marad, akkor idén mintegy 1300 milliárd forintba kerül majd a fenntartása, vagyis minden családra 320 ezer forintot kell költeni rezsicsökkentés címén. Az 1300 milliárdos lyukat nem fogja betakarni a különadóktól várt bő 800 milliárd forint, ugyanakkor a megnevezett nyolc ágazatban működő cégeket érzékenyen érinti. Különösen, hogy megmaradnak a jellemzően 2010-ben, a második Orbán-adminisztráció idején bevezetett ágazati különadók, és ezek feletti további teherről van szó, amint azt körvonalazták a kormányzati illetékesek.
Igaz, nem így nevezték, hanem a gazdaság válságállóságának érdekében tett védelmi intézkedésnek, amivel jelzik, hogy ragaszkodnak a GDP-arányos költségvetési hiány leszorításához, ami így 2022-ben nem szaladhat 4,9 százalék, 2023-ban pedig 3,5 százalék fölé.
Mintegy 1200 milliárd forintos kiadáscsökkentésről van szó, ami részben a minisztériumok költségvetésének megkurtítását jelenti, 861 milliárd pedig különböző állami beruházások elhalasztásából adódik. Emellett bevételeket is generálnak, alapvetően „extraprofit-különadó” címen vonnak el pénzt nyolc kiválasztott területről, olyanokról, ahol a Covid és a háború okozta rendkívüli helyzetben a legtöbb extraprofit keletkezik a kormány szerint.
Extraprofit-különadó címén összességében 815 milliárd forintot terveztek be idén, amit még 100 milliárddal megfejelnek egyéb adóbevételekkel (a dohány, illetve az alkohol jövedéki adója, továbbá a cégautó adózása is változik). A többletbevételek két alapot táplálnak majd:
- a rezsivédelmi alapba megy idén 700 milliárd, hogy a jelenlegi árakat tartani tudják,
- 200 milliárd pedig a haderő fejlesztésének felgyorsítását szolgálja.
Megduplázódik a bankokra és a biztosítókra kivetett adóteher
A pénzügyi szektor kapja a legnagyobb sarcot, a bankok és a biztosítók esetében összesen 350 milliárd az éves elvonandó új többletadó. Ezzel fejelik meg a korábbi időszakból fennmaradt mintegy 400 milliárdos extrabefizetéseket (idén a költségvetésbe 61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót terveztek be).
A Portfolio cégekre lebontva is megbecsülte, mit jelent az évi 250 milliárd forintos banki extraprofitadó, az 50 milliárd forintos tranzakciósilleték-bővítés. E szerint az OTP-re 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat, a legnagyobb biztosítók pedig csaknem 8 milliárdot fizethetnek évente. Nagy Márton levezetése szerint bőven van extraprofit, hiszen a 13 ezer milliárd forintnyi lakossági betétre 0,3 százalék kamatot fizetnek a bankok, ugyanakkor 7 százalékért kihelyezhetik a jegybankba.
A 2012-ben bevezetett biztosítási adóból idén 115,4 milliárd forint befizetést terveztek be a büdzsébe, ezt fejelik meg most 50 milliárddal. Hogy miért lát a kormány ebben a szektorban jelentős elvonandó profitot, arra két okot említett Nagy Márton:
- a rendkívüli helyzetben nőtt az öngondoskodás igénye,
- és az infláció miatt a biztosítók bevétele 20 százalékkal nő.
Az orosz olajon ezentúl a magyar állam kaszál
Az energiaszektortól 300 milliárd forint extrapénz beszedését tervezi a kormány, és ez nagyrészt a Mol terhe lesz, esetében a bányajáradék emelése és az orosz olaj vásárlásával elért extraprofit befizetéséről lesz szó.
Elemzők korábban is pedzegették, hogy a Mol nyer az orosz olajon, lapunknak hordónként 20–30 dollárra becsülte a tengeri szállítású Brent és az uráli típusú, a Barátság vezetéken érkező olaj közötti árkülönbséget Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője. Nagy Márton most 114 dolláros Brentről és 85 dolláros urali olajárról beszélt, ami 29 dolláros hordónkénti nyereséget jelent. A Mol nagyot kaszált az elmúlt időszakban, az energiaárak elszállásával párhuzamosan rekordokat döntött: tavaly még a megemelt eredménytervét is túlteljesítve 3,5 milliárd dollár EBITDA-t (kamatok és adók levonása előtti eredményt) ért el. Az olajcég tavaly 436 milliárd forint szabad készpénzt termelt, így bőven volt fedezet az összesen 241 milliárd forint, részvényenként 300 forintos osztalékfizetésre.
