Tudomány

Műanyagból csináltak gyémántot

CHRISTOPH BURGSTEDT / SCIENCE PHOTO LIBRARY / CBR VIA AFP
CHRISTOPH BURGSTEDT / SCIENCE PHOTO LIBRARY / CBR VIA AFP

Több milliárd kilométerre, a Neptunusz és az Uránusz bolygón sokkal könnyebb gyémánthoz jutni, mint a Földön. A bolygók felszíne alatt kilométerekkel ugyanis a szénhidrogének extrém nyomása és magas hőmérséklet hatására könnyedén alakulnak ki ezek a csillogok kődarabok. 2017-ben egy német és amerikai kutatókból álló csoport megállapította, hogy mindemellett a bolygókon gyémánteső is esik, és elkezdték kutatni, létre lehet-e hozni ilyen környezetet laboratóriumi körülmények között.

Most, a két bolygó légköri adottságait modellezve rájöttek, hogyan lehet műanyagból gyémántot (nanogyémántot) készíteni – írja a Vice. A Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány szerint

a felfedezés nemcsak a világűrrel kapcsolatos ismereteinkre van hatással, hanem megnyitja az utat afelé is, hogy a műanyaghulladékból különféle módokra felhasználható nanogyémántokat hozzanak létre.

Dominik Kraus, a német Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf laboratórium tudósa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, az első kísérleteket polisztirollal végezték – ez ugyanis a Neptunuszon és az Uránuszon található szén- és hidrogénelemekkel megegyező elemeket tartalmaz. Az anyagot egy nagy teljesítményű röntgenlézerrel bombázták, amelynek hatására az anyag hője gyorsan 4700 fok fölé emelkedett, majd ezt követően 150 gigapascalos nyommással összelapították.

Azonban egy elem még hiányzott: az oxigén. Ezért inkább a PET (polietilén-tereftalát) felé fordultak, ugyanis az kellő mennyiségű szént, hidrogént és oxigént is tartalmaz. Ezt követően már egyetlen röntgensugárból is rengeteg apró gyémántdarabot tudtak előállítani. Kraus szerint a néhány mikrogrammos összmennyiség egyelőre kevés a kvantumszenzorok kiváltásához, de idővel felskálázható lesz a teljesítmény.

Kraus és csapata emellett úgy vélik, hogy a kutatás során bizonyítékot találtak egy bizarr víztípusra is, amelynek létezéséről 2019-ben bizonyosodtak meg. Az úgynevezett szuperionos víz úgy viselkedik, mint a szilárd és a folyékony anyag furcsa keresztezése, és úgy vélik, hogy a Neptunusz, az Uránusz és potenciálisan számos egyéb jégóriás köpenyét alkothatja. Ez azért is fontos felfedezés, mert ezáltal megérthetjük a közelünkben lévő jégóriások klímáját, és azt is, miért van külön mágneses mezejük.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik