Nagyvilág

Németország nem cipeli egyedül a menekültek terheit

A menedékkérőket szigorúbban érintő törvényre készülő belügyminiszter szerint nem tűrnék, ha más államok Németországra próbálnák hárítani a menekültválság összes terhét.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint Németország “tovább harcol a menekültválságból kivezető európai útért”, legalábbis ameddig van remény arra, hogy ez az út a Németországba érkező menekültek számának csökkenéséhez is elvezet.

Addig ragaszkodnak Schengenhez, amíg lehet

Az viszont “elfogadhatatlan lenne, és nem maradna tartósan következmények nélkül, ha néhány ország megpróbálná a közös problémát egyoldalúan Németországra terhelni” – jelentette ki a miniszter.

Németország “felelőssége és érdeke ragaszkodni” a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, legalábbis “ameddig lehet”. Az övezet fenntartásához az uniós külső határ védelmére és a “lehető legkevesebb” ellenőrzésre van szükség “Európán belül” – mondta Thomas de Maiziere.

A Bundestaghoz benyújtott menekültügyi csomagról elmondta, hogy Németország “tisztelettel, de naivitás nélkül” fordul a területén védelmet kereső emberekhez, és határozottan fellép a visszaélések ellen.

Keményebben fogunk bánni azokkal, akik csak azt mondják, hogy védelemre van szükségük, de más okból jönnek, vagy trükkökkel és hamis adatokkal próbálják meghosszabbítani németországi tartózkodásukat

– mondta a belügyminiszter.

A reform legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el.

Változik a családegyesítés

A kormány szűkítené annak lehetőségét is, hogy az elutasított menedékkérők hazatoloncolását elrendelő határozatok végrehajtását felfüggesszék. Javaslata szerint a betegeket akkor is ki kellene toloncolni, ha hazájukban nem kapnának a németországival megegyező színvonalú kezelést. Továbbá két évre felfüggesztené az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.

A családegyesítés lehetőségének szűkítése “arányos és szükséges” lépés, célja Németország túlterhelésének elkerülése és annak megakadályozása, hogy “szülők életveszélyes útra indítsák gyermekeiket” abban reménykedve, hogy a családegyesítés lehetőségét kihasználva utánuk mehetnek Németországba – mondta Thomas de Maiziere.

A bűnözőknek nincs helyük

A kormány a bűnözés útjára lépő külföldiek kiutasítását szabályozó előírások szigorítását is kezdeményezi. A belügyminiszter szerint erre azért van szükség, mert a szilveszter éjjel történt bűncselekmények menedékkérő elkövetőinek “nincs hely Németországban”.

Ezek az emberek “ártottak a menekülteket övező tiszteletnek”, és kitették a Németországban már hosszú ideje élő bevándorlókat annak a veszélynek, hogy a többségi társadalom általánosító módon mind bűnözőnek bélyegzi őket, ráadásul megerősítették a “populisták, demagógok és más keménykedők gondolkodási mintázatát” – hangsúlyozta a belügyminiszter.

Átsorolnák Algériát, Marokkót és Tunéziát

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a javaslatokat. A Baloldal szerint a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) koalíciója a “kegyetlenség csomagját” terjesztette a törvényhozás elé, a Zöldek szerint pedig a kormány politikájában határozott irányváltás figyelhető meg az alantas populizmus felé.

A Bundestag a csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező kormánypárti frakciók támogatásával várhatóan még februárban elfogadja a reformot, és az új szabályok márciusban életbe lépnek.

A kormány a szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt azt is kezdeményezi, hogy sorolják át a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. Ehhez az ellenzék támogatására szorul, mert a tartományokat képviselő kamarának, a Bundesratnak is szavaznia kell az ügyben, és ott a kormánypártok nincsenek többségben. A reformnak ezt az elemét várhatóan majd csak a március 13-án három tartományban – Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt – tartandó helyi törvényhozási választás után terjesztik a törvényhozás elé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik