Tudomány

Szúnyogoktól jöhet a következő járvány

A szúnyogok kórokozói másképp veszélyesek, mint a koronavírus, de állandó és egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Magyarországon leginkább a nyugat-nílusi láz belobbanásától lehet tartani. Miben különbözik egy szúnyogok terjesztette kór a cseppfertőzéssel terjedőtől? Miben lehet más, hatékonyabb a védekezés?
Korábban a témában:

Tudósok régóta vizsgálják a denevérekben gyakori koronavírusokat, és figyelmeztetnek az általuk jelentett potenciális veszélyekre. SARS néven 2002/2003 fordulóján mutálódott egy emberek között is terjedő változata, ez a mostaninál nagyságrendekkel enyhébb világjárványt okozott, Magyarországra el sem jutott. Tíz évvel később jelent meg a MERS, ami máig fel-fellángolva okoz lokális járványokat a Közel-Keleten, és csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg az újabb változat.

Vérszívóktól várhatjuk

Azt persze senki nem tudta, hol és milyen formában fog felbukkanni, illetve hogy ekkora problémát okoz majd világszerte. A kutatók már sejtették, és a SARS-COV-2 kínai terjedésének elején írtunk arról, hogy minden bizonnyal nálunk is felbukkan majd, de azt laikusként még januárban sem gondoltuk volna, hogy egy fehérje kapszulába csomagolt, pár 10 ezer karakter hosszú RNS-lánc fogja a feje tetejére állítani életünket, és ezrével ölni az embereket Európában is.

A magyar ökológusok és virológusok másféle kórokozók miatt aggódnak egy ideje, és a fenyegetettség nem múlik, még ha a világ most a koronavírusra is figyel. A tavasz beköszöntével az aggodalom ismét aktuális, a téli álmából ébredő természet szúnyogok és kullancsok képében hozhat ránk további veszélyeket. Ezek az ízeltlábúak más kórokozók vektorszervezetei (azaz hordozói/terjesztői) és az ismeretlen kórokozó megjelenését, vagy már meglévők okozta betegségek fellángolását Magyarországon sokkal inkább tőluk vártuk.

Mennyi az esélye vérszívók okozta járványok kitörésének Magyarországon? Melyek ezeknek a potenciális kórokozói? Miben különbözik egy szúnyogok terjesztette kór a cseppfertőzéssel terjedőtől? Miben lehet más, hatékonyabb a védekezés?

Erről kérdeztük Dr. Garamszegi László Zsolt biológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatóját.

Tucatnyi kórokozót terjesztenek

Most érthető módon minden erőnket és figyelmünket a COVID-19 elleni harcra fordítjuk, ilyenkor minden más probléma másodrendű, így működik az emberi psziché. De ettől függetlenül a vérszívók terjesztette járványok nagyon komoly fenyegetésként lógnak a levegőben.

Az egyszerűség kedvéért maradjunk a szúnyogoknál. Hazánkban a csípőszúnyogok 50 faja őshonos, az utóbbi években három új, inváziós faj érkezett: az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog immár stabil populációkat alkot, de a tigrisszúnyogot is több megyében észlelték. Hasonló jelenséget írtak le a kullancsoknál, sok ízeltlábú képes gyorsan alkalmazkodni a hirtelen változó környezethez, sőt a klímaváltozással egyre kedvezőbb feltételek alakulnak ki a melegkedvelő fajoknak.

Szó szerint a levegőben van egy újabb járvány kitörése
A globális emberi tevékenység és a klímaváltozás válhat komoly járványok kialalakulásának melegágyává.

Ezek a vektorszervezetek, vírusokat, egysejtű parazitákat, férgeket terjeszthetnek, immár itthon is felbukkantak olyan, általuk közvetített betegségek, amelyeknek sokszor a nevét sem tudjuk kimondani. A legismertebbek a nyugat-nílusi vírus, az usutu vírus, a chikungunya vírus, a dengue vírus, a sárgaláz vírus, a zika vírus, a malária kórokozói, valamint a szív- és a bőrférgességet okozó fonalféreg. Az Ökológiai Kutatóközpont Újonnan megjelenő betegségek Magyarországon című tájékoztatójában remekül felépített, közérthető információkat, részletes leírásokat talál ezekről a kórokozókról és az általuk okozott fenyegetettségi helyzetről, ha ide kattint, és megnyitja a PDF-et.

