Pénzügy

Feketemunkások töltik a nagy áruházak polcait?

Olvasónk – legalábbis úgy tudja – kölcsönzött munkaerőként dolgozik egy Auchanban. Szerződése szerint heti 2 óra a munkaidő, de heti 5 órát kell foglalkoznia csak az egyik termékkel, és mivel több terméket is pakol, összességében napi 4-6-8 óra jön ki neki. A bérjegyzéken csak a heti 2 órának megfelelő fizetés szerepel, a többit borítékban kapja, illetve tavaly egyszer utalták is neki a fizetéspapíron nem szereplő, nagyobbik összeget. Ráadásul vele is előfordult, kevesebbet kapott a beígértnél.

Fontolgatta amúgy, hogy bejelentené a fekete/szürke foglalkoztatást, csak tart a szankcióktól.

A NAV a munkáltatót bünteti, ha feketén foglalkoztat

A hatályos szabályok a járulékkal és az adókkal kapcsolatos megállapítási, levonási és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatók, illetve kifizetők számára írják elő. Ebből adódóan ha a szabálytalan foglalkoztatás, a felelősség őket terheli, még akkor is, ha a munkavállaló tudomásával történik. Az adóbírságot, illetve a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg a NAV.

Ukrán hátterű a polcszerviz

Egyszerű munkaerőkölcsönzésnél azonban bonyolultabbnak látszik a felállás, legalábbis három céggel került kapcsolatba olvasónk. Azt írta, a munkára a HPS Kft. vette fel, de a Dimenzió-H Kft. lett a munkáltatója, aztán januártól a Dunacover Kft.

Feladatokat is kétfelől kap: a HPS képviselői adják ki neki emailben, hogy melyik nap milyen termékeket kell kipakolnia, a helyszínen pedig az auchanosok adnak utasításokat.

A francia láncnak számos kérdést tettünk fel, de mindössze ennyit reagáltak megkereséseinkre:

Az Auchan Retail Magyarország teljes mértékben eleget tesz a külső munkaerő alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségeinek a mindenkori jogszabályokat betartva. Az etikus és törvénytisztelő magatartást minden beszállító partnerünktől elvárjuk, és ezt a velük megkötött szerződésben rögzítjük is.

Ami az olvasónk történetében felbukkanó cégeket illeti, nem hétköznapi társaságokról van szó, azonban velük nincs szerződésben az Auchan. A DunaCovert január közepéig az ukrajnai illetőségű Ivanina Oleksandr jegyezte, azóta egy budapesti lakos, Perebikovszkij Olekszandr szerepel tulajdonosként az Opten cégjegyzékében. A Dimenzió-H Kft. tulajdonosa tavaly szeptember óta az ungvári Majuk Eduard, ő a stafétát Lekh Jurijtól vette át, aki eltiltás alatt áll február óta, vagyis öt évig nem vezethet céget. A két vállalkozásban annyi közös van, hogy az utolsó mérleggel lezárt évben, 2016-ban egyiknek sem volt árbevétele, a Dunacover pedig 2015-ben mínusz 3,3 millió forint bevételt mutatott ki. A HPS viszont jelentős piaci szereplőnek számít az értékesítéstámogató ügynökségek között, és 2016-ban 1,6 milliárd forintos bevételt ért el a magyar tulajdonú társaság.

Nem minden az, aminek látszik

A Dimenzió-H Kft. nem felelt kérdéseinkre, a másik két társaság válaszaiból pedig az derült ki, olvasónk rosszul tudta: nem is munkaerőkölcsönzésről van szó. A Dunacover hangsúlyozta, hogy a polcszervizes feladatokat nem munkaerőkölcsönzésként, hanem megbízási szerződés alapján végzik. Jellemzően nagy áruházláncokban dolgoznak, azonban megbízóik nem az áruházláncok, hanem ügynökségek vagy gyártók. A Dunacover és a HPS is megerősítette, egymással szerződéses jogviszonyban állnak, polcszervizszolgáltatásra, ahol a Dunacover az alvállalkozó. A HPS tevékenységi körében ugyan megtalálható a munkaerőkölcsönzés, de jelenleg az áruházak számára nem nyújtanak ilyen szolgáltatást, megbízási szerződés keretében lát el polcszerviz-feladatokat multicégek számára – közölte a cég.

