Életbe lép az új oltási rend
Január elsejétől kevesebb, de az ígéretek szerint legalább olyan hatásos oltásokat kapnak a gyerekek. A többkomponensű oltóanyagok több betegség ellen nyújtanak védelmet, egyetlen vakcinában. Ezáltal lényegesen csökken az oltási reakciók aránya, ráadásul a szövődmények előfordulásának valószínűsége is csökken.
Utazás az unióba
Ha az Európai Unió bármely tagállamába utazunk, akkor már nem az eddig használatos E111-es egészségbiztosítási formanyomtatványt kell beszereznünk. Helyette ugyanis az Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell kérvényezni az egészségpénztár megyei igazgatóságánál. A kártyát csak személyesen lehet átvenni.
Nem kell kórházba menni egy CT-ért
Költségvetési szinten is megtörténik a szakellátási, fekvő- és járóbeteg-kasszák egybenyitása, ezzel együtt a teljes díjharmonizáció. A gyakorlatban várható hatása, hogy a betegforgalom a járóbeteg-szakellátás felé terelődik majd. A cél az, hogy járóbeteg-ellátásban valósuljon meg számos olyan eljárás, mint például a CT (computer tomográf)- vagy az MRI (mágneses rezonancia vizsgálat)-vizsgálatok, amelyet eddig csak a kórházakban végeztek el.
Nő az utalványok kedvezménye
Az étkezési és melegétel-, valamint az ajándék-, egészségpénztári és beiskolázási utalványoknál emelkedik az adómentesen vagy jelentős kedvezménnyel adható havi összeg. A magasabb adómentes összeg kihasználásával egy vállalkozás akár évi 25 százalékos megtakarítást is eszközölhet a bérjellegű kifizetésekkel szemben. Így például az évente három alkalommal adható, ugyancsak adómentes Top Premium ajándékutalvány értéke alkalmanként 6250 forintra, a népszerű Ticket Service beiskolázási utalvány gyermekenként adható éves összege pedig 19 000 forintra növekszik.
Egészségesebb büfékínálat
2006 márciusától egészségesebb lesz az iskolai büfék kínálata. Ugyanis kötelező lesz az iskolák számára azt az Egészségügyi Minisztérium által készített listát betartani, amely tartalmazza, hogy milyen alapanyagokból előállított készítményeket árulhatnak a diákoknak. Ez alól kizárólag az iskolaszékek adhatnak felmentést. Az ehhez szükséges jogszabályt még az idén elfogadják, amelyet az Európai Unió is jóváhagyott.
Nő a családi pótlék összege
Az átalakítás lényege, hogy a családi pótlék, a települési önkormányzatok által folyósított rendszeres gyermekvédelmi támogatás, valamint a családi adókedvezmény címén rendelkezésre álló források összevonásával egy új, egységes családipótlék-rendszer jön létre.
2006. január elsejétől bővül a családi pótlékra jogosultak köre: az is kaphatja a pótlékot, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá az a személy is, akihez a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte. Ezeken kívül jövőre az a 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosulttá válik, aki a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával – a szülő hozzájárulásával – nem él egy háztartásban, illetőleg a gyámhivatal a kiskorú szülő részére engedélyezte a szülői ház elhagyását. Jövőre szinte megduplázódik a családi pótlék összege, például egygyermekes család esetén ez havi 11 ezer, kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 ezer forintot jelent.
Adóváltozások
Jelentős változások lesznek az adózás terén is. Két százalékponttal csökken a személyi jövedelemadó felső kulcsa, ugyanakkor ezzel párhuzamosan – 50 ezer forinttal – nő az alsó sáv határa. A leglényegesebb változást azonban bizonyára a forgalmi adó kulcsának öt százalékpontos mérséklődése jelenti. Nő a jövedéki és a regisztrációs adó, valamint bevezetik a luxusadót. Az adóváltozás részleteiről itt olvashat.
Gyes mellett is dolgozhatunk
A családtámogatási törvény módosítása 2006. január elsején lép hatályba, aminek értelmében jövőre a gyermekgondozási segélyben részesülők nemcsak négy órában, hanem teljes munkaidőben is dolgozhatnak majd.
Több pénz az időseknek
Január elsejétől, egy többéves intézkedéscsomag eredményeként 4,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, így a minimálnyugdíj összege az idei 24 700 forintról 25 800 forintra nő, az átlagos öregségi nyugdíj pedig több mint 65 ezer forint lesz. Az özvegyi nyugdíjat, amikor saját jogon nem jogosult valaki a nyugdíjra, csak hozzátartozói jogon, 50 százalékról 55 százalékra emelték.
Szigorították a munkaügyi ellenőrzést
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 2006. január elsején lép hatályba. A törvény nevesíti a súlyos jogsértéseket, melyek közé a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt szerződés, a munkaidő-nyilvántartás hiánya, a külföldiek engedély nélküli munkavégzése, a jogellenes munkavégzés, illetve az alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértés tartozik.
Ez utóbbi a munkaidő és pihenőidő arányára vonatkozik. Az összes többi jogsértés a kevésbé súlyos kategóriába sorolható. A bírságok értékhatára is nő jövőre, 30 ezertől 20 millió forintig terjedhetnek majd. A bírság nagysága az elkövetett jogsértéstől és annak rendszerességétől függ. A legmagasabb bírságot az a munkaadó kaphatja majd, aki súlyos jogsértést követ el, és a munkaügyi ellenőr figyelmeztetése ellenére sem szünteti meg a törvényellenes gyakorlatot. Változik a munkaügyi ellenőrzés szemlélete is: a papíralapú munkaügyi ellenőrzés helyett 2006 januárjától a valósághoz, és nem az adminisztrációs előírásokhoz ragaszkodik majd a száz fővel megnövelt munkaügyi ellenőri gárda.
