Egy friss jelentés alapján Európa felszíni vizeinek csupán mintegy egyharmada jó minőségű – írja a The Guardian. Az eredmény meglepő, hiszen az EU már 2010-ben azt tűzte ki célul, hogy 2015-re minden víztömeg jó minőségűvé váljon.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 19 tagország adatait elemezte, az eredmények alapján 2021-ben a térség felszíni vizeinek 37 százaléka minősült legalább jó ökológiai állapotúnak, 29 százaléka pedig jó kémiai állapotúnak. A jelenlegi uniós cél az, hogy 2027-re valósítsák meg a korábbi terveket, ám az újabb csúszás borítékolható.
„Európa vizeinek állapota nem jó” – emelte ki Leena Ylä-Mononen, az EEA ügyvezető igazgatója.
Vizeink példátlan kihívások sorával néznek szembe, amelyek Európa vízbiztonságát fenyegetik
– tette hozzá.
A dokumentumban megállapították, hogy a mezőgazdasági üzemek gyakorolják a legnagyobb hatást a felszíni és felszín alatti vizekre, mivel túl sok vizet vonnak el, illetve túl sok szennyező anyagot bocsátanak ki. A jelentés szerint Nyugat- és Közép-Európa egyes részein, például Németországban és Hollandiában különösen magas a rossz állapotú víztestek aránya. A szakértők példaként az Odera esetét hozták fel: a folyóban 2022-ben katasztrofális halpusztulás zajlott főként a közeli sóbányákból és városi területekről származó szennyezés miatt.
Az EU csaknem 25 évvel ezelőtt átfogó vízgazdálkodási szabályokat vezetett be. Az EEA szerint eleinte komoly előrelépések történtek, az utóbbi évtizedben viszont az erőfeszítések csak ritkán vezettek a vizek állapotának javulásához.
A felszín alatti vizeket is szennyezik
A jelentés arra is kitér, hogy a felszín alatti vizek jobb állapotban vannak: 91 százalékuk legalább jó kvantitatív állapotú, 77 százalékuk pedig jó kémiai állapotú. Fontos azonban hozzátenni: 2015 óta mindkét mutató esetében csupán egy százalékpontos volt a javulás.
Az EEA szerint az európai vizek rossz állapotának megoldásában többek között a kereslet csökkentése, a kevesebb káros anyag kibocsátása, valamint a folyók és vizes élőhelyek helyreállítása jelenthet megoldást. A kutatók példaként a szeptemberi, Közép-Európát sújtó árvizekre mutattak rá, úgy vélik, az ilyen események sürgősebbé tették a cselekvést.
„Az egészséges vízi ökoszisztéma segít enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait” – mondta Trine Christiansen, a jelentés egyik társszerzője.
Az EEA részben a hosszú élettartamú szennyező anyagoknak, így a higanynak tulajdonítja, hogy nem javult a felszíni vizek kémiai állapota jelentősen.
A Water Europe lobbicsoport hétfőn 255 milliárd eurós vízügyi beruházást sürgetett 2030-ig, az európai gazdaság védelme és a környezeti fenntarthatóság biztosítása érdekében. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a vízhiány – amely minden harmadik európait érint – olyan kulcsfontosságú iparágakat is veszélyeztet, mint a félvezetők, az adatközpontok, a megújuló hidrogén és az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása.
