Nem kell klímakutatónak lennünk, hogy tudjuk: az idei nyár szokatlanul forró és aszályos volt. A kitartó, fullasztó hőség, a hosszú, csapadékmentes periódusok emléke még szeptember második felében is elevenen él velünk, holott azóta hatalmasat fordult az időjárásunk: rövid idő alatt egészen hihetetlen lehűlés zajlott le hazánkban és a tágabb régióban, továbbá óriási mennyiségű csapadék érkezett.
Az esőzések Közép-Európa több területén is áradásokat okoztak, amelyeknek sok áldozata lett, és ugyan hazánkban nem alakult ki igazán nagy krízis, így is előkerültek a homokzsákok, lezárták a fővárosi rakpartot. A budapesti árvízvédelmi intézkedésről a 24.hu fotógalériában számolt be.
Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük az extrém időjárásról, annak okairól és következményeiről, illetve a jövő kilátásairól. A szakértő szerint a szokatlan ciklon hátterében négy éghajlati tényező állt, az esőzéseket még viszonylag olcsón megúsztuk, de a szeptemberi dunai áradás mértéke így is megdöbbentő – a jövő pedig további, még súlyosabb időjárási eseményeket tartogathat.
Ez lesz az új norma
A szakértő szerint hazánkban az idei június az ötödik, a július az abszolút első, az augusztus pedig a második legmelegebb volt a mérések kezdete óta. Ez önmagában egészen extrém meleg nyarat jelent, nagyjából 0,7 Celsius-fokkal volt forróbb az idei szezon, mint az eddigi csúcstartó.
Az éghajlatkutatók az évszázad végére várták, hogy évi 40–50 hőségnap legyen Magyarországon, ilyenkor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ezt már most elértük
– emeli ki a 24.hu-nak a meteorológus.
A tévedés oka a modellek tökéletlensége, a tudósok például korábban nem számoltak azzal, hogy a világviszonylatban egyébként élen járó európai zöldpolitikának rövid távon melegítő hatása lesz. Az 1990-es évek elejéhez képest napjainkra negyedére csökkent az aeroszolok mennyisége a levegőben, ami mérsékelte a felhőképződést, ezáltal pedig fűtőhatást idézett elő – a jelenségről itt írtunk bővebben. Emiatt kontinensük jelenleg rendkívül gyorsan melegszik, Magyarországon pedig ehhez a medencehatás is hozzáadódik.
