Egy kis pénzzel befogták a reklamáló áruházi feketemunkások száját

Írtunk arról, hogy részben feketén foglalkoztatják a külsős polcszervizeseket az egyik nagy áruháznál. A külsősök a gyártók által megbízott szolgáltatónál, illetve annak alvállalkozójánál állnak alkalmazásban, és csak helyileg a munkahelyük az áruház, a fizetésüket nem onnan kapják. Egy egész cégláncolaton keresztül, értékesítést támogató ügynökség és akár több – némelykor bizonytalan hátterű – alvállalkozó közbeiktatásával jutnak munkához a polcpakolók. Vajon tudnak-e róla, és foglalkoznak-e azzal a magukra és jó hírnevükre sokat adó multik, hogyan foglalkoztatják a külsős polcszervizeseket?

Üzleti titok

Négy gyártótól érdeklődtünk, miként fordulhat elő, hogy a neves multik termékeit olyan munkások pakolják ki a polcokra, akik részben zsebbe kapják a pénzüket. A Varta-képviselet nem válaszolt, a L’Oréal nem adott információt, a másik két gyártó válaszából pedig az derült ki, hogy ilyen elvileg nem fordulhatna elő. A Johnson & Johnson azt írta, elkötelezettek a jogszabályok, az üzleti etika és az iparági előírások szigorú betartása mellett, minden szolgáltatójukat gondosan választják ki, hogy megfeleljenek a legmagasabb szintű üzleti elvárásoknak. A többi kérdés elől üzleti titokra hivatkozva elzárkóztak. A foglalkoztatással, bérezéssel kapcsolatos kérdéseinket pedig azzal hárították el, hogy az a szolgáltató és személyzete közötti kapcsolat, amibe ők nem avatkozhatnak bele.

A Dr. Oetker fontosnak tartja, hogy egyes áruházakban az általuk megbízott szolgáltató intézze termékeik kihelyezését, mert az értékesítés alappillére a folyamatos termékelérhetőség. Nem átvállalják a polcok töltését, csak támogatást adnak – tették hozzá. Hogy hol vetik be a polcszerviz-szolgáltatást, arról az üzletek értékesítési potenciálja és a folyamatosan mért termékelérhetőségi szint alapján döntenek.

Azt nem árulták el ők sem, mennyit fizetnek a szolgáltatásért, mennyi lehet a munkások óradíja. Viszont jelezték, csak olyan szolgáltató pályázatát fogadják be, aki szerződésben garantálja a törvényes munkavégzést.

Nem tudni, hányan vannak, mennyit keresnek

A KSH munkaügyi statisztikája nem igazít el, abból nem deríthető ki, hány külsős polcszervizes dolgozik a boltokban. Csak a legalább 5 fős cégeknél foglalkoztatott kölcsönzött munkaerőről van adatuk: februárban 850 főt jeleztek.

Megkérdeztük hát az áruházláncokat, mennyire jellemző, hogy külsős munkatársak vannak náluk, és hogyan kezelik őket. A Penny nem válaszolt, a CBA azt írta, tudomásuk szerint a franchise partnerek szinte teljes egészében saját alkalmazottakkal dolgoznak. A többiek válaszait táblázatban foglaltuk össze.

Eszerint a többségük saját alkalmazottakkal látja el a vevőkiszolgálást, legfeljebb diákmunkást foglalkoztat. De minket az érdekelt, vajon ahol van külsős polcszervizes, ott hányan, hogyan dolgoznak.

A Sparnál összesen 1238 külsős polcszervizes szerepel a nyilvántartásban, de közülük nem biztos, hogy mindenki dolgozott is az áruházakban. A létszámuk hétről hétre változó, az összes áruházat tekintve átlagosan 480 körül lehet. Olyan adatuk nem volt, hogy polcfeltöltők között mennyi a saját és a külsős dolgozók aránya.

A cégnek arról sincs információja, hogy mennyi bért kapnak a külsős polcszervizesek.

A Tesco pont a külsős polcszervizesekre vonatkozó kérdéseinkre nem reagált, csak annyit tudtunk meg, hogy együtt végzik a munkát az áruházlánc saját alkalmazottaival. Ez, mint írtuk, aggályos lehet munkajogi szempontból. A cikkeinkben szerepelt, hogy az Auchanban is rendszeresen vannak külsős polcszervizesek, ezért vártuk tőlük az ígért válaszokat, de két hét alatt sem küldték.

Ezért jó az áruházaknak a külsős polcszervizes

A kereskedelmi láncok döntenek arról, hova tesznek be saját embert, és hova engedik be a multinacionális gyártók által megbízott szolgáltatók polcfeltöltőit

– mondta érdeklődésünkre Karsai Zoltán, a külsős polcfeltöltőket is soraiban tudó Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A külsős és saját alkalmazott polcszervizesek aránya áruházanként eltérő, van, ahol a külsős polcfeltöltők aránya 10 százalék feletti, máshol alacsonyabb, nem lehet még vállalati szinten sem egységes arányszámot mondani – tette hozzá.

A külsős polcfeltöltő azért lehet jó az áruházaknak is, mert nagyon rugalmas konstrukció – naponta változó lehet a beosztás, és az sem gond, ha csak 1-2 munkaórára van szükség. A külső partner képes maximálisan alkalmazkodni. Saját dolgozóknál macerás lenne ilyen fokú rugalmasságot megvalósítani, egy-két nappal korábban megváltoztatni a beosztást

– magyarázta Karsai.

A szakszervezet előtt sem ismeretlen a fekete foglalkoztatás

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSz) elnöke is úgy tudja, a nagy áruházak zömében saját munkaerővel dolgoznak, a termékskála kisebb részénél végzik csak külsősök a polcszervizt. Bubenkó Csabának közelebbi tapasztalatai is voltak, amik igazolják, hogy lehetnek svindlik. Úgy két éve megkereste panaszával 20-30 külsős polcszervizes, akik szakszervezeti tagok is lettek. Havi 200-250 ezer forintot tudtak megkeresni.

A problémájuk az volt, hogy se szabadság, se műszakpótlék nem járt nekik, illetve hogy nem voltak rendesen bejelentve, legfeljebb pár órára, de nem annyira, amennyit ténylegesen dolgoztak a különböző áruházakban.

Vagyis részben feketén foglalkoztatták őket. És az is előfordult, hogy nem úgy fizették ki őket, ahogy eredetileg megállapodtak. Pont mint olvasónk esetében:

Nyugdíjas munka: 3906 forintot ért 27 óra árufeltöltés

Olvasónk nem tudta teljesíteni a normát. De még a napi egy órát sem fizették ki neki elsőre.

Történtek egyeztetések is az ügyben, és Bubenkó szerint beijedtek a cégek. Ezt az is mutatta, hogy végül a szakszervezettől függetlenül „megegyeztek” a dolgozókkal, és kifizették őket.

Befogták a szájukat egy kis pluszpénzzel.

A polcszervizesek pedig nem forszírozták tovább, hogy a szakszervezet lépjen az ügyükben. Azóta nem keresték meg hasonlóval, de Bubenkó nem zárta ki, hogy vannak még ilyen ügyek.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó:Thinkstock