A kormány döntése alapján május végig 606 külföldi embercsempész távozhatott összesen 26 büntetés-végrehajtási intézetből a kiterjesztett reintegrációs őrizet keretében, közölte lapunkkal a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága még május 23-án.
Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese ennek nyomán írásos kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, arról érdeklődve,
mivel igazolható, hogy a 606 szabadon engedett külföldi embercsempész 72 órán belül elhagyta Magyarország területét?
A kérdést Rétvári Bence válaszolta meg, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenőrzések hatékony végrehajtásának érdekében az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztálya informatikai fejlesztést hajtott végre, aminek segítségével a közterületi szolgálatot ellátó állomány részére biztosított a reintegrációs őrizetbe helyezett elítéltek Nova.mobil-alkalmazásban történő lekérdezése.
Nyomkövetésre nincs lehetőség
Rétvári – némileg kitérő – válaszát követően kíváncsiak voltunk, pontosan mire használható az említett Nova.mobil alkalmazás, és az applikációt ismerő, névtelenséget kérő forrásunk szerint a reintegrációs őrizetbe vett elítéltek nyomonkövetésére például egyáltalán nem alkalmas.
Az Android operációs rendszert futtató okostelefonokra telepíthető alkalmazással beolvasható többek között egy jármű rendszáma, beírhatók különböző azonosítók (például igazolványszám), illetve alkalmas magyar állampolgárok arcfelismerésére is.
Forrásunk ehhez még azt is hozzátette, mindez akkor történik így, ha a reintegrációs őrizetbe helyezett elítélt a valódi adatait adja meg, és egyáltalán lehet vele beszélni, ugyanis az érintettek sokszor nemhogy magyarul, de angolul sem tudnak.
A Nova.mobil alkalmazás nyomkövető és azonosító képességeivel kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is, válasz a cikkünk megjelenéséig nem érkezett. Az alkalmazás lehetőségeinek ismeretében viszont valószínűsíthető, hogy a magyar hatóságoknak nincsenek információi arról, hogy a 606 szabadon engedett külföldi embercsempész biztosan elhagyta-e Magyarország területét, illetve visszetértek-e ide. A feltétel megszegéséről valószínűleg csak akkor értesülnek, ha őket Magyarország területén igazoltatják.
Ebben az esetben – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának korábbi tájékoztatása alapján – a rendőrség az elítéltet elfogja, és a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő. Ilyenkor a reintegrációs őrizet megszűnik, és az elítéltnek a hátralévő szabadságvesztését is le kell töltenie, és többet feltételes szabadságra sem bocsájtható.
A hétvégén az osztrák sajtó arról írt, Gerhard Karner belügyminisztert Pintér Sándor arról biztosította, hogy a közelmúltban elengedett embercsempészek között nem volt olyan, akit a két ország határrendészei a közös járőrözés során vettek őrizetbe. Az érintettek mind olyanok, akik már büntetésük java részét letöltötték, és Szerbia felé hagyták el az országot. Az osztrák belügyminiszter jelezte, beható tárgyalásokat folytatott magyar kollégájával, miután az összes osztrák párt részéről hatalmas felzúdulást váltott ki az a döntés, hogy a magyar kormány takarékossági okokra hivatkozva több száz embercsempészt helyezett szabadlábra, ami nem csoda, hiszen az RTL rejtett kamerával rögzítette, amint a büntetés-végrehajtás szabadon enged öt embercsempészt az osztrák határhoz közeli Szombathelyen.
Drága a fogva tartás
A május végén szabadon engedett 606 külföldi embercsempész után újabb 202 embercsempész szabadulhat a rácsok mögül, ami a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának korábbi tájékoztatása szerint azért szükséges, mert a külföldi fogvatartottak ellátása éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet.
Rétvári ennek megfelelően korábban arról beszélt, egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.
