II. Erzsébet 2022. szeptember 8-án bekövetkezett halálával egy korszak zárult le: a 70 éven át uralkodó királynő maga volt a történelem, az Egyesült Királyság generációk számára elképzelhetetlen volt személye nélkül. Még meg sem koronázták legidősebb fiát, Károlyt, már fel is vetődött a kérdés, vajon milyen jövő vár a monarchiára.
III. Károly ugyanis anyjától merőben eltérő karakter: míg II. Erzsébet mindig is igyekezett távol tartani magát a közéleti kérdésektől, addig Károly már hercegként is előszeretettel vállalta nyíltan a véleményét, folyt bele a politikába. Ezzel a fontos különbséggel a II. Erzsébet uralkodását bemutató cikkünkben korábban részletesebben is foglalkoztunk.
Nem egyszerű hobbiról van szó, a király munkáját szakmai körökben is igen sokra tartják – írja a Vanity Fair. Évtizedek óta a környezetvédelem egyik legjelentősebb arcának számít, több díjat is elnyert, és aktív szerepet vállal a vonatkozó közbeszéd alakításában. A 2015-ös párizsi COP21 ENSZ klímacsúcson elmondott beszéde óriási jelentőségű volt, legutóbb pedig a glasgow-i COP26-on adott elő emlékezetes felszólalást – szónoklatában motivációjaként azt emelte ki, nem akarja, hogy gyermekei vagy unokái utóbb tétlenséggel vádolják.
Az elsők között
Az uralkodó jó időben született ahhoz, hogy a bolygót érintő kérdések kellően foglalkoztassák. A környezettudatosság 1970-ben kezdett el beszivárogni a mainstreambe, az akkor 22 éves herceg éppen ekkor végezte el a Cambridge-i Egyetemen a régészeti és antropológiai képzést. Károlynak nemzedéke sok más tagjához hasonlóan a környezetvédelem az ellenkultúra fontos elemévé vált, lelkesedése pedig azóta is töretlen.
A fiatal trónörökös apjához, Fülöphöz hasonlóan az elsők között hívta fel a figyelmet a szennyezési krízis súlyosságára, még jóval azelőtt, hogy a téma igazán gyökeret vert volna a közbeszédben – eleveníti fel a National Geographic. 1970. február 19-én, Cardiffban megtartott beszédével vette kezdetét aktivista pályafutása: már ekkor kiemelte, hogy a környezetvédelmet és a szennyezéssel kapcsolatos problémákat nem szabad a lakhatástól vagy egyéb szociális kérdésektől külön kezelni.
Az ökológia szó egy élőlénynek a környezetéhez való viszonyát jelöli, és mi éppúgy organizmusok vagyunk, mint bármely más állat, amely sokszor szerencsétlenségére velünk osztozik a Földön
– világított rá korát megelőző módon.
Károly egyébként már 1968-ban tartott beszédet a környezet kérdéseiről, hét évvel azelőtt, hogy Wallace Broecker geológus megalkotta volna a globális felmelegedés fogalmát. Az 1970-es és 1980-as években többször is ismertette álláspontját, és noha eleinte a brit bulvársajtó és a politikai körök gyakran élcelődtek rajta, nézetei lassan, de egyre elfogadottabbá váltak világszerte.
Noha megjelenésében és modorában Károly jól illeszkedett az udvarhoz, környezeti aktivizmusával igazi lázadónak számított. Beszédeiben egészen forradalmi gondolatokat fogalmazott meg, támogatta a természettel összhangban élő őslakos közösségeket, az alternatív energiaforrások használatát és a biogazdálkodást.
„Ezeknek az ötleteknek némelyike radikális volt, és szó szerint évtizedekkel előzte meg a korát” – mondta Tony Juniper, a Natural England elnöke és a Cambridge-i Egyetem munkatársa, aki korábban részt vett a herceg esőerdő programjában, a Prince’s Rainforests Projectben (PRP).
Környezetvédelmi influenszer
Károly amellett, hogy régóta hirdeti a fenntarthatóság, valamint a biodiverzitás megóvásának nélkülözhetetlenségét, életmódjával is igyekszik példát mutatni. Birtokaira az évek során számos napelemet, hőszivattyúkat és egyéb energiahatékony berendezést telepíttetett, otthonában betiltotta az ózonkárosító hajspray-k használatát, Tetbury közelében pedig az 1980-as években egy organikus farmot is létrehozott.
Emellett tudatosan csökkentette húsfogyasztását, a haszonállatok tartása és a húsipar ugyanis köztudottan súlyos terhet rak a környezetre – írja a Wired. Átalakított Aston Martinját elmondása szerint hulladékbor és sajtsavó, azaz bioetanol, illetve ólommentes benzin keveréke hajtja.
