Pénzügy

Munkaviszonyra terelik az ekhósokat

Hiába lobbiztak az érintett munkaadók, hogy az ekho bevezetésével ne kelljen rendes munkaviszonyt létesíteni a munkatársaikkal, úgy tűnik, ma már a többség az ekho-munkaviszony kombinációt tartja elfogadhatónak.

Fokozatos bevezetés

Az adómoratórium jövő júliusig tart, a cégeknél hamarabb áttérítik a munkatársakat az ekho szerinti adózásra. Az Axel Springer humánpolitikai vezetője elárulta, kiadójuknál nem várják meg az adómoratórium leteltét, már hamarabb változtatnak. A Ringiernél fokozatosan terelik át az érintett munkavállalókat, feltehetően már januártól. A Sanoma úgy tűnik, igyekszik kitolni az átállás időpontját.

A FigyelőNet által megkérdezett munkaadók egyike sem tartja megkerülhetetőnek a 2006. január elsejétől bevezethető egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választását, nagy erőkkel készülnek az áttérésre. Bár a munkaadók lobbijára bekerült a végleges törvénybe, hogy a vállalkozási és megbízási szerződéssel rendelkező munkavállalók is ekhózhatnak, most mégis úgy tűnik, a legtöbb érintett gazdasági társaság a rendes munkaviszony-ekhó kombinációját tartja az egyetlen járható útnak.

Azt azonban senki sem árulta el, hogy pontosan hány munkavállalót érint, és mekkora pluszköltséget jelent a vállalat számára az ekho és a munkaviszony létesítése. A Pénzügyminisztérium (PM) sem tudott választ adni lapunk kérdésére, hogy mekkora többletbevételt remélnek az új adózási formától, arra hivatkozván, hogy az ekho nem szerepel önálló tételsorként a költségvetésben, hanem az egyes járulék- és adónemek sorait hizlalja.

Azok egyesített összegéről azonban a PM-nek nincs információja. Kérésünkre sem adtak választ arra, hogy készítettek-e bármiféle előzetes számítást az ekhótól várt többletbevételekről. A FigyelőNet becslése szerint azonban a cégeknek akár 100-200 millió forintos többletterhet jelenthet az új adózási forma bevezetése.

Munkaviszony lesz belőle

Korábban az érintett szervezetek azért ódzkodtak a munkavállalók alkalmazásától, mert jelenleg ugyan a normális bérterhekhez képest kedvezőbb az ekho, arra viszont nincs garancia, hogy a kormány később nem módosítja az adó mértékét, csakúgy mint az evánál. Hiába engedi meg azonban a törvény, hogy megbízási és vállalkozói szerződéssel dolgozók is választhassák az ekhót, a színlelt szerződések kérdését nem oldja meg a több közteher megfizetése. Hiába ekhózik megbízási szerződése mellett például egy újságíró, a munkaügyi ellenőr leplezett munkaviszonynak minősítheti foglalkoztatását. A munkaügyi törvény megsértéséért pedig szeptembertől nem csak bírság, hanem börtönbüntetés is jár. 

A Btk. módosítása és a fokozott munkaügyi ellenőrzés miatt végül sok munkaadó a munkaviszony-ekho kombinációt választja majd. „A bizottságunk tagjainak már elegük van a jogbizonytalanságból” – mondta el Nemes Péter, az Axel Springer Kft. humánpolitikai igazgatója, a Magyar Lapkiadók Egyesülete Humánpolitikai Bizottságának elnöke. A Ringier Kiadó Kft.-nél és a Sanoma Budapest Rt.-nél (a FigyelőNet kiadója) csak és kizárólag rendes munkaviszony és ekho kombinációban gondolkodnak – tudtuk meg a két cég humánpolitikai vezetőjétől, csakúgy mint az Index.hu Rt-nél. 

Nem ennyire egyértelmű a kép az RTL Klubnál, ahol a vezetőségnek még jogi fenntartásai vannak az új adózási formával. Bár már „erőteljesen” foglalkoznak a témával, „óvatosan” kezelik, és még nem dőlt el, hogyan alkalmazzák majd az ekhót. A Tv2-nél az egyének kezébe teszik a döntést, pedig a Btk. a munkaadókra is vonatkozik. Nem minden médium ilyen felkészült, az origónál csak ezen a héten kezdték el a felkészülést az új törvény bevezetésére.

Lemaradásban

A FigyelőNet által megkérdezett színházak egyelőre nem foglalkoznak érdemben az új jogszabállyal, pedig a színészeket is érinti az ekho. A Vígszínháznál például azt a felvilágosítást kaptuk, majd csak akkor foglalkoznak az ekhóval, ha az kötelező és végleges lesz. A Radnóti Színház gazdasági igazgatóságán még túlságosan korainak tartották a kérdést. Az Új Színház állítólag már foglalkozik a témával, de kérdéseinkre nem válaszoltak.

Lenyomták a tulajdonosok torkán

Bár pontos adatokat egyik megkérdezett sem volt hajlandó elárulni a költségek és az érintettek számáról, annyi azonban kiderült, hogy a szerkesztőségi újságírók jelentős részét át kell terelni az ekhóra. A FigyelőNet becslése szerint a cégeknek jelentős pluszterhet jelent majd az ekho, akár száz-kétszáz milliós többletköltség is keletkezhet. Minden érintett bevállalja azonban kénytelen-kelletlen az új közterheket, és a tulajdonosok torkán is lenyomták már a súlyos gombócot.

Sokkal nehezebb dolguk lesz azonban a munkavállalókkal, akik szintén megérzik majd pénztárcájukon az ekhót. A cégeknél most számolásokat végeznek, hogy mekkora lesz a munkavállalók által ténylegesen készhez kapott pénz, és milyen eszközökkel tudnak majd ellensúlyozni. A Ringier és az Axel Springer például juttatásokkal próbálja majd kompenzálni az ekho miatti kieső jövedelmet. Halász Péter, a Ringier humánpolitikai igazgatója egyébként úgy látja, nehezebb lesz a munkavállalókkal elfogadtatni, hogy kevesebb pénzt kapnak majd készhez, mint a tulajdonosok meggyőzése. 


Ajánlott videó

Olvasói sztorik