A világszerte jelen lévő törekvésekkel összhangban a magyar kormány is bejelentette, hogy „védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen, vagy bizonyítottan átestek a betegségen”. Utóbbi arra alapoz, hogy a gyógyult személyek szervezete az esetek többségében bőségesen tartalmaz még a vírus semlegesítésére szolgáló antitesteket, amelyek megakadályozzák az újabb fertőzést. Magyarán egyenlőségjelet von a természetes úton, illetve a vakcina által szerzett immunitás között meghatározott időre, nagyjából négy–hat hónapra, a részleteket itt olvashatja.
Az igazolás nyilvánvalóan könnyítéseket, felmentéseket jelent majd a járványügyi szabályok alól, magyarán pozitív diszkriminációról van szó, ezzel kapcsolatban többen megfogalmazták aggályaikat, a TASZ állásfoglalását itt találja. A vakcináltság, a természetes védelem, az antitestek, a szabadabb mozgás emellett virológiai szempontból is több dilemmát vet fel azon túl is, hogy egyelőre egyik esetben sem tudjuk, meddig tart a védettség.
- Az alacsony szintű átoltottság melletti lazítások a vírus malmára hajthatják a vizet.
- A természetes úton megszerzett védelem kevésbé kiszámítható, mint amit a vakcina nyújt.
- Az antitestek aktuális mennyiségéből önmagában még nem következik a további, hónapokig tartó védettség.
- Antitestek jelenléte esetén elegendő lehet egyetlen dózis a vakcinából.
- És a sokakat foglalkoztató kérdés: lehet-e abból bajom, hogy ha tudtomon kívül a szervezetemben bőségesen találhatók antitestek, mégis megkapom az oltást?
Nézzük a fenti kijelentések magyarázatát, illetve a kérdésre a választ szakemberekkel folytatott beszélgetéseink alapján.
Sejtek és antitestek
Mindegy, melyik oltóanyagról van szó, a vakcinázással az ember anélkül szerez védettséget a vírus ellen, hogy az megbetegítené. Az oltóanyag egyrészt kialakítja az immunválaszt adott antigénre: ezek a sokat emlegetett antitestek, amelyek – mint a katonák – fizikai kontaktusba kerülnek a vírussal, és semlegesítik. Ha a szervezet legyőzte a betegséget, az antitestek mennyisége folyamatosan, ráadásul egyénenként eltérő ütemben csökken, az új koronavírus esetén még nem tudjuk, meddig maradnak meg kellő számban.
Ezért nagyon fontos a „második kör”, vagyis a sejtes immunválasz megteremtése, ami már egy magasabb kategória. Bizonyos immunsejtek összetett módon reagálnak a betolakodóra, egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy korlátlan ideig képesek emlékezni: amennyiben a már ismert fenyegetés ismét megjelenik, azonnal támadásba lendülnek, miközben megkezdik az adott kórokozóra specializált antitestek gyártását. E bonyolult rendszer részleteit ebben a cikkünkben tárta fel közérthetően Falus András immunológus professzor.
És mindenkinél egyformán működik. Jelenleg általános érvénnyel még nem jelenthetjük ki, de minden jel arra mutat, hogy a sejtes immunválasz az antitestek eltűnése után is hatékonyan szolgál: az ember ugyan megfertőződhet, de a tünetei jóval enyhébbek, a fertőzést összehangoltabban és hatékonyabban legyőzi. Azt pedig majd a jövő fogja eldönteni, hogy a lehető legteljesebb védelem érdekében milyen időközönként kell az oltást ismételni.
Nem tudjuk, mi történik odabent
Amennyiben valaki természetes módon fertőződik meg, elméletben ugyanez játszódik le a szervezetében, ám ilyenkor egyénenként hatalmas eltérések vannak. Éles támadásnál a vírus teljes repertoárját beveti az immunrendszer megtévesztésére és semlegesítésére, ami nyilvánvalóan erősen befolyásolja a továbbiakat. Olyannyira, hogy nem lehetünk biztosak benne, milyen szintű, mennyire hatékony védelem alakult ki a szervezetünkben.
A sejtes immunitás mérése nehéz, hosszadalmas, pandémia idején, nagy tömegben pedig kivitelezhetetlen. Az antitestek jelenléte viszont nagyon egyszerűen kimutatható, ezért a jelenlegi gyakorlat szerint a megfelelő mennyiségű antitesttel rendelkező személyeket 4–6 hónapra védettnek tekintik. Ám ez könnyen lehet hamis illúzió, itt érik össze mindaz, amiről fent írtunk:
Érdemes azt is felidézni, hogy egyre inkább úgy néz ki, a brazil vagy dél-afrikaiként emlegetett új variánsok esetenként ügyesen kikerülik az antitesteket, de a sejtes immunitást nem. Akiknek ez megvan, azok ugyan megfertőződnek, de a betegség lefolyása nem annyira súlyos – egyelőre ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
Vesszőfutás kezdődött
Nézzük most azt, hogy alacsony átoltottságnál miért megfontolandó a szabályok enyhítése. Nyilván mindenkinek ez a vágya, és teljesen logikus, hogy aki már vakcinával védett, az már nincs veszélyben, és másokat sem veszélyeztet. Miért ne csinálhatna azt, amit akar? Mert a vírusok elképesztő sikerének titka az állandó és gyors változás bármilyen evolúciós nyomásra.
Ha például 100 emberből 20 immunis, akkor a vírus számára megszólal a riasztósziréna: reagálni kell az új kihívásra. Amíg nincs meg a nyájimmunitáshoz szükséges oltási arány (a népesség jó 70 százaléka), épp a vakcinázással helyezünk új és erős evolúciós nyomást a vírusra. Magunk ellen dolgoztatjuk, növeljük az ellenállóbb törzsek kialakulásának valószínűségét. A teljesen érthető hurráoptimizmus ellenére a tömeges oltások megkezdésével elindult egy vesszőfutás:
Rá lehet oltani
Végül pedig mi van akkor, ha „ráoltanak” a már meglévő antitestekre. Röviden: semmi, sőt, bizonyos szempontból még előnyös is. Ha már itt tartunk, a vakcina második dózisa is ugyanilyen „ráoltást” jelent: a második adagot akkor adják be, amikor az első kör miatt beinduló antitestek termelése a maximumára ér. Így még tovább növelik a szintet, illetve megerősítik a sejtes immunitást – bővebben itt írtunk erről.
Amennyiben valaki a korábbi fertőzése okán rendelkezik antitestekkel, számára az oltás egy újabb lökést, megerősítést ad, semmiképpen nem okoz kárt. Emellett pedig biztosan és biztonságosan alakítja ki a sejtes immunitást, ezzel pedig megteremti a kellő védelmet. Sőt, ebben az esetben elég egyetlen dózis, így még spórolni is lehet a vakcinával. Gyakorlati szempontból viszont érthető, ha most a teljesen védtelenek élveznek elsőbbséget.
Összességében annyit mondhatunk, jelen stádiumban az védett, akit beoltanak, és az az oltóanyag a legjobb, ami rendelkezésre áll – és persze már engedélyezték. Később majd lehet variálni, válogatni kevésbé fontos részletek figyelembe vételével, ám a szakmai konszenzus szerint most a prioritás minél több embert és minél gyorsabban védetté tenni.