Az 1980-as évekre Al Gore mellett a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik legismertebb arcává vált, és az utóbbi években is az élen járt ezen a téren. Hercegként, 2020-ban még Greta Thunberggel is találkozott, ami egyértelműen a fiatalokat célzó üzenetnek számított.
Mint fentebb írtuk, II. Erzsébet uralkodóként szeretett a háttérben maradni, Károly viszont évtizedek óta aktív politikai szerepet vállal, legfőképpen azért, hogy előmozdítsa a Föld megóvásának ügyét. Törekvéseinek gyakran kézzel fogható eredményei is születtek: számtalan kormánnyal, vállalattal, kutatóintézettel, civil szervezettel és egyéb csoporttal áll kapcsolatban. Többek között azon 2009-es megállapodásban is fontos közvetítő volt, amellyel Norvégia esőerdei védelméért nyújtott pénzügyi támogatást Guyanának, de a G7-nél is folytatott lobbitevékenységet.
Károly egyik legmeghatározóbb kezdeményezése mégis a 2007-ben elindított PRP, amely a trópusi erdőirtás elleni fellépés szükségességét tudatosította. A projekt keretében 2009-ben, a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia előtt hoztak létre egy kampányt, amelyben számos híresség, köztük Sting és Rod Stewart is részt vett. 2010-ben az International Sustainability Unit nevű, a PRP-t is befogadó szervezetet alapította meg, melynek célja a konszenzus kialakítása a legnagyobb környezeti krízisek ügyében.
Az elmúlt bő 50 évben elért eredményei ellenére aktivizmusának szép számmal akadnak kritikusai. A legtöbb támadás gyakori repülései miatt éri: bár karbonsemlegesítő intézkedésekkel próbál ellensúlyozni, így is jelentős szén-dioxid-kibocsátással járnak utazásai. 2019-ben, a Covid-19 járványát megelőzően feleségével, Kamillával 17 alkalommal szállt magángépre, háromszor menetrendszerinti járatra és kétszer a Brit Királyi Légierő helikoptereire.
Megváltozhat a hozzáállása?
Adódik a kérdés, hogy trónra kerülése után miként változik meg III. Károly aktivizmusa. Juniper úgy véli, nem valószínű, hogy átalakulnának nézetei, az viszont feltételezhető, hogy kommunikációja formálódik majd. Károly ugyan hercegként státuszából adódóan nem vonulhatott fel táblát lóbálva tüntetéseken, és nem ragaszthatta magát tiltakozásképp kifutópályákhoz, a mindenkori kormány számára azonban egyértelművé tette álláspontját. Ez az, amin változtatnia kell.
Az Egyesült Királyságban II. Erzsébet idején a monarchia alapja éppen az volt, hogy az uralkodó nem folyt bele a politika világába– elvégre nem megválasztott közszereplőről van szó, így elvárható tőle a függetlenség. Amennyiben a jövőben Károly immár királyként hatni akar a döntéshozatalra, az veszélybe sodorhatja az uralkodói család megítélését. Eddig ugyanis részben azért maradt népszerű a dinasztia, mert bár II. Erzsébet rokonaival együtt elképesztő luxusban élt, mégsem avatkozott bele az ország ügyeibe.
A 2020-as évekre a környezetvédelem kőkemény politikai kérdés lett, van, ahol egész választási kampányt lehet felépíteni a témára. Nem véletlen, hogy az évek során számtalan alkalommal érte kritika Károlyt törekvései miatt.
Úgy tűnik, a problémát már maga az uralkodó is felismerte, méghozzá már évekkel ezelőtt. „Ha az ember uralkodó lesz, akkor az elvárásoknak megfelelően kell eljátszania a szerepét” – mondta a BBC-nek 2018-ban, 70 évesen. „Nyilvánvaló, hogy nem tehetem majd meg ugyanazokat a dolgokat, amelyeket trónörökösként tehettem” – tette hozzá, kiemelve a királyi és az örökösi funkció szerinte merőben eltérő.
Károly egyes források szerint Liz Truss rövid életű adminisztrációjának tanácsára, immár uralkodóként maradt távol a 2022. november 6-a és 18-a között megrendezett COP27-től – a klímakonferencia eredményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben. Könnyen elképzelhető, hogy a későbbiekben az aktivizmus feladata Vilmosra hárul, közismert, hogy a herceg – apjához hasonlóan – a környezetvédelem elkötelezett híve.