A Mol menetelése idén az első negyedévben is folytatódott, 833 millió dollár (271,7 milliárd forint) EBITDA-t ért el. Ez ugyan 6 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben, de 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az eredmények alapján nem küldte padlóra a 480 forintos maximált benzinár azzal együtt sem, hogy naponta milliárdokat veszíthet a Mol az árstoppal. Tavaly novemberben rögzítette a kormány a benzinkutakon az árat 480 forinton, majd február végén az üzemanyag-kiskereskedők védelmében a nagykereskedelmi árat is ezen a szinten fixálta. A veszteség így a nagykereskedőkre, köztük a Molra hárult, igaz, ezt enyhítendő csökkentették a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, valamint elengedték a készletezési díjat.
Az élelmiszerüzletek forgalma márciusban már visszaesett
Egyelőre nem vállalkozott a kiskereskedők szakmai szervezete a 60 milliárd forintra ra tervezett újabb különadó kommentálására, a pontos részletekről szóló rendelkezésre várnak, amiből kiderül, hogy a kiskereskedelem mely részét érinti, milyen adókulccsal és mikortól kell számolni vele. 2010 és 2012 között ismerkedhettek meg a kiskereskedők a rájuk kiszabott sávos különadóval, hosszabb szünet után 2020 májusában visszavezették a sarcot, és legutóbb idén februárban bolygatták meg a fizetni valót: a 100 milliárd forint forgalom feletti sávban a felső kulcsot 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelték. Akkor a Portfolio úgy számolt, hogy a legtöbb különadót a Lidl fizeti 15,4 milliárddal, a 0,2 százalékos adóemelés esetükben 1,2 milliárdos többletbefizetést jelent.
A blokkk.com viszont ad bőven kapaszkodókat, a szakportál úgy számol, hogy „már most 400 milliárd extra felett taposnak a boltosok.” Ide számítja a hét élelmiszerre kivetett árstopot, amely az élelmiszerboltok számára februártól június végéig (eddig van most meghirdetve) 60–70 milliárd forint bevételkiesést okoz. Ha a kormány hosszabbít, akkor éves szinten az árstop ára 120 milliárdra is emelkedhet a portál becslése szerint.
Kiskereskedelmi adóból 2021-ben közel 79 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, a 2022-es előirányzat pedig 72 milliárd. A portál úgy becsüli, hogy az infláció miatt ennél több lesz a sarc végül, túllépi a 90 milliárd forintot, sőt ennél nagyobb összeg sem lenne meglepetés.
Habár Nagy Márton általánosságban a meglévő különadók feletti extraprofit megadóztatásáról beszélt, a kiskereskedelem esetében közlése szerint a már létező különadók kulcsait növelik meg, a 100 milliárd forint forgalmú láncok esetében a 2,7 százalékos kulcs 4,1 százalékra, a 30 és 100 milliárd forint forgalmú sávban 0,4 százalékról 1 százalékra nő, míg a 30 milliárd forintnál kisebb forgalmú láncok esetében nem változnak a kulcsok – mondta.
Nagy azzal illusztrálta a kiskereskedelmi bevételek erőteljes növekedését, hogy márciusban 16 százalékkal nagyobb volt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Ez összességében igaz, a KSH jelentésében is ez áll, de árnyalja a képet, hogy tavaly márciusban a harmadik, erős Covid-hullám miatt boltzárat rendeltek el, csak az élelmiszerüzletek, patikák, drogériák és a benzinkutak tarthattak nyitva. A statisztikát közelebbről megnézve az látszik, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,3 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7 növekedés mutatkozott. Az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 51,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A Wizz Air a covidos időkben 263 milliárd veszteséget könyvelt el
Az előzőekhez képest kisebb tételt jelent a telekomszektorra kivetendő, 40 milliárdos pluszadó és a 15 milliárdos, újraélesztett reklámadó. A légitársaságoktól beszedni tervezett 30 milliárdos sarc a Budapestről járatot üzemeltető összes légitársaságot érinti, és annyit tudni, hogy utasonként 10–15 euró befizetését írnák elő.
