Nagyvilág

Ha az egész olyan lesz, mint ez a hét, akkor négy év tragikomédia elé nézünk

Kétféle nézőpontból is visszatekinthetünk az elmúlt egy hétre:

  • te jó ég, már egy hét eltelt Trump elnökségéből, és még nem jött el a világvége, vagy
  • úristen, még majdnem négy év hátra van a következő elnökválasztásig.

Akárhogy is nézzük, tény, hogy a január 20-i beiktatás óta már hét nap eltelt, ennyi ideje Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke, így máris ízelítőt kaptunk abból a rengeteg hangzatos ígéretből, amikről a kampány alatt beszélt. Muszlimok kitiltása, fal építése a mexikói határon, az Obamacare eltörlése: titkon sokan azt hitték, ezek csak üres szavak. Hát, egyelőre nem úgy tűnik.

Ha a beiktatás alatt nem is, másnap megteltek Washington utcái. Nem, nem a beiktatást késték le, hanem rögtön Trump elnökségének első napjára időzítették a Nők menete (Women’s March) nevet viselő eseményt. A tüntetésen az elnök korábbi megnyilvánulásai ellen tiltakoztak, többek közt a

  • nőkre,
  • abortuszra,
  • egészségügyre,
  • szexuális kisebbségekre,
  • sokszínűségre vagy a
  • klímaváltozásra vonatkozóan.

Nem csak Washingtonban tiltakoztak, hanem a világ 30 országában, köztük Magyarországon is. A tüntetéseken olyan hírességek is megjelentek, mint Madonna, Cher, Charlize Theron vagy Whoopi Goldberg. A transzparensek alkotói pedig bántó, trágár kijelentések helyett például ilyen kreatív módszerekkel jelezték véleményüket az újdonsült elnöknek:

Mivel a cabinet angolul szekrényt és minisztertanácsot is jelent, nem csoda, ha valaki az IKEA-ban is találkozott okosabb darabokkal, mint Trump leendő emberei.

Amerika új elnökét pedig láthatóan nem hagyta nyugodni, hogy egy tiltakozás miatt több ember ment ki Washington utcáira, úgyhogy elnökségének első hete főleg arról szólt, hogy a világ arról beszélt, mennyivel kevesebben voltak Trump beiktatásán, mint az Obamáén, Trump és emberei pedig próbáltak ennek az ellenkezőjét bebizonyítani.

Miért hazudjunk, ha alternatív tényeket is közölhetünk

Viszont ezt elég nehéz úgy megtenni, hogy képek bizonyítják a többség állítását, de hát mikor volt probléma Trump számára az, hogy ellentmondjon a tényeknek. Adminisztrációja azzal vádolta a médiát, hogy szándékosan alábecsülték a tömeg méretét, majd Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője csak annyit mondott:

ez volt a legnagyobb tömeg, ami valaha összegyűlt egy beiktatáson. Pont.

Majd amikor mindenki azt hitte, hogy a nyilvánvaló hazugságot nem lehet tovább fokozni, megérkezett Kellyanne Conway, Trump kampánymenedzsere, és közölte: Spicer csak alternatív tényeket közölt. Magyarul hazugságot. Kísértetiesen hasonlít ez egyébként néhány magyarországi gyakorlatra, nekünk sem kell messze mennünk alternatív tényekért: Magyarország erősödik, ugye.

Természetesen ezután a megszólalás után az emberek csak kérdően néztek egymásra, hogy ez most komolyan megtörténik-e. Aztán szerencsére megint előkerült az emberek kreativitása, és ilyen remekművek születtek:

A kép aláírása: ez egy beöltözős beiktatási buli volt. Minden vendég üres széknek öltözött. A címke pedig #SpicerFacts, egészen jó ómen egy fehér házi szóvivőnek, ha az elnök beiktatása után máris az ő neve alatt fut az egyik legnépszerűbb twitteres címke. Arról nem is beszélve, hogy a tények egyik külön “típusát” kötik az ő nevéhez.

Politikai valóságshow

Azért természetesen nem csak a beiktatás utáni “most akkor sokan voltak-e vagy nem” egymásra mutogatástól volt hangos a sajtó az elmúlt napokban, ugyanis Trump eléggé bekezdett az első hetében. A leglátványosabb talán a Mexikóval zajló húzd meg-ereszd meg, ami egyelőre olyan, mintha az egész világ végignézhetné, ahogy egy válófélben lévő fél arról vitatkozik, kinek kéne kifizetni valamit, amire neki egyébként nincs szüksége.

Összefoglalva, a héten:

Üde színfolt volt még a héten, amikor Trump bejelentette, hogy vizsgálatot indít a választási csalások ügyében. Hiába nyerte meg az elnökválasztást, az új elnök egyszerűen képtelen belenyugodni abba, hogy vannak olyan amerikai állampolgárok, akik két helyen is regisztráltak a szavazáshoz. Ezen kívül az a másik problémája, hogy voltak, akik hosszú ideje elhunyt emberek személyazonosítójával regisztráltak a választáson.

Arra viszont nem számított, hogy a rendkívüli vizsgálat a saját környezetét is érinti. Ugyanis kiderült, hogy  második legfiatalabb lánya, Tiffany Trump két különböző államban is regisztrált a szavazáshoz: Pennsylvaniában és New Yorkban. Nem ő az egyetlen érintett, Steve Bannon, az elnök leendő elnöki főtanácsadója is bejelentkezett szavazni Floridában és New Yorkban is.

Kampányígéretekből rendeletek

Bill Clinton óta nem volt rá példa, hogy egy elnök már az első napján aláírjon egy rendeletet – Trump pedig így tett. Első rendeletében arra utasította a szövetségi szerveket, hogy enyhítsék a gazdasági terheket, amit az Obamacare jelent számukra. Ezzel nekiment a volt elnök egészségügyi reformjának, ahogy ígérte, viszont az még mindig nem körvonalazódott, mit akar tenni helyette. Ezen kívül többek között

  • kiléptette Amerikát a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból,
  • munkaerő-felvételi tilalmat rendelt el szövetségi adminisztratív munkahelyekre,
  • utasítást adott szövetségi támogatást élvező nem-kormányzati szervezeteknek arra, hogy nem finanszírozhatnak külföldön elvégzett magzatelhajtásokat,
  • arra kényszerítette a kormány a Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy töröljön az oldaláról minden, a klímaváltozásra vonatkozó aloldalt,
  • elrendelte a fal építését a mexikói határra,
  • előírta két – régóta vitatott – olajvezeték építési tervének felgyorsítását,
  • megvonná a pénzt az úgynevezett menedékvárosoktól, amik így a bevándorlók deportálására kényszerülnek, ideiglenesen beszüntetné a menedékjog kiadását.

Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Trump első intézkedései között szerepelt az is, hogy a “hazafias odaadás nemzeti ünnepévé” nyilvánította beiktatásának napját. Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek egyelőre mind csak rendeletek, és az, hogy egy elnök aláír egy rendeletet, nem garantálja, hogy a rendelet tartalma meg is valósul majd, hiszen előbb a Kongresszusnak pénzt kell rá elkülöníteni.

Vegyük például Obama egyik gyakran hangoztatott rendeletét: be kell zárni a guantanamói börtönt. Obama 2009-ben írta alá a rendeletet a börtön bezárásáról, a fogolytábor azonban ennyi év elteltével is nyitva áll a Kongresszus döntése miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik