Olvasónk – legalábbis úgy tudja – kölcsönzött munkaerőként dolgozik egy Auchanban. Szerződése szerint heti 2 óra a munkaidő, de heti 5 órát kell foglalkoznia csak az egyik termékkel, és mivel több terméket is pakol, összességében napi 4-6-8 óra jön ki neki. A bérjegyzéken csak a heti 2 órának megfelelő fizetés szerepel, a többit borítékban kapja, illetve tavaly egyszer utalták is neki a fizetéspapíron nem szereplő, nagyobbik összeget. Ráadásul vele is előfordult, kevesebbet kapott a beígértnél.
Fontolgatta amúgy, hogy bejelentené a fekete/szürke foglalkoztatást, csak tart a szankcióktól.
Ukrán hátterű a polcszerviz
Egyszerű munkaerőkölcsönzésnél azonban bonyolultabbnak látszik a felállás, legalábbis három céggel került kapcsolatba olvasónk. Azt írta, a munkára a HPS Kft. vette fel, de a Dimenzió-H Kft. lett a munkáltatója, aztán januártól a Dunacover Kft.
Feladatokat is kétfelől kap: a HPS képviselői adják ki neki emailben, hogy melyik nap milyen termékeket kell kipakolnia, a helyszínen pedig az auchanosok adnak utasításokat.
A francia láncnak számos kérdést tettünk fel, de mindössze ennyit reagáltak megkereséseinkre:
Az Auchan Retail Magyarország teljes mértékben eleget tesz a külső munkaerő alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségeinek a mindenkori jogszabályokat betartva. Az etikus és törvénytisztelő magatartást minden beszállító partnerünktől elvárjuk, és ezt a velük megkötött szerződésben rögzítjük is.
Ami az olvasónk történetében felbukkanó cégeket illeti, nem hétköznapi társaságokról van szó, azonban velük nincs szerződésben az Auchan. A DunaCovert január közepéig az ukrajnai illetőségű Ivanina Oleksandr jegyezte, azóta egy budapesti lakos, Perebikovszkij Olekszandr szerepel tulajdonosként az Opten cégjegyzékében. A Dimenzió-H Kft. tulajdonosa tavaly szeptember óta az ungvári Majuk Eduard, ő a stafétát Lekh Jurijtól vette át, aki eltiltás alatt áll február óta, vagyis öt évig nem vezethet céget. A két vállalkozásban annyi közös van, hogy az utolsó mérleggel lezárt évben, 2016-ban egyiknek sem volt árbevétele, a Dunacover pedig 2015-ben mínusz 3,3 millió forint bevételt mutatott ki. A HPS viszont jelentős piaci szereplőnek számít az értékesítéstámogató ügynökségek között, és 2016-ban 1,6 milliárd forintos bevételt ért el a magyar tulajdonú társaság.
Nem minden az, aminek látszik
A Dimenzió-H Kft. nem felelt kérdéseinkre, a másik két társaság válaszaiból pedig az derült ki, olvasónk rosszul tudta: nem is munkaerőkölcsönzésről van szó. A Dunacover hangsúlyozta, hogy a polcszervizes feladatokat nem munkaerőkölcsönzésként, hanem megbízási szerződés alapján végzik. Jellemzően nagy áruházláncokban dolgoznak, azonban megbízóik nem az áruházláncok, hanem ügynökségek vagy gyártók. A Dunacover és a HPS is megerősítette, egymással szerződéses jogviszonyban állnak, polcszervizszolgáltatásra, ahol a Dunacover az alvállalkozó. A HPS tevékenységi körében ugyan megtalálható a munkaerőkölcsönzés, de jelenleg az áruházak számára nem nyújtanak ilyen szolgáltatást, megbízási szerződés keretében lát el polcszerviz-feladatokat multicégek számára – közölte a cég.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Készpénz csak a dolgozók kérésére
Nem fordulhat elő, hogy kevesebbet fizessenek a megegyezett díjazáshoz képest, mivel érdekük a munkavállalók megtartása – állítja Briszuda Viktor. A Dunacover ügyvezetője mind a higanymozgású munkaórákról, mind a borítékos kifizetésről megírta verzióját. Eszerint sok embert vesznek fel részmunkaidőben, majd a megrendelések, illetve a dolgozók szabad kapacitása alapján töltik fel fokozatosan munkákkal a polcszervizeseket. Ezért változhatnak a kezdéshez képest a véglegesen ledolgozott óraszámok, amiket az első 4 hónapos munkaidőkeret végén a munkavállalókkal egyeztetve rendeznek.
Igaz-e amit olvasónk tapasztalt, hogy csak heti 2 órát fizetnek ki hivatalosan, a többit borítékba kaphatja, feketén a dolgozó?
Munkavállalóink utalással kapják bérüket, de az ő kérésükre előfordulhatnak készpénzes kifizetések
– válaszolta erre a kérdésünkre a cégvezető.
Túl a munkaidőkereten
A konstrukcióról Vida Sándor munkajogász a rendelkezésre álló dokumentumok alapján úgy véli, az olvasó munkaszerződése szabályos, mert egy foglalkoztatásra irányul. A cégek megbízásos jogviszonya sem kifogásolható, hiszen több vállalat megbízásából dolgozik a fő- illetve alvállalkozó is. Nem aggályos a szerződésben szereplő heti 2 órával szemben a napi 4-6-8 órás munka sem, a munkaidőkeret miatt. Azonban ha a munkaidőkeret elfogyott, akkor a többi időt túlórában kell kifizetni, legálisan, a bérjegyzéken is feltüntetve – szögezte le. Az ugyanis, ami nem szerepel bérjegyzéken és nincs a járulék megfizetve utána, az fekete munka.
Mindegy, hogy havonta számolják el viszonyítottan a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, vagy görgetve és kereten felül „túlórát” fizetnek, ha az bérjegyzéken van, nem fekete munka, ha zsebbe fizetik, az fekete foglalkoztatás.
A fekete foglalkoztatás megállapításához azonban konkrét bizonyítékokra volna szükség: bármilyen irat (akár fénykép) arról, hogy minden hónapban kifizetik a fekete pénzt, s emellett a munkaidőkeret teljes 4 hónapjára a munkavégzés időtartamának dokumentálása.
Nem vezényelhetnének az áruháziak
És mi a helyzet az irányítással? Az nem szabálytalan a munkajogász szerint, ha a HPS ad közvetlen utasítást, de ennek illene a munkaszerződésben szerepelnie. Márpedig olvasónkéban ilyen nem volt.
Azonban mivel nem munkaerőkölcsönzésről van szó, Vida Sándor szerint az áruháziak nem vezényelhetnének az alvállalkozásban dolgozó embereknek. Az áruház és a polcszervizelést végrehajtó fő- és alvállalkozók között ugyanis nincs semmilyen jogviszony.
Kiemelt kép: Thinkstock
