„Az emberek védelme érdekében” összesen 13 törvényességi eljárást indított Budapest Főváros Kormányhivatala kilenc ellenzéki önkormányzattal szemben „jogellenes, lakosságot érintő díjemelések miatt”. Az érintett városvezetők azt állítják, ők nem emeltek adót, csak kisebb változtatásokat hajtottak végre a rendeleteikben, ráadásul ezt egy részük akkor tette, amikor még semmilyen döntést nem hozott a kormány az adóemeléssel kapcsolatban.
„Ismét az ellenzéki önkormányzatokat büntetik”
A kormány tavaly év végén megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, valamint azt is, hogy új adókat vezessenek be. Ez a döntés újabb komoly ütés volt a fővárosi kerületeknek az iparűzési adó felének elvétele, a gépjárműadó elvonása, valamint az ingyenes parkolás bevezetése után. Ráadásul Budapest egyetlen forintot sem kap az önkormányzatoknak szánt kompenzációs alapból, ami még nehezebb helyzetbe hozza a fővárost.
Kezdjük a Ferencvárosi Önkormányzat eljárásával: a kormányhivatal azt állítja, hogy a IX. kerület a közterület-használati díjakat és a „parkolóhely-megváltás” díját emelte meg. A Ferencvárosi Önkormányzat válasza szerint viszont tavaly novemberben döntöttek arról, hogy emelik a közterület-használat díját, ami akkor minden jogszabálynak megfelelt és törvényes volt – írta a Baranyi Krisztina vezette önkormányzat hivatala kérdésünkre.
A kormány pedig december 18 -án döntött arról, hogy nem lehet január 1-jétől semmilyen díjat, adót emelni, és így ez a határozat is ebbe a körbe esett
– magyarázták. Egyértelműnek nevezték, hogy a kormány rosszhiszeműen járt el, mivel az önkormányzati határozat után hozták meg az idézett döntést, „azaz utólag módosítottak a játékszabályokon”. Baranyi Krisztináék szerint ez az eljárás önmagáért beszél, és ismét az ellenzéki önkormányzatokat büntetik. A kerület vezetése azóta már vissza is vonta a rendeletet.
A kormányhivatal szerint a VII. kerület módosította a parkolás rendjéről és díjairól szóló rendeleteit, bővítve azok körét, akiknek fizetniük kell. Erzsébetváros önkormányzata válaszában arról írt, hogy minimális mértékben valóban szűkítették a várakozási engedélyekre jogosultak körét, miután a korábbi rendelet nem szabályozta, hogy lakásonként hány autó kaphat ilyet. Ezen változtattak volna úgy, hogy két autó a korábbi feltételekkel, lényegében automatikusan megkapta az engedélyt, ám a harmadik kocsi esetében ez csak külön eljárás keretében, méltányossági alapon járt volna. A módosítást a kormányhivatali eljárásra tekintettel hatályon kívül helyezték, és az eddigi szabályozás maradt érvényben.
A XI. kerületi önkormányzattal szemben az övezethatár tervezett bővítése miatt indult eljárás, ezt a döntést az újbudai vezetés végül szintén visszavonta. Annyit azért érdeklődésünkre megjegyeztek, hogy
nem az első, és minden bizonnyal nem is az utolsó átpolitizált eljárása ez a józsefvárosi polgármester-választást elveszítő Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatalnak. A célkeresztben, mint oly sokszor, most is az ellenzéki önkormányzatok vannak.
Újpest önkormányzata sem emelt adót, csupán a lakásrendeletüket vizsgálták felül. Mint írják, ennek célja többek között az volt, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban élő családoknak 10 százalékkal csökkentsék a lakbérét. A 2020. október 29-i testületi ülésen ezt elfogadták, és a rendelet október 30-án hatályba lépett.
Vagyis ebben az esetben is, úgy tűnik, előbb történt meg az adóemelés, mint a kormány döntése arról, hogy nem lehet adót emelni. Az újpesti önkormányzatot a fővárosi kormányhivatal törvényességi felhívása meglepetésként érte, „mivel a kormányzati rendelkezéseket betartva jártunk el, azaz adót és a díjakat sem emeltünk” – írták.
„Az önkormányzat nem egy pénzbehajtó”
A kormányhivatal a parkolási rendelet tavaly év végi módosítása miatt kért információkat a Fővárosi Önkormányzattól, a válaszadási határidő ezen a héten jár le – kezdte válaszát Karácsony Gergely hivatala. A kormányhivatal kifogásolta például, hogy a lakossági parkolási engedélyek kiadását a helyi közterhek megfizetéséhez köthessék a kerületek, illetve hogy a rendelet korlátozta a margitszigeti behajtási engedélyek számát. A fővárosi önkormányzat álláspontja szerint a parkolási rendelet módosítása nem tartalmazott díjemelést, erről tájékoztatni is fogják a törvényes határidőn belül a kormányhivatalt. Az I. kerülettel szemben is a parkolással kapcsolatos kötelezetti kör kiterjesztését sérelmezi a kormányhivatal.
A budavári önkormányzat lapunknak azt írta, mindössze annyi történt, hogy
az I. kerület most már az egész éves ingyenes parkolásért cserébe elvárja, hogy az autósoknak ne legyen építményadó-tartozásuk.
A korábbi feltételt, a gépjárműadó-mentességet a kormányzat tette lehetetlenné – fűzte hozzá V. Naszályi Márta polgármester. Azt is megjegyezte, hogy „az önkormányzat nem egy pénzbehajtó. Ellenkezőleg. Fenntart bölcsődét, óvodát, szociális ellátásokat, parkokat, utakat, működteti a kerületet. Ehhez az éves 17 milliárdos kiadáshoz az állam jelenleg pusztán csak 2 milliárd forinttal járul hozzá. Az önkormányzat akkor jár el felelősen, akkor szolgálja a kerületi lakókat, ha képes biztosítani a kerület működtetéséhez szükséges forrásokat.”
Két témában érintett a VIII. kerület, mindkét esetben az a kifogás az önkormányzattal szemben, hogy a kötelezetti kört növelte a rendelet, nem a díjat. A parkolási rendelet módosításánál annyi történt, hogy (a fővárosi rendelethez igazodva) bevezették: egy adott lakás második autója nem jogosult ingyenes lakossági várakozási engedélyre. A kommunális adóról szóló rendeletüket is kifogásolta a kormányhivatal, az önkormányzat egyelőre vizsgálja a törvényességi felhívást.
Zugló polgármestere szerint politikai megrendelést teljesít a kormányhivatal. Horváth Csaba az ATV Híradójának nemrég azt mondta: a közétkeztetéssel foglalkozó cég kért díjemelést a megemelkedett nyersanyagárak és munkabérek miatt, az önkormányzattal kötött korábbi szerződésnek megfelelően. Horváth szerint Sára Botond, a kormányhivatal vezetője,
nem a jog eszközeivel, hanem a politikai megrendelés eszközeivel dolgozik az ellenzéki önkormányzatok ellen.
A XVIII. kerületben az önkormányzati lakások bére és az esküvői szolgáltatások díja emelkedett volna. A kormánydöntés után azonban a kerület felfüggesztette a már elfogadott rendeletet. Szaniszló Sándor az ATV-nek nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a kormányhivatal egyből eljárást indított, alkalmat sem adva arra, hogy az önkormányzat kifejthesse az álláspontját.
