Tudomány
Aedes aegypti Mosquito. Close up a Mosquito sucking human blood,Mosquito Vector-borne diseases,Chikungunya.Dengue fever.Rift Valley fever.Yellow fever.Zika.Mosquito on skin

Szó szerint a levegőben van egy újabb járvány kitörése

A globális emberi tevékenység és a klímaváltozás annyira megkeveri a természet „rendjét”, hogy csak a bizonytalanság biztos. No és az, hogy e tényezők melegágyává válhatnak egy újabb járvány kialakulásának Európában és Magyarországon is.
Korábban a témában:

A klímaváltozás egyik jelentős fenyegetéseként tartjuk számon az Európában ismeretlen, trópusi betegségek okozta járványok kitörésének lehetőségét. Leggyakrabban mostanában talán a nyugat-nílusi lázról olvasni, amelyeket a globális felmelegedéssel megjelenő meleg égövi szúnyogok terjeszthetnek.

Az utóbbi években bizonyossá vált, hogy három ilyen faj nemcsak megjelent, hanem megtelepedett és terjeszkedik is Magyarországon, itt írtunk róluk részletesebben. Ezek után laikusként joggal hisszük, hogy a „világvége” itt kopogtat az ajtónkon, ám a kérdés azért ennél jóval összetettebb és bonyolultabb, bár a végkövetkeztetés cseppet sem rózsás. Dr. Garamszegi László Zsolttal, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatójával beszélgettünk.

Veszélyes szúnyogok kezdtek megtelepedni Magyarországon
A klímaváltozás következményeként megvetik lábukat a Kárpát-medencében.

Mindkét feltétel megvan, de ez még nem minden

A szúnyogok által terjesztett betegségek megjelenéséhez, akár járványok kialakulásához alapvetően több tényező szükséges. Az egyik alapvető feltétel a kórokozót terjesztő vektor, azaz adott szúnyogfaj nagyobb arányú elterjedése és rendszeres fizikális kapcsolata az emberrel csípések révén. De emellett ugyanúgy fontos, hogy az élősködő organizmus (maga a vírus vagy parazita egysejtű) is beérkezzen és stabilan megtelepedjen az országba, ami egy másik folyamat.

Az emberek globális méreteket öltő és hihetetlen tömegben történő mozgásával utóbbi gyakorlatilag folyamatosan adott: nem tudhatjuk, milyen mikroszkopikus lények érkeznek nap mint nap hazatérő turistákkal. De akár más biológiai gazdák, például madarak – ha a nyugat-nílusi láz kórokozójára gondolunk – is nagy szerepet játszhatnak a különböző parazita fajok kontinensek közti mozgásában.

A hordozók, vagyis a szúnyogok tömegéről pedig a többnyire a klímaváltozás „gondoskodik”, de a kereskedelmi árumozgatások szerepe sem elhanyagolandó. Az egyre melegebb idő, a csapadékviszonyok megváltozása a szúnyogok fejlődését nagymértékben elősegíti, de a megnyúlt tenyészidőszak a több generáció kialakulásának is kedvez egy szezonon belül.

Mindemellett az enyhébb teleknek köszönhetően megnő a generációk évek közötti túlélésének esélye. E hatások összegeződéseként a legtöbb szúnyogfaj földrajzi elterjedése évről évre növekszik, ami a klímaváltozás folytonos következményének tekinthető

– mondja a 24.hu-nak a biológus.

De nem szabad elfelejtenünk, hogy a világméreteket öltő kereskedelmi tevékenységek eredményeképp (például gumiabroncs- vagy szerencsebambusz-szállítás), földrajzilag egymástól távol eső területekre is eljuthatnak a szúnyogok pete formában, megvalósítva ezzel a vektorok kontinensek között átívelő „ugrását”.

Freighter ships as seen in the sea gulf Infront of Thessaloniki city from the waterfront of the city center, in Macedonia, Greece on April 13, 2019. Thessaloniki or Salonica is having one of the largest ports in Greece and is one of the major gates for cargo shipment in Balkans and Europe with an annual traffic capacity of 16 million tonnes. There are warehouses, container terminals, cargo terminals, oil and gas terminals. The port also has a passenger terminal. The city of Thessaloniki has a population exceeding 1.000.000 people.  (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto)
Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto/AFP

Nem tudjuk, mire készüljünk

Fontos megjegyezni, hogy az emberi tevékenység globális szinten szédületes módon hoz össze olyan fajokat (parazita-, vektor- és gazdaszervezet), amelyek természetes módon eddig soha nem kerültek egymással kapcsolatba. Laborkísérletekből például tudjuk, hogy egyes kórokozókat olyan szúnyogfajok is képesek hordozni, amelyek elterjedési területükön nem funkcionálnak vektorként. Mindamellett jól ismert jelenség az is, hogy a paraziták is meglepően gyorsan tudnak új gazdára váltani – evolúciós értelemben.