Bevezették az ekhót
A kényszervállalkozások helyzetét rendezi adózási szempontból az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény, amely 2006. január elsejével lesz hatályos. Az ekhót azok a magánszemélyek választhatják, akik művészeti, szellemi szabadfoglalkozást folytatnak akár munkaviszonyban, akár vállalkozási, megbízási szerződés alapján. Az ekho kifizetőt terhelő mértéke 20 százalék, míg a munkavállalót érintő része 15 százalék.
Más támogatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért
A megváltozott munkaképességűekért járó állami támogatások új rendszere 2006. január 1-jén lép hatályba, de másfél évig párhuzamosan működik majd a jelenlegivel, hogy a cégeknek legyen idejük az átállásra. Az új támogatási rendszer három elemből áll: normatív jellegű bértámogatás, amely maximum a bér 100 százalékáig terjedhet; költségkompenzációs támogatás, amely a megváltozott munkaképességűek alkalmazásához kapcsolódó költségeket fedezi; és a rehabilitációsköltség-támogatás. Ebben olyan nonprofit szervezetek részesülhetnek, amelyek a versenyszférában elhelyezkedni nem tudók foglalkoztatását vállalják. Bevezetik az akkreditációt, amellyel az állam elismeri és támogatja a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltató foglalkoztatási rehabilitációs tevékenységét. Támogatható lesz a foglalkoztatás abban az esetben is, ha a munkaképesség- csökkenés mértéke a 40 százalékot nem éri el. Változni fog a támogatásban részesülők köre is: az egyéni vállalkozók és a nonprofit szervezetek is részesülhetnek majd támogatásban, szemben a jelenlegi rendszerrel.
Rugalmasabb foglalkoztatási lehetőség a közszférában
2006. január 1-jétől – szemben az eddigi hároméves korláttal – azok is bekapcsolódhatnak a közszféra Prémium Évek Programjába, akik 5 évvel a nyugdíjazás előtt állnak. A program résztvevői az eddigi 60 százalék helyett a korábbi illetményük 70 százalékát kapják. Emellett lehetővé válik a részmunkaidős foglalkoztatás a közszférában is.
Háromsávos minimálbér
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött háromoldalú megállapodás értelmében 62 ezer ötszáz forint lesz a minimálbér, melynek rendszerét is átalakították. Az új szabályozás szerint a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez – alap-, közép- és felsőfokú – kötik a garantált legkisebb bér mértékét. A háromelemű minimálbérrendszerre való átállást az OÉT hároméves, középtávú megállapodásban szabályozta. Ennek értelmében 2006-ban a mostani 57 ezer forintról 62 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 ezer forint lesz a garantált legkisebb bér, és a középfokú, valamint felsőfokú végzettséghez kötődő minimálbér ennek valahányszorosa lesz. A szorzószám a szerint is változik, hogy 2 évnél kevesebb, vagy annál több tapasztalattal rendelkezik-e egy munkavállaló. 2006-ban a 2 évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkező dolgozók a minimálbér 1,05-szörösét, a 2 évnél több tapasztalattal rendelkezők 1,1-szeresét kapják, ha középfokú végzettséget igénylő munkakört látnak el. Jövőre azonban csak a második félévtől kötelező a szorzószámok figyelembevétele és érvényesítése, az első félévben csak ajánlott. 2007-ben a szorzók 1,1-re és 1,15-re módosulnak, majd 2008-ban 1,2-re és 1,25-re emelkednek. A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben a mindenkori minimálbérhez kötve 2006-ban 1,4-szeres, 2007-ben 1,5-szeres, 2008-ban pedig 1,6-szeres szorzót ajánl a megállapodás.
Nyilvános lesz a törvénytervezet
Januártól minden minisztérium köteles közzétenni honlapján a törvénytervezeteket, hogy az állampolgárok a döntés előtt véleményezhessék az ügyeket. Januártól akár perelni is lehet, ha nem teszik ki a törvénytervezeteket, mert a minisztériumok így közérdekű adatokat titkolnak el.
Megváltozik a felsőoktatás
Az új felsőoktatási törvény a bolognai egyezmény szellemében alakítja át a hazai felsőoktatást, azaz a tanulmányok három fő ciklusra bomlanak: bachelor, master, PhD. A törvény lecsökkenti az alapszakok számát, és meghatározza, hogy hány hallgató vehet részt a mesterképzésben államilag támogatott formában. Az új jogszabály megváltoztatja az intézmények irányítását is: kettéválik az intézményműködtetési (menedzsment) és a képzési-kutatási (akadémiai) tevékenység irányítása, és ennek megfelelően alakul a felelősségi körök elosztása.
A munkaerő-piaci igényekre alakított képzések érdekében átszabják a keretszámokat: csökkentik az államilag finanszírozott kommunikáció- és politológushallgatók számát, míg a műszaki és természettudományos képzésben a keretszámok emelése várható. Az állami finanszírozás súlyozásának megváltoztatását munkaerő-piaci elemzések indokolják.
A népi kultúra támogatásáért
A kulturális tárca az élő népi kultúrát támogató programot hozott létre Tengertánc elnevezéssel. A minisztérium jövő évi költségvetéséből biztosított 175 millió forint keretösszegű program célja, hogy a népi kultúrát ápoló helyi közösségeket, például táncházakat támogassa. A program önálló keretet biztosít például a tájházak infrastrukturális fejlesztésére, a magyar népzenei tehetségek hazai és külföldi bemutatására, valamint a folklór-ismeretanyag digitalizálására.