Nyugat-nílusi láz

Magyarországon leginkább a nyugat-nílusi vírus okozta nyugat-nílusi láz belobbanásától lehet tartani, több éve már emberi megbetegedéseket is regisztrálnak nálunk. A betegség lefutása 75 százalékban tünetmentes, kevesebb mint 25 százalékban influenzaszerű, lázas tünetek tapasztalhatók, 4–5 ezer esetre jut csak egy-egy agyvelő-, agyhártyagyulladás, ami halállal is végződhet.

Így nem tűnik veszélyesnek, de a betegség lefutását tekintve a koronavírus sem az. Az esetszámok drasztikus emelkedése cseppet sem biztató: hazánkban az évi átlag 50 fertőzés alatt volt, aztán 2018-ban hirtelen 200 fölé ugrott, és már halálos áldozatok is vannak, védőoltás pedig nincs ellene

– emeli ki a szakember. Hozzáteszi: a helyzetet nehezíti, hogy a nyugat-nílusi vírus madarakban is jelen van (sőt, azok az elsődleges gazdái, több mint 150 fajban igazolták), így  a kórokozó magyarországi elterjedése gyakorlatilag feltérképezhetetlen.

A másik nagy probléma a bizonytalanság a jövőbeli változásokat illetően. Egész egyszerűen keveset tudunk arról, hogy ezek az egzotikus kórokozók miként viselkednek a mérsékelt övi ökológiai feltételek mellett, hogyan alkalmazkodnak az itteni vektorfaunához, és hogyan versengenek más kórokozókkal. Ráadásul az áruforgalom, a hatalmas embertömegek mozgása révén az elmúlt tíz évben a fent felsoroltakkal együtt számos új kórokozó jelent meg Európában, a chikungunya és az usutu is már az ajtónkon kopogtat. Ezek a jövevények mind újrakeverik az evolúciós kártyákat, és nem biztos hogy a jolly joker nálunk lesz majd.

Naivak vagyunk

Teljesen új környezetbe kerültek, az itt már meglévő kórokozók, vektorok és úgynevezett naiv gazdák közé – az európai népesség nem találkozott még velük, evolúciós versenyfutásban megedződött védettséggel nem rendelkezünk ellenük.

Az új versenyzők pedig alapjaiban írhatják át a játékszabályokat

– fogalmaz Garamszegi László Zsolt arra utalva, hogy a gazdaszervezetért, a vektorokért és egymással versengő kórokozók markáns evolúciós változásokon mehetnek keresztül. Komplex ökológiai kapcsolatok átrendeződéséről van szó, ennek lefutását nehéz megjósolni.

Tigrisszúnyog „munka” közben. Fotó: Roger Eritja / Biosphoto / Biosphoto via AFP

Egy új kórokozó kétféleképpen lehet veszélyes. Vagy halálosan agresszívvá válik, gyorsan öl meg sok embert, ám terjedése jobban kontrollálható. Vagy enyhébb lefolyású betegséget okoz, úgy nehezebb őt megfékezni – mint a mostani koronavírust –, és az észrevehetetlen terjedés miatt okoznak fájó veszteséget. Egy agresszív kórokozó nem tud észrevétlenül terjedni, így a virulencia (tünetek súlyossága) és a prevalencia (az emberi populáció fertőzöttségi szintje) fordított viszonyban vannak.

„Szuperparazitáktól” nem kell tartanunk, de mindkét forgatókönyv hordoz veszélyeket ránk nézve, és ezek a lehetőségek ott állnak a vérszívók által terjesztett kórokozók előtt.

