Egy friss tanulmányban Albert Einstein korábban ismeretlen levelét mutatják be – írja a ScienceAlert. A 1949-re datálható iratban a legendás tudós a fizikával és a biológiával kapcsolatban korát megelőző megállapításokat tesz, többek között arról is ír, hogy a madarak érzékelésének elemzése segíthet jobban megérteni környezetünket. A tudós nem járt messze az igazságtól: évtizedekkel később bizonyosodott be, hogy a madarak észlelik a bolygó mágneses terét.
A levelezést Glyn Davys mérnök kezdte, üzenetét nem sikerült megtalálni. Einstein válaszából mindenesetre ki lehet következtetni, hogy Davys az állatok észlelőképességével kapcsolatban tett fel kérdést, illetve arra volt kíváncsi, hogy annak tanulmányozása mit árulhat el a fizikai világról.
Elképzelhető, hogy a vándormadarak és a postagalambok viselkedésének vizsgálata valamikor valamilyen, egyelőre ismeretlen fizikai folyamat megértéséhez vezethet
– írta Einstein levelében. Ma már tudjuk, hogy a madarak szemében található egyedi fotoreceptorok érzékenyek a mágneses mező finom változásaira, ez segíti őket a tájékozódásban hosszú útjaikon.
Adrian Dyer, a Melbourne-i Királyi Műszaki Egyetem munkatársa és kollégái szerint lenyűgöző, hogy Einstein ennyivel az empirikus bizonyítékok megtalálása előtt felvetette ezt a lehetőséget. Igaz, épp a korszakban kezdtek el rohamos fejlődni a biológiai tudományágak, az echolokációt például nem sokkal korábban fedezték fel. A fizikus valószínűleg felismerte, hogy komoly eredmények fognak még születni ezen a területen.
Davys maga is foglalkozott hasonló témákkal. Úgy tűnik, a mérnök Einsteinben egy olyan szakemberre talált, akit szintén érdekeltek az ilyen kérdések. A legendás fizikus rövid válaszlevelét 2011-ben, Davys halálát követően fedezték fel.
Az üzenetből kiderül, hogy Einstein a méhek viselkedése iránt is érdeklődött, legalábbis erre utal, hogy említést tett Karl von Frischről, aki a rovarok tájékozódását vizsgálta. Tudni lehet, hogy a fizikus hat hónappal a levél megírása előtt meghalgatta Von Frisch egyik előadását a Princetoni Egyetemen, sőt, utóbb személyesen is találkoztak.
Davys feltételezhetően arra volt kíváncsi, hogy a biológiával kapcsolatos tudásunk fejlődése miként hathat a technológiára. Einstein arra figyelmeztetett, hogy még rengeteg kutatásra lesz szükség, hogy új ismereteinket a fizikában is kamatoztathassuk. Úgy tűnik, a fizikusnak ebben is igaza volt – a méhek agyára vonatkozó tudásunk például manapság az okostelefonok kamerájának fejlesztésében segít.