Képünk illusztráció. Egy árufeltöltő jégsalátákat pakol ki az Auchan budaörsi bevásárlóközpontjában 2012. szeptember 14-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Készpénz csak a dolgozók kérésére

Nem fordulhat elő, hogy kevesebbet fizessenek a megegyezett díjazáshoz képest, mivel érdekük a munkavállalók megtartása – állítja Briszuda Viktor. A Dunacover ügyvezetője mind a higanymozgású munkaórákról, mind a borítékos kifizetésről megírta verzióját. Eszerint sok embert vesznek fel részmunkaidőben, majd a megrendelések, illetve a dolgozók szabad kapacitása alapján töltik fel fokozatosan munkákkal a polcszervizeseket. Ezért változhatnak a kezdéshez képest a véglegesen ledolgozott óraszámok, amiket az első 4 hónapos munkaidőkeret végén a munkavállalókkal egyeztetve rendeznek.

Igaz-e amit olvasónk tapasztalt, hogy csak heti 2 órát fizetnek ki hivatalosan, a többit borítékba kaphatja, feketén a dolgozó?

Munkavállalóink utalással kapják bérüket, de az ő kérésükre előfordulhatnak készpénzes kifizetések

– válaszolta erre a kérdésünkre a cégvezető.

Túl a munkaidőkereten

A konstrukcióról Vida Sándor munkajogász a rendelkezésre álló dokumentumok alapján úgy véli, az olvasó munkaszerződése szabályos, mert egy foglalkoztatásra irányul. A cégek megbízásos jogviszonya sem kifogásolható, hiszen több vállalat megbízásából dolgozik a fő- illetve alvállalkozó is. Nem aggályos a szerződésben szereplő heti 2 órával szemben a napi 4-6-8 órás munka sem, a munkaidőkeret miatt. Azonban ha a munkaidőkeret elfogyott, akkor a többi időt túlórában kell kifizetni, legálisan, a bérjegyzéken is feltüntetve – szögezte le. Az ugyanis, ami nem szerepel bérjegyzéken és nincs a járulék megfizetve utána, az fekete munka.

Mindegy, hogy havonta számolják el viszonyítottan a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, vagy görgetve és kereten felül „túlórát” fizetnek, ha az bérjegyzéken van, nem fekete munka, ha zsebbe fizetik, az fekete foglalkoztatás.

A fekete foglalkoztatás megállapításához azonban konkrét bizonyítékokra volna szükség: bármilyen irat (akár fénykép) arról, hogy minden hónapban kifizetik a fekete pénzt, s emellett a munkaidőkeret teljes 4 hónapjára a munkavégzés időtartamának dokumentálása.

Nem vezényelhetnének az áruháziak

És mi a helyzet az irányítással? Az nem szabálytalan a munkajogász szerint, ha a HPS ad közvetlen utasítást, de ennek illene a munkaszerződésben szerepelnie. Márpedig olvasónkéban ilyen nem volt.

Azonban mivel nem munkaerőkölcsönzésről van szó, Vida Sándor szerint az áruháziak nem vezényelhetnének az alvállalkozásban dolgozó embereknek. Az áruház és a polcszervizelést végrehajtó fő- és alvállalkozók között ugyanis nincs semmilyen jogviszony.

Munkaerőkölcsönzés vs. alvállalkozás

Munkaerőkölcsönzésben a munkavállalónak a kölcsönbeadóval van szerződése, az ő statisztikai létszámába számít bele, azonban a kölcsönvevő cég mondja meg neki, hogy mit kell csinálnia. A kölcsönzött munkavállaló ilyenkor dolgozhat a főállású alkalmazottakkal együtt. Ha alvállalkozón keresztül érkezik egy céghez a dolgozó, akkor az alvállalkozóval van szerződése, nem állhat be a főállásúak mellé dolgozni, és sem a fővállalkozó, sem a megrendelő nem adhat utasításokat neki, legfeljebb észrevételt tehet. Ha mégis, az felvetheti a színlelt munkaerőkölcsönzést, ami büntetéssel járhat.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik