Belföld
BUDAPEST, HUNGARY - OCTOBER 04: Hungarian Prime Minister Viktor Orban holds a press conference in Budapest, Hungary October 04, 2016. Arpad Kurucz / Anadolu Agency

Orbánnak jó oka van eltenni az útból azokat, akik 2006-ban a segítségére siettek

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2017. 01. 11. 17:44

Korábban a témában:

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a mértéktartó politikai beszédhez szokott fülek számára megdöbbentő módon jelentette be, hogy terveik szerint Magyarországon lejárt a külföldi pénzekből is részesülő civil szervezetek ideje. Megfogalmazása szerint

A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége Donald Trump amerikai elnökké választásával.

A fideszes politikus az “álcivilek” megnevezés alatt gyaníthatóan azokra gondolt, akik támogatást kaptak a Soros György magyar származású amerikai üzletember által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványoktól. A ma már több mint 100 országban működő szervezet Magyar Soros Alapítvány néven, 1984-ben indult Magyarországon, ösztöndíjasai között több jelenleg is meghatározó politikus szerepel, például Orbán Viktor miniszterelnök, aki Soros György pénzén tanulhatott Oxfordban, vagy Kovács Zoltán kormányszóvivő, de olyan szervezetet is támogattak, amely munkatársai között tudhatta Lázár Jánost, a Miniszterelnökség fejét.

A szervezet idén novemberben egy összegző dokumentumot tett közzé, amelyben többek között azt szedik össze, hogyan változott magyarországi tevékenységük az újságírástól az oktatáson át az egészségügyig. Ebben a rendszerváltáskori tevékenységükről így írnak:

Amikor a régi rendszer összeomlott, a Soros Alapítvány létrehozott egy egymillió dolláros alapot az új demokratikus szervezetek támogatására. Ebbe nem tartoztak bele a politikai pártok, jóllehet egyes támogatott szervezetek később politikai párttá alakultak, amikor végre szabad választásokat tartottak. Ezek közül különösen is figyelemre méltó az 1988-ban alapított hallgatói reformcsoport, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Fidesz, amely hamarosan egy akkor még centrista párttá alakult.

Az alapítvány ma sem pénzel politikai pártokat, ellenben – sok más civil szervezet mellett – olyan kezdeményezések is részesültek és részesülnek különböző támogatásokból, amelyek tevékenységüknél fogva már sok borsot törtek a mindenkori hatalom orra alá.

Budapest, 2016. augusztus 12.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója és Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszélget a Transparency International Magyarország Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében címmel tartott sajtótájékoztatóján a budapesti Hajógyári-szigeten a 24. Sziget fesztivál első napján, 2016. augusztus 12-én.
MTI Fotó: Marjai János
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója és Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszélgetett a Transparency International Magyarország Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében címmel tartott sajtótájékoztatóján a 24. Sziget fesztivál első napján, 2016. augusztus 12-én.
(Fotó: MTI / Marjai János)

Németh Szilárd az ATV Szabad szemmel című műsorában elmondta, kiktől tisztítanák meg a magyar közéletet: a Fidesz feketelistájára

a TASZ mellett felkerült a Transparency International és a Helsinki Bizottság is.

Kádár András Kristófot, a Helsinki Bizottság társelnökét arról kérdeztük, mivel húzhatták ki ennyire a gyufát.

A hatalom valamiféle kontrollját jelentjük. A Fidesz ahogy kormányra került, elkezdte a közjogi rendszer felborítását, sok olyan állami intézményt korlátozott, gyengített meg, vagy a szívének kedves személyekkel töltött fel, amelyek a hatalomgyakorlás korlátját biztosították

-magyarázza speciális helyzetüket Kádár András Kristóf, aki emlékeztet: 2010-ben elvették az Alkotmánybíróság azon jogát, hogy költségvetési és adóügyekben ítélkezzen, a médiában pedig az utóbbi időben nyugtalanító változások mentek végbe: több olyan orgánumot felvásároltak, illetve megszüntettek, amelyek korábban kritikus hangot ütöttek meg. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint

logikus következő lépés, hogy ellehetetlenítsék azokat a jogvédő civil szervezeteket, amelyek politikailag érzékeny ügyekben, kormánykritikusan nyilvánítottak véleményt, és képesek arra, hogy véleményüket hatékonyan eljuttassák az alapvető jogok betartását ellenőrző nemzetközi szervezetekhez. Ilyen a strasbourgi bíróság, illetve az ENSZ és az Európa Tanács különböző szervezetei, amelyek jogi eljárásokat indíthatnak és folytathatnak le.