A globális mozgással és klímaváltozással mi magunk keverjük össze a természet dolgait, egyre gyorsuló ütemben. Ezek az új találkozások pedig magában rejtik annak a lehetőségét, hogy olyan biológiai rendszerek alakulnak ki,

amelyekben a kórokozónak az lesz evolúciósan a legoptimálisabb szaporodási stratégia, ha nagymértékben legyengíti az emberi gazdaszervezetet.

Ez az evolúciós válaszreakció viszont azt jelenti, hogy akár egy emberöltőn belül nagyszámú halálozási esetet regisztrálunk. De persze ez csak egy lehetséges forgatókönyv a sok lehetséges kimenet közül, sajnos nincs elegendő biológiai adatunk arra vonatkozólag, hogy miként viselkednek, hogyan változnak a kórokozók, ha trópusi környezetükből a mérsékelt égövre kerülnek.

Állandó fegyverkezési harc

De nem is feltétlenül kell új törzseknek kialakulni, látszólag ártalmatlan paraziták is veszélyessé válhatnak egy új környezetben. A maláriára, nyugat-nílusi lázra, zikára vagy usutura az európai emberek védekezőrendszere nincs felkészülve, ahogy Garamszegi László fogalmaz:

az immunológiailag naiv szervezeteknek számítunk, a származási helyükön az ottani gazdapopuláción edzett paraziták nagyobb kárt tudnak bennünk tenni.

A parazita és a gazdaszervezet evolúciós kapcsolata örökös harc. Még ha az epidemilógiai mutatókban esetleg nem is látunk változást, azaz évek óta a társadalom egy stabil százaléka szenved adott betegségben, a felszín alatt állandó fegyverkezési harc folyik: a kórokozó újabb és újabb „módszerrel” támad, amit az immunrendszer mindig más arzenállal próbál elhárítani. Ez a fegyverkezés hajtja a rezisztens mutációk megjelenését és elterjedését a parazita oldalán, és a folyamatos igényt az új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésére az emberi gazda oldalán.

Gondoljunk csak bele, hogy egy izolált trópusi területen egy gazdapopuláció esetleg évezredek óta verseng az ottani parazita populációval, így az állandó kitettségnek köszönhetően az immunrendszere sokkal hatékonyabban működik. Nos, ez az evolúciósan megedzett védekezőképesség hiányzik belőlünk, amikor új kórokozókkal találkozunk.

Budapest, 2019. június 21. 
Szakemberek szúnyoggyérítést végeznek Budatétényben, a Hárosi Duna közelében 2019. június 20-án.
MTI/Mónus Márton
Szakemberek szúnyoggyérítést végeznek Budatétényben, a Hárosi Duna közelében 2019. június 20-án.Fotó: Mónus Márton / MTI

Paraziták nyerő helyzetben

Ez az oka annak, hogy kisebb-nagyobb hasmenéses tüneteket produkálunk amikor egy egzotikus országba utazunk, mert immunológiailag nem vagyunk felvértezve a helyben teljesen ártalmatlan baktériumfauna ellen. De kiváló példa az utóbbi évekből a zika-vírus esete is, amely származási helyén, Ugandában nem idéz elő tömeges megbetegedéseket, ám Dél-Amerikába nemrégiben eljutva olyan járványt okozott, amire az egész emberiség felfigyelt.

Komoly járványok mindig is voltak, ezeket sikerült is többnyire visszaszorítanunk. Fontos csatákat nyertünk a gazda-paraizita versengésben, de a háborúnak sosem lesz vége, a környezet mindig változik és mi ezt nagyon meg is gyorsítjuk. Így semmi nem zárja ki, hogy a jövőben is lesznek járványok, amikor majd a paraziták lesznek éppen nyerési helyzetben. Evolúcióbiológusként Garamszegi László hozzáteszi:

De a játéknak fontos résztvevői a vektorok is, az ízeltlábúakra (szúnyogokra, kullancsokra) pedig az eddigieknél jobban oda kell figyelni, a környezeti változásokra leginkább ezek a szervezetek reagálnak a leglátványosabban, és a járványok egyik fontos alapfeltételét ezek a szervezetek testesítik meg.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.