Tudomány

Már holnap baj lehet a hazai szúnyogokból

SCIEPRO / SCIENCE PHOTO LIBRARY / SKU / Science Photo Library via AFP
SCIEPRO / SCIENCE PHOTO LIBRARY / SKU / Science Photo Library via AFP
A csípőszúnyogok – főleg a három új, inváziós fajuk – állandó járványügyi fenyegetést jelentenek hazánkban. Egy új program a lakosság aktív segítségével próbálja felderíteni és megfigyelés alatt tartani a potenciális veszélyt jelentő állományokat, hogy a védekezésben mindig egy lépéssel a kórokozók előtt járhassunk.

A tudomány régóta figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység hatásaként bármikor globális és régiós járványok törhetnek ki, eddig ismeretlen, új kórokozók bukkanhatnak fel, vagy letűntnek hitt betegségek jelenhetnek meg ismét nagy számban – itt írtunk erről még a mostani pandémia előtt. A SARS-CoV2 megjelenése és ma is tartó pusztítása pedig bizonyítja, mennyire igazuk volt a kutatóknak, az összefüggésekről itt olvashat bővebben. Vakcinákkal a kezünkben az új koronavírust most már előbb vagy utóbb legyőzzük, de ezzel legfeljebb csak egy kis levegőhöz jutunk a következő támadásig.

A potenciálisan veszélyt jelentő kórokozók törzseinek beazonosítása, az azokat terjesztő gazda- és vektorszervezeteinek megismerése, valamint a fajok élőhelyeinek, szaporodási sajátságainak, ökológiai kapcsolatainak, illetve viselkedésének feltérképezése és monitorozása vezethet el odáig, hogy a következő járványt már sokkal felkészültebben fogadjuk, esetleg még helyben elnyomjuk.

Ehhez járul hozzá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) április 1-jén indult Szúnyogmonitor programja, ami a lakosság bevonásával igyekszik segíteni az inváziós csípőszúnyogok által okozott járványügyi fenyegetettség felmérését. Hogy miről is van szó pontosan, illetve hazánkban milyen tényezők igényelnek fokozott figyelmet, arról Dr. Garamszegi László Zsolt ökológust, evolúcióbiológust, az ELKH ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatóját, a Szúnyogmonitor vezető kutatóját kérdeztük.

Egyre többen vannak

Magyarországon elsősorban az inváziós csípőszúnyogok érdemelnek különös figyelmet. Hazánkban 50 őshonos faj él, de az utóbbi évtizedben három új jövevény jelent meg a hazai faunában: a koreai szúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a japán bozótszúnyog. A csípőszúnyogokra kifejezetten veszélyes állatként tekintünk, ugyanis vektor (közvetítő) szerepükből fakadóan számos,

emberre, házi- és vadállatra veszélyes betegség kórokozóit, különböző vírusokat, egysejtűeket, fonalférgeket terjeszthetnek.

Az általános fenyegetettség mértékéről itt olvashat egy remek összefoglalót Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon címmel. Az inváziós fajok a globális kereskedelem közvetítésével érkeztek, és a klímaváltozással enyhébbé váló időjárás tette lehetővé, hogy megtelepedjenek, majd terjedni kezdjenek. Azzal csak tovább rontják a helyzetet, hogy egzotikus országokból érkeztek, mert így egzotikus kórokozók terjesztésére is képesek.

A gyakorlatban minden járvány mögött más és más mechanizmusok húzódnak meg, általánosságban három módon lángolhatnak fel. Az egyik, hogy egy már meglévő ágens „ugrik át” az emberre, vagyis olyan gyors evolúciós változáson megy keresztül, amely következtében már minket is képes lesz megfertőzni (ez robbantotta ki a koronavírus-járványt is). A második, amikor egy olyan kórokozó válik virulensebbé, amely már eddig is érintette az embert, de tüneteket nem okozott. A harmadik lehetőség, hogy egy eddig visszaszorítottabb vagy csak messzi tájakon elterjedt korokozó válik gyakorivá egy adott helyen. A csípőszúnyogok – kiváltképp az inváziós fajok – az utóbbi két mechanizmusban játszhatnak fontos szerepet.