Kádár András Kristóf úgy összegez: azzal húzták ki a gyufát, ami alapfeladatuk és amit minden kormány alatt végeztek.

A Helsinki Bizottság ugyanis akkor is jogi segítséget nyújtott, amikor éppen az ellenzékben lévő Orbán Viktoréknak volt rá szükségük.

A Fidesznek akkor nem volt gondja a kormányzati álláspont kritikájával, amikor a Helsinki Bizottság a 2006-os, Kossuth téri kordonállítás ellen lépett fel, vagy amikor éppen a TASZ képviselte Orbán Viktort az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elleni személyiségi jogi perben.

Mint mondja, a Németh Szilárd által használt “eltakarítás” szó – amellyel egyértelműen mint valamilyen hulladékra utalt a civilekre – már kifejezésmódjában is totálisan méltatlan egy magát demokratikusnak gondoló, polgári értékeket valló párthoz. Értelmezése szerint a Fidesz-alelnök bejelentése arról szól, hogy aki nem ért egyet a kormánnyal, annak nem lehet beleszólása a közügyekbe

és annak igazából ebben az országban sincs helye. Ez utoljára az államszocializmusban volt megközelítés. Meg lehet kérdezni a disszidenseket, hogy őket hogyan takarították el az országból.

A Helsinki Bizottság nem rémül meg attól, ha a vezetőknek vagyonnyilatkozatot kell tenni, azonban az, hogy az országból el akarják őket takarítani, nem vall sok jóra.

Századvég-akták, Malév-csőd, 4-es metró

Az “eltakarítandó” civil szervezetek egyike a Társaság a Szabadságojogért (TASZ) jogvédőiroda, amely nem csak a fogyatékosügyben, a gyülekezési jog, a lelkiismereti szabadság területén és a drogpolitikában lép fel, rengeteget segít azoknak az újságíróknak, akiket ilyen-olyan indoklással elutasítanak, mikor nyilvános adatokhoz szeretnének hozzáférni – hogy dolgozhassanak.

Érpatak, 2013. április 16.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jogsegélyszolgálatát ellátó Szőllősi Gábor áll háza kapujában Érpatakon 2013. április 16-án.
MTI Fotó: Balázs Attila
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jogsegélyszolgálatát ellátó Szőllősi Gábor áll háza kapujában Érpatakon 2013. április 16-án.
(Fotó: MTI / Balázs Attila)

2011-ben az Orbán-kormány szakpolitikai tanulmányokat rendelt négymilliárd forintért a Századvég cégcsoporttól. A TASZ három éven keresztül képviselte Joó Hajnalka újságírót (aki először az Origónál, majd a vs.hu-nál dolgozott), hogy megkaphassa az egyébként a közérdekű adatok körébe tartozó tanulmányokat. Sikerrel jártak, a Miniszterelnökség nagy nehezen kiadta a dokumentumokat, amelyből cikksorozat született – így tudhatta meg a közvélemény, mire is mentek el a közpénzmilliárdok.

A TASZ jogászai 2014-ben jogerősen pert nyertek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, így nyilvánossá vált a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A Malév-csőd háttéranyagait teljes terjedelmükben nyilvánosságra hozták. De számos alkalommal járultak hozzá ahhoz, hogy a közvélemény megtudja, mire is mennek el az adóforintok.