Más, de nagyon is hatékony terjedés

A koronavírussal és a vektorok által terjesztett paraziták között alapvető különbségek vannak a fertőzés átadásának módjában, és ez nagyban meghatározza a mi védekezési stratégiánkat is. A szaporodási időszakon kívül a csípőszúnyogok nem vérrel, hanem többnyire nagy energiatartalmú növényi anyagokkal, elsősorban nektárral táplálkoznak, vért csak a nőstények szívnak a tojásrakás idején. A kórokozókat tehát általában nem úgy viszik egyik gazdáról a másikra, hogy fertőző vértől „maszatos szájukat” beletörlik a következő áldozaton megnyitott sebbe.

Esetükben olyan specializálódott szervezetekről van szó, amelyeknek bizonyos életszakaszuk, fejlődési fázisuk vagy legalább néhány replikációs ciklusuk a szúnyogokhoz van kötve, majd a megfelelő időben – a vektor más szerveit is megjárva – azok nyálmirigyéből kerülnek az emberbe. A vérszívás során ugyanis a rovarok nyálat juttatnak a sebbe többek között annak véralvadásgátló és érzéstelenítő hatása miatt. Ezt az utat járják be a vírusok is: a fertőzött ember vérével a szúnyogok gyomrába jutnak, annak hámsejtjeiben szaporodnak, és a vérnyirokkal jutnak el a nyálmirigyekbe, majd a nyállal vissza egy másik emberbe.

Más, de nem kevésbé hatékony módja a terjedésnek, mint a cseppfertőzés. Az új koronavírusról tudjuk, hogy a gazdaszervezeten kívül sérülékeny, viszonylag hamar elveszti élet- és fertőzőképességét, és terjedése is nagyjából egy „tüsszentésnyi távolságra” van behatárolva. Sikerének titka a tömeg, az emberek közvetlen kapcsolata és persze a láthatatlanság.

Ezzel szemben a szúnyogok terjesztette kórokozók a vektorok szervezetében hatalmas utat képesek megtenni a gazdaszervezetek között, és a külvilág jelentette fenyegetéssel sem kell számolniuk, a fizikai távolságtartás és a »Maradj otthon!« ellenük mit sem ér, hacsak nem becsukott ablakokkal tesszük

– magyarázza az ökológus.

Aktívan segítjük az elterjedésüket

A másik különbség, hogy a SARS-COV-2 sikeréhez az ember és más állatfajok közti gyakori kontaktus és utazási szokásaink járultak hozzá, míg a vérszívók terjesztette kórok esetén a klímaváltozás kockázati tényezőjével is számolnunk kell. A szúnyogok és a kullancsok elterjedése, szaporodási ciklusa a környezeti tényezőkhöz, elsősorban hőmérséklethez és csapadékhoz kötött. Az éghajlatváltozás egyre optimálisabb feltételeket biztosít számukra: az elmaradt kemény téli fagyok segítik a túlélésüket, az elnyúló meleg évszakok több szaporodási ciklust engednek, és az esők után megjelenő tócsák is ideális peterakási helyeket biztosítanak számukra.

Emberi tevékenység nyomán (például kereskedelem) jutottak el Európába az inváziós trópusi szúnyogfajok, és a klímaváltozás teremti meg azokat a feltételeket, hogy meg is tudnak maradni. A jövőben borítékolható még több idegenhonos faj megjelenése, és nem csak szúnyogok, egyéb kórokozók terjesztésére képes legyeké, kullancsoké is.

A vektorok behurcolásával és életfeltételeinek megteremtésével közvetve mi magunk segítünk újabb és újabb kórokozók megjelenésének.

Végezetül pedig nyilvánvalóan más a védekezés formája is. Ellenük nem a távolságtartás és a karantén a hatékony, hanem a vérszívók csípései ellen kell védekeznünk. Ez történhet a megfelelő ruházat viselésével, szúnyoghálóval vagy szúnyogriasztók alkalmazásával, de akár járványügyi szempontok alapján drasztikusan átszervezett szúnyogirtással. Az elv viszont ugyanaz: meg kell akadályoznunk azt, hogy a kórokozó az egyik emberről a másikra jusson, hiszen ez minden parazita célja és sikerének kulcsa, legyen az koronavírus vagy egy szúnyog által terjesztett távoli rokona.

Kiemelt képünk illusztráció: biológiai szúnyogirtás Miskolcon. Fotó: MTI/Vajda János

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.