Október 31-én, azaz most vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani. Aznap nyilván mindenki örömmel fogadja majd a plusz egy órányi „ingyen pihenőt”, este viszont, de főleg hétfő reggel a legtöbben már inkább visszacsinálnánk. Ez a beékelt egy óra ugyanis jelentősen megborítja sokak életét, este nehezebben kerülünk ágyba, reggel korábban ébredünk.
Jön a fáradtság, nyűgösség, idővel azonban mindenkinek a szervezete átáll, de addig napok, akár hetek is eltelhetnek. Az évente két alkalommal esedékes óraátállítás, vagyis a téli és a nyári időszámítás váltogatása megterhelő és felesleges.
Felesleges és megterhelő
Elsőként Benjamin Franklin állt elő az ötlettel, hogy jó lenne napi aktivitásunkat a nappalok hosszának változásához igazítani, mert így gyertyát lehetne spórolni például. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy az addig megszokott téli időt elhagyva nyárra egy órával előrébb tekernék a mutatót, így tovább lenne világos.
A javaslat később is többször felmerült, de a tettek mezejére csak az első világháború vezetett, majd energiatakarékossági megfontolásból a XX. században a világ számos országa áttért a téli és nyári időszámítás váltogatására. Ma pedig ott tartunk, hogy gazdasági előny egyáltalán nem származik belőle, egészségügyileg viszont nagyon is káros.
Az alvás és az ébrenlét ritmusa ugyanis évezredeken keresztül alakult ki, mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a fáziseltolódáshoz, másnak akár több mint egy hétre van szüksége, de addig az emberek többsége megszenvedi az óraátállítást:
- rosszabb közérzet,
- alacsonyabb teljesítmény,
- csökken a koncentráció képessége,
- ingerlékenység,
- alvási nehézségek és fáradtság.
Meddig tart még?
Az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. Ehhez azonban először az uniós tagállamoknak kellene megegyezni abban, hogy Európában egységesen a téli, vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé.
A parlament az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (hivatalos nevén az Európai Unió Tanácsa) hatáskörébe utalta a közös álláspont kialakítását, csakhogy döntés nincs, „náluk” pattog a labda immár két éve – itt írtunk a részletekről.
Téli vagy nyári?
A „tovább van világos” indoklás nyilván sokakat állít a nyári időszámítás oldalára, ám a tudomány inkább a télit támogatja azért, hogy „előbb legyen világos”. Az érveket egy korábbi cikkünkben fejtette ki G. Németh György, a Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
A lényeg, hogy„ha sötétben kell felébredni, elkezdeni a napot, mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Márpedig a nyári időszámítás szerint a téli időszakban iskolakezdés, sőt már csaknem az első tanóra után lenne napkelte”.