Üvöltenek arról, amiről suttogni sem lenne szabad

A kínos ügyek és korrupciógyanús esetek egész garmadája lelhető fel a Trasparency International Magyarország honlapján. De emellett a szervezet legnagyobb “bűne” talán az évről évre megjelenő Korrupciós Érzékelési Index, illetve annak magyar értékei lehetnek, amely alapján az ország körülbelül az afrikai banánköztársaságokkal került egy csoportba. Az index a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon, 2015-ben például Magyarország három helyet zuhant vissza a rangsorban, pedig addig sem voltunk az élmezőnyben.

A szervezet több fronton is felveszi a harcot a mutyistákkal: a fiatalok körében is végez felméréseket, felvilágosító kampányokat, rendre felemelik szavukat az átláthatósággal kapcsolatos ügyekben. Rendezvényeikkel és nagy visszhangot kiváltó megszólalásaikkal sokakhoz juttatják el a sajnálatos adatokat, legutóbb az A38-on tartott jubileumi előadásukon Tölgyessy Péter arról beszélt, hogy Orbán Viktor államosította a korrupciót. A Magyar Nemzetnek pedig a TI Magyarország vezetője, Martin József Péter azt mondta, hogy

hazánk korrupciós helyzete rossz, a kormányzati döntések átláthatósága egyenesen katasztrofális, romokban az intézményrendszer, megszűnt a demokratikus hatalommegosztás, és csak a bíróságok függetlenek.

Botrányos börtönpénzek, megpiszkált menekültkérdés

A Magyar Helsinki Bizottság  honlapján úgy mutatja be magát, mint

civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújtunk menekülőknek, fogvatartottaknak és hatósági erőszak áldozatainak.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, ők voltak azok, akik végigvitték a túlzsúfolt magyar börtönök ügyét, egészen Strasbourgig. Jelentésük szerint az elmúlt 2 évben összesen több, mint 450 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság 99 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. De ők voltak azok, akik bíróságon álltak ki a menekültek mellett, amikor Kocsis Máté fideszes politikus ízléstelenül jellemezte a rászorulókat.

Szálka lehet a kormány szemében, hogy a Helsinki Bizottság a menekültkrízisben keményen kiállt amellett, hogy az érkezők nem szerencselovagok, hanem háborús övezetből érkező menekültek. Később ők hozták nyilvánosságra többek között azt is, hogy megtagadták egy menekült csecsemőtől a kötelező védőoltások beadását.

Muszáj Herkulesek a célkeresztben

Felmerül a kérdés: miért kell a támogatottságából alig vesztő kormánypártoknak ágyúval lőni a verebekre? A trafikmutyi kirobbanása után – bár azt nem a civileknek köszönhetjük – sokan számítottak a Fidesz megrendülésére, de valójában nem történt semmi. Ahogyan nem történt semmi jelentős a fent csokorba szedett ügyek nyilvánosságra hozása, de még a Klik ballépései, a gyanús közpénzköltések, a családi furcsaságot megszellőztetése után sem.

Reiner Roland politikai elemző szerint a magyar civil szféra komoly változáson ment keresztül az elmúlt hat év során, különösen a norvég támogatások kapcsán kibontakozó kormányzati támadás után. Ma e civil közösség egy része nagyon erős politikai ambíciókkal rendelkezik, még ha ők ezt szakpolitikai vagy alapjogi küzdelemként is értelmezik: valójában az ilyen típusú állásfoglalások igenis politikai akciók, és nem kell félni nevén nevezni azt. A depolitizálás, az ilyen ügyek politikán kívüli vagy felüliként keretezése ugyanis eltávolítja az embereket attól, ami a valódi politikai változást hozó folyamat lehetne: pártpolitikai alternatíva megteremtése, választási részvétel és a kormány leváltása.

A szakember a kvótanépszavazás előtti megmozdulások nyitóeseménye, a Kossuth térre szervezett tüntetés apropóján elemezte, hogy a kormány elképzeléseivel szembeni ellenfrontot nem is az ellenzék, hanem a jóval provokatívabb civilek jelentik – így például az Amnesty International vagy a TASZ.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Shaolin Sandor Liu and Sjinkie Knegt during European Short Track Speed Skating Championships, in Turin, on January 14, 2017 (Photo by Loris Roselli/NurPhoto).
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.