A kormány azzal számol, hogy a légitársaságok forgalma nagyon gyorsan visszaáll a 2019-es szintre, sőt talán meg is haladja azt, és épp a vizionált gyors növekedésből származó bevételt csapolná meg. Két katasztrofális év után valóban éled a légiforgalom, de messze nem érte el a Covid előtti szintet. A ferihegyi repülőtéren 2019-ben érte el először a 16 milliót az utasok száma, szinte minden hónapban meghaladta az egymilliót az utaslétszám. A Budapest Airport Zrt. (BA) azt jelentette, hogy 994 ezer utas fordult meg a reptéren áprilisban, ami 25 százalékkal kevesebb a 2019-es rekordbázisnál. A múlt év egészében 20 százalékkal nőtt a forgalom Ferihegyen, de ettől még a BA a koronavírus-járvány második évét is komoly veszteséggel zárta, 2021-ben 143 millió euró nettó árbevétel mellett 87,6 millió euró veszteséget könyvelt el.
Ami az egyes légitársaságokat illeti, látványos volt a zuhanás a Covid alatt, igen mélyről kezdhetik a növekedést: a Budapestről legtöbb utast szállító fapados, a Wizz Air Hungary Kft. esetében a 2019-ben (pontosabban az áprilistól március végéig tartó üzleti évben) elért 825 milliárd forint árbevétel 2020-ban 285 milliárd forintra töpörödött, az adózott eredmény 94 milliárd forintról mínuszba csúszott – 263 milliárd forint veszteséget jelentett.
A gyógyszerforgalmazóknál nem látszik az extraprofit
Nincs bevétel-, illetve eredménynövekedés, viszont extramunka van mögöttünk – reagált Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója, aki értetlenül áll az extraadó kivetése előtt. 20 milliárd forint extraprofitadó bevezetését jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter azzal, hogy a Covid miatt nőtt a gyógyszerforgalom. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen körre vonatkozik az új adó, kommentálására ezért a vezérigazgató nem vállalkozott. A Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedő cégnél viszont a tavaly elért 380 milliárd forint árbevétel és az 5 milliárdos nyereség alapján számítható 1,3–1,4 százalékos, árbevétel-arányos nyereség nem jelez óriási többletprofitot. Az előző évben elért 372 milliárdhoz képest nem látszik a forgalom megugrása, és a 4,1 milliárdos nyereségről sem történt jelentős elmozdulás.
A bevételeknél sokkal jobban nőttek viszont a Covid alatt a terhek, védeni kellett a dolgozókat a járvány alatt, és a gyógyszernagykereket terhelte a Covid-vakcinák millióinak disztribúciója is, teljesen új rendszert kellett kiépíteni a vakcinák mínusz 70 Celsius-fokon történő tárolására – sorolta Feller Antal a megnövekedett feladatokat. A megemelkedett üzemanyag- és energiaköltségeket (ami a hűtött vagy temperált raktárak miatt tetemes), pedig nem kompenzálta senki. Közben a még a Bajnai-kormány alatt bevezetett különadót is fizetik, ezen a címen a Hungaropharma közel 3 milliárd forintot rótt le.
Tovább gerjesztheti a kormány extraadója az inflációt
Az ágazati különadók tervezett 800 milliárd forintos összege közel másfélszerese a 2022-re előirányzott társasági adóbevételnek és közel négyszerese a teljes illetékbevételnek – érzékeltette közleményében a valaha volt legnagyobb ágazati adókiigazítás méretét Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Úgy véli, az egyes szektorok extra terhelése megfontolásra késztetheti az iparági szereplőket a beruházásaik elhalasztásával kapcsolatban, és amennyiben a tulajdonosi elvárásaiknak meg kívánnak felelni, ezt valamilyen formában kénytelenek lesznek áthárítani a lakosságra, amely további inflációgerjesztő hatással bírhat – hívta fel a figyelmet.
Az összességében bő 2000 milliárdos megszorító csomag összemérhető a kormány választási pénzszórásával is. Már tavaly nyáron látszott, hogy a kabinet sosem látott méretű csomaggal készül a választásokra, itt szedtük össze ennek a tervezett elemeit, amelyeknek egy része ráadásul több éven át érezteti hatását. Végül ennél is nagyobbra puffadt a csomag: a 13. havi nyugdíj 371 milliárd, a fiataloknak adott szja-mentesség 130–150 milliárd, a gyereket nevelők 600 milliárdos szja-visszatérítése, valamint a lakásfelújítóknak adott 480 milliárd 2022-ben összesen több mint 1500 milliárd forintos tételt jelentenek.
