A Földön valaha élt összes élőlényre igaz, hogy a fajok fejlődését, az egyedek életét a szó legtágabb értelmében vett csillagászati periodikák határozzák meg, amelyekből az egyik legfontosabb és a legkézzelfoghatóbb a sötét és világos 24 órán belüli váltakozása. Nem jelent ez alól kivételt az ember sem, mindegy milyen messzire nézünk a múltba, a Homo sapiens sapiens evolúciójának meghatározó eleme volt a nappal és az éjszaka.
Több millió, de akár csak pár százezer éves fejlődést nem lehet évtizedek alatt felülírni, de még az alkalmazkodáshoz is kevés. Miért hoztuk fel mindezt? Mert az évi kétszeri óraátállítás, illetve
Az óra először a fejlett nyugat-európai városok iparos és kereskedő polgárainak életét osztotta be valamikor az újkor hajnalán, majd a XIX. század végére az egész emberiség felett átvette a hatalmat. A XX. század első felének háborús évei hozták a felismerést, miszerint nyersanyagot, energiát lehet spórolni azzal, ha a világos periódust az emberek aktivitásához igazítják. Így született meg eleinte alkalmi jelleggel, majd később állandósult a nyári időszámítás.
Március végén az órák mutatóit eggyel előrébb tekerjük, hogy a nyári időszak estéin egy órával tovább segítse tevékenységünket természetes fény. A téli félévben ez az előny elvész, ezért október végén visszatérünk az eredeti időbeosztáshoz, és mivel valahogy ezt is el kellett nevezni, előbbi ellentéteként ez a téli időszámítás.
Reggel vissza kell adni
Az Európai Unió most egy felmérés eredményére hivatkozva nagy valószínűséggel eltörli az óraátállítást, és az év egészére bevezeti a nyári időszámítást. Miért épp a nyárit? Korábbi cikkünkben „hurráoptimista” hozzáállásnak neveztük a közvélekedést, amely szerint mert így télen is tovább lesz világos. A politika pedig főleg tét nélküli kérdésekben szeret népszerű döntéseket hozni.
A téli délutánokon nyert világos óra árát reggelente fizetjük meg, így néznek ki a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:
- Október 28. (a téli időszámítás első napja): 6:20 és 16:34; illetve 7:20 és 17:34.
- December 22. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve 8:28 és 16:57.
- Március 30. (a nyári időszámítás előtti utolsó nap): 5:26 és 18:11; illetve 6:26 és 19:11.
Tíz évet elvehet az életünkből
A minőségi, pihentető alvásért a melatonin nevű hormon felelős, amelynek termelését a szervezetünk sötétben kezdi meg. Ezért az egészséges alvás legfőbb záloga a kompromisszumok nélküli, teljes sötétség
– mondja a 24.hu-nak G. Németh György c. egyetemi docens, a Budapesti Alvásközpont, Benyovszky Orvosi Központ igazgatója, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Mi történik, ha valaki nem alszik jól? Az alvás minőségének többféle osztályozása van, objektív mérése mégis pofonegyszerű: ha valaki nehezen kel fel, fáradtnak érzi magát, akkor rosszul aludt. Nyilvánvalóan senkinek nem lehet minden éjjel pihentető álma, de ha valaki 3-4 hétig reggelenként fáradtan kel ki az ágyból, akkor esetében már krónikus alváshiányról beszélünk, ami mindenképp kezelést igényel.
A kialvatlanság következményei a fáradtságon túl a kreativitás csökkenése, és itt most ne a munkahelyi „brain stormingokra” gondoljunk, hanem minden olyan helyzetre, ahol gyors döntésekre van szükség, mint például vezetés közben. Csökken a munka teljesítménye és intenzitása, ha tömegekről van szó, egy ország polgárainak alvásminősége végső soron kihat a GDP-re is.
Egyén szintjén viszont sokkal komolyabbak az egészségügyi következmények. A krónikus alváshiány rombolja az immunrendszert, közvetve szervi problémák jelentkezésének hátterében áll, elősegíti olyan népbetegségek kialakulását, mint a depresszió, cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri problémák.
A reggeli fény fontosabb
Hogy jön ehhez az téli és a nyári időszámítás? Úgy,hogy a reggeli kényszerített ébredés a jelenleg érvényes viszonyok között is nagyban visszaveti a teljesítményt, pedagógusok általános tapasztalata például, hogy reggel kilencig a gyerekekkel nemigazán lehet érdemi munkát végezni.
Ha sötétben kell felébredni, elkezdeni a napot, mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt. Márpedig a nyári időszámítás szerint a téli időszakban iskolakezdés, sőt már csaknem az első tanóra után lenne napkelte
– mondja a szakember.
A reggeli ráhangolódás tehát sokkal nehezebb, mint az esti mondjuk úgy leeresztés, ezért az élettani hatásokat, a testi és lelki egészséget tekintve kifejezetten káros lenne a nyári időszámítás bevezetése egész évre.
Az oroszok ráfaragtak
Az alvásszakértők mindenképp pártolják az óraátállítások eltörlését, hiszen ha csak átmeneti időre is, de feleslegesen terhelik meg a szervezetet. Helyette viszont mindenképp a téli időszámítás állandóvá tételét javasolja, ahogy ezt több, Európán kívüli ország is megtette.
Oroszországban 2011-ben átálltak a nyári időszámításra ugyanazon felszínes okból, hogy tovább legyen világos. Aztán a gazdasági és egészségügyi hátrányokkal szembesülve később inkább a téli időszámításra váltottak
– hozza a példát G. Németh György.
A legtöbb amerikai államban ugyanúgy a télit alkalmazzák egész évben, és így van többek között Japánban is. A nemzetközi szakmai közönség kissé mosolyogva figyeli a jelenlegi európai lelkesedést, hiszen tudományos körökben egyetértés mutatkozik: téli időszámítás.
A természet nem fog hozzánk alkalmazkodni, tehát az unió politikai döntést hoz majd az idő méréséről, elég valószínűnek tűnik, hogy az évente kétszer esedékes óraátállítást eltörli. A kérdés csak az, hogy mit vezet be helyette?
