Flickr / Pontificia Universidad Católica de Chile
Tudomány

Egy baktérium tisztíthatja meg a szennyezett magyar városok talaját

A potenciálisan mérgező elemek a talajokban természetes úton is előfordulnak, de az emberi tevékenység megsokszorozhatja a jelenlétüket. Éppen ezért fontos, hogy minél többet tudjunk a szennyezett városi földterületekről, és arról, hogy ezekben milyen mikrobális élet lehet jelen – az ELTE mikrobiológiai tanszékének kutatója, Tóth Erika erről tartott előadást az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program 2. Szakmai Napján.

A titok kulcsa, úgy tűnik, a Cupriavidus campinensis baktérium lehet, ami szennyezett talajokban megtalálható, és elképesztően érdekes módon képes a toxikus kadmiumot nem mérgező vegyületté, kadmium-karbonáttá, vagyis otavittá alakítani.

Ez már a természetben is előfordul, és az élővilágra semmilyen negatív hatással nincs.

Toxikus anyagokkal erősen szennyezett talaj Magyarországon leginkább a bányavárosokban, ipari termelés területén, a gyakori hulladékégetés következtében jelentkezik, és potenciális kockázatot jelent minden élőlényre, többek között az emberre is. A felhalmozódás emésztőrendszeri, idegrendszeri és vérképző panaszokhoz vezethet, a májban és a vesében is károsodáshoz vezethet. A kutatócsoport négy fémet vizsgált, amelyek koncentrációja mind az EU-ban, mind Magyarországon nagyon szigorú szabályozás alatt áll: az ólom, az arzén, a kadmium és a higany mennyiségét nézték meg Salgótarján talajában.

Salgótarján a második világháború után nehézipari központtá vált gazdasági és politikai döntések következtében. Ugyan a rendszerváltással megszűnt a szennyeződés, de a tevékenységek nyomaként a környezet évtizedeken keresztül toxikus maradt, a mérgező földet szétterítették a városban, illetve a város mellett salakpúpokként megjelenő formákban lelhető fel ma még mindig.

A kőzettan tanszék 37 ponton vizsgálta a talajt, a szennyezőanyag-tartalmat és a toxikus elemeket, és négy olyan területet talált, amelyekben az ólom, a higany, a kadmium vagy az arzén meghaladta az általános talajértékeket. Ezek között volt olyan, ami közparkot vagy játszóteret fedett. Kontrollként mesterséges szennyeződéstől mentes barna erdőtalajt használtak.

Marjai János / 24.hu Szennyezett talajok a bányavárosok közelében fordulnak elő leggyakrabban. Ez itt a még mindig működő Mátrai Erőmű egy részlete.

Megnézték, hogy a szennyezett és a kontrolltalaj mikrobiális összetétele hogyan tér el egymástól, és azt találták, hogy a szennyezett talajban volt néhány olyan mikroba, ami különösen jól bírta a toxicitást. Közülük is kiemelkedett a korábban említett Cupriavidus campinensis, amelynek még a genomszekvenálását is elvégezték. Kiderült, hogy ez a baktérium az arzén komponenseit maga köré gyűjti, az ólom hatására megnyúlnak a sejtek, akár háromszorosára is, és ezeken belül halmozódik fel az ólom maga. A kadmium esetében volt a legérdekesebb az egész jelenség: 500 ppm-ig terhelve az arzénhez hasonlóan a sejten kívül, a tokanyagban halmozza fel ezt is baktérium, a koncentráció növekedésével azonban egyre inkább internalizálja, különböző zárványok formájában benn tartja. 2000 ppm-nél a tenyészetekben már szemmel megfigyelhető lerakódások jöttek létre, amiről végül kiderült:

a toxikus kadmium-szulfát helyett kadmium-karbonát, ami viszont már nem mérgező. 

Ez azt jelenti, hogy a baktérium képes a mérgező fémvegyületből egy teljesen természetes, nem toxikus vegyületet csinálni. A kutatócsoport most élesben is szeretné kipróbálni a teljesítményt: talajmintákban kezdi majd el megnézni, hogyan viselkedik a Cupriavidus campinensis tisztító folyamata.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.