Nem tudunk a természettől izoláltan élni, a globális kereskedelem és személyforgalom, a természetpusztítás és a klímaváltozás révén egyre több kórokozó és az azokat terjeszteni képes vektor jelenik meg az ember közelében

– emeli ki a 24.hu-nak Garamszegi László Zsolt.

CDC / BSIP / BSIP via AFP Ázsiai tigrisszúnyog

A lényeg: megelőzni

A három inváziós fajra koncentráló szúnyogmonitor.hu egy olyan tudományos keretrendszer egyik kulcseleme, ami az invázió általános problémáját kívánja egységesen, az ökológiai diagnosztika módszereivel feltárni, és annak környezeti, társadalmi (benne közegészségügyi) és gazdasági következményeit felbecsülni.

A potenciális járványok (és az invázió) megelőzésének első lépése annak felderítése, hogyan jelennek meg és terjednek el az új szúnyogfajok Magyarországon, mely specifikus területeken találhatók meg, és milyen szaporodási ciklusokkal jellemezhetők, illetve hordozzák-e különböző betegségek kórokozóit. Ez a monitorozó tevékenység óriási szakmai munka, ezért kérik a lakosság segítségét is: ha bárki inváziós csípőszúnyogfajt vélt látni, fotózza le, vagy akár megfogott példányokat küldjön a kutatóknak – ennek részletei itt találhatók.

Már most is rengeteg ilyen észlelés van, a kutatói csapat létrehozta a Szúnyogmonitor online felületét, amelyen látványos infografikai ábrázolással térben és időben nyomon követhetők az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok.

A lényeg persze nem az, hogy egy szép, színes térképeket kapjunk, és passzívan figyeljük, hogy egy veszélyhelyzet hogyan bontakozik ki. A covidos felületekkel ellentétben a Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy ne már egy kialakult járvány során kezeljük a problémát, hanem még jóval előtte tegyük meg a szükséges megelőző lépéseket. A megfelelő ökológiai diagnózissal egy lépéssel előrébb léphetünk. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Már holnap baj lehet

Az adatok alapján a kutatók felmérik és figyelemmel kísérik az egyes fajok terjedését az országban, meghatározzák, milyen környezeti feltételek optimálisak számukra, és vizsgálják az egyes populációk fertőzöttségét is. A reális fenyegetettség felmérése a cél, nem pedig az, hogy a potenciális veszély kapcsán feleslegesen riogassák az embereket, és költséges, de felesleges védelmi intézkedésekre fordítsuk forrásainkat. Hogy a kettő közötti különbséget szemléltessük: idehaza több őshonos csípőszúnyog is él, melyek képesek a malária kórokozóját terjeszteni (ez a potenciális veszély), miközben nincs Magyarországon maláriafenyegetettség (ez a valós helyzet).

Ha a valós ökológiai helyzet feltárásával kialakítunk egy figyelmeztető rendszert, amivel időben tudjuk előre jelezni a járványok felbukkanásának lehetőségét, akkor a korai ökológiai diagnosztika segítségével a népegészségügyi szervek ki tudják dolgozni a hatékony megelőzési stratégiákat. Sőt, a kutatók azt is lényegesnek tartják, hogy a Szúnyogmonitor eredményei bekerüljenek a szúnyogirtás gyakorlatába. Ha ugyanis járványügyi fenyegetettség, illetve az inváziós csípőszúnyogok okán tervezünk irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol az elterjedési térkép adatai szerint ténylegesen előfordulnak. Ellenkező esetben feleslegesen fújjuk be káros irtószerekkel az ország nagy területét.

Végezetül Garamszegi László Zsolt kiemeli, hogy olyan ez, mint a jó kínai orvoslás, amiben a páciens egészségének a megőrzése a cél, és nem pedig a betegség gyógyítása. Ha ökológiai diagnosztikával a természet állapotának megértésére, az egészségének fenntartására törekszünk, akkor azzal magunkat is sok járványtól megkíméljük.